Amilyen rövid ideig dolgozhatott, olyan emlékezeteset alkotott Basa Péter építész, akinek tiszteletére 2020-ban kiállítást és konferenciát szerveztek. Az ott elhangzott visszaemlékezések adták alapját a TERC kiadó gondozásában megjelent kötetnek, ami nagyjából 220 oldalon ismerteti nemcsak Basa életművét, de a korabeli magyar építészet viszonyait is. Recenziónk.
Immár több mint 15 éve annak, hogy Basa Péter Ybl Miklós-díjas építész meghalt. A tizedik évforduló alkalmával 2020-ban kiállítást és konferenciát szerveztek egyik legfőbb munkájának helyszínén, a Barabás-villában. Az életművéből kiemelt négy középülethez és öt családi házhoz társított kollégák és barátok itt elhangzott visszaemlékezései, anekdotái olyan teljes képet alkottak Basa Péterről mint építészről és emberről, amit egy róla szóló rövid összefoglalót elolvasva nem kaphatnánk meg.
Most, 2025-ben mindezt megörökítve és kiegészítve jelent meg A Basa Péter építészete című könyv Somogyi Krisztina építészetkritikus és Bedecs-Varga Éva építész szerkesztésében,
mely alaposan, történeti kontextusában mutatja be Basa Péter tervezőasztalon és azon túl alkotott örökségét.
Az életének 15 legjelentősebb alkotására felfűzött 12 fejezet legelőször műegyetemi diplomamunkáját mutatja be, melyet nem más, mint témavezetője, Kaszás Károly dicsér. A fantáziáját leginkább megmozgató északi, egészen konkrétan finn építészet már ekkor is tetten érhető munkájában, nemcsak forma-, de anyaghasználatában is – ennek alapvető jellemzőit a könyv is közérthetően bemutatja.
Basa pályakezdése pont egybeesik a rendszerváltással, így a magyarországi építészeti szféra jelentős átalakulásával is.
A szerzők kifejezett (és meg is valósított) célja volt ennek alapos ismertetése is:
a szerkezeti változások mellett megismerhetjük építészetünk korabeli fontosabb alakjait is, sok olyan személyt, akivel Basa karrierje során aztán valamilyen módon kapcsolatba lépett. Legfontosabb szakmabeli társai közé sorolható Vadász György és Fernezelyi Gergely; hárman tervezték a magyar pavilont a 2000-as Hannoveri Világkiállításra, ami Basa számára meghozta az első nemzetközi sikert, utóbbi kollégájával pedig később tervezőirodát alapított.
Legelső önálló munkája a budakeszi Határainkon Túli Magyarok Emléktemploma, míg a legismertebb talán a Barabás-villa átalakítása: a templomért Pro Architectura-díjat kapott, míg a villarekonstrukció nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2007-ben Ybl-díjjal jutalmazták. A Barabás Miklós egykori otthona körüli munkálatok különben is építészeti tudásáról és szépérzékéről adnak tanúbizonyságot, hiszen az 1840-ben megépített neoklasszicista villát oly módon tudta egy, a festő által megalkotott akvarellre alapozva újjáéleszteni, hogy az a mai napig népszerű kulturális központként üzemel.
Amint az építészet, úgy a könyvkiadás is többről szól, mint a puszta tartalom – a szerkezet legalább ennyire fontos.
Ennek megfelelően érdemes magáról a könyvről is beszélni, melyet úgy kötötték be, hogy az mérete ellenére könnyen lapozható legyen. Ez már csak azért is indokolt, mert a szöveg mellett természetesen számtalan kép is illusztrálja a Basa-életművet: a szöveges tartalmat kiegészítő, és a puhább, finomabb anyagú papírra nyomtatva valósággal életre kelő ceruzarajzokat fényes papíron megjelenő képek váltogatják összesen 220 oldalon, az így összeálló, szemléletes idővonallal is ellátott kiadvány pedig méltó emléket állít a tragikusan fiatalon, mindössze 45 évesen elhunyt Basa Péternek.
A Basa Péter építészete című könyv megvásárolható a TERC kiadó saját webshopjában, 6800 Ft-os áron.
(Nyitókép: hely.hu)
