Világos, fiatalos, modern, ismert építész munkája, vintage, bauhaus, történeti érték, szecesszió. Elég néhány hangzatos szó, hogy még kecsegtetőbbnek tűnjön egy ingatlan ajánlat és azonnal azt érezzük, valami különlegesre bukkantunk. Mennyit ér valójában egy menő jelző? Miért akarnak a vevők „szecessziót venni” és egyáltalán, mit is takar ez ma pontosan az ingatlanpiacon? Összegyűjtöttünk öt olyan hirdetést, ami választ adhat a kérdéseinkre.
Az értékesítői oldalon köztudott és olykor már paródia tárgyát is képezi, hogy akadnak olyan kifejezések, „marketing-fogások”, amelyektől fogalmazzunk úgy, hogy szinte azonnal nyílik a pénztárca. Vagy legalábbis a jól képzett eladó ezt gondolhatja, amikor még feljebb pörgeti pár nullával az irányárat.
De valóban megérnek ennyit ezek a jelzők?
Tényleges értéket képviselnek, vagy csak a jó tájolásnak köszönhetően, napsütéses időben színesre festett, könnyen pukkanó buborékok? A válasz természetesen ebben az esetben sem lecsupaszítható le igenre vagy éppen nemre. Ám annyi biztos, hogy sokszor nem árt körültekintően lavírozni a kacifántos leírások között, hogy ne túlárazott szappanos vizet vegyünk a pénzünkért.
Hogyan lesz milliós trend a szépen csengő szóból?
Nem titok, hogy az ingatlanpiacon is vannak értékcsökkentő piros zászlók és olyan jellemzők, amelyekért a vevők jóval magasabb összegeket is hajlandók kicsengetni egy házért vagy lakásért. Korábbi cikkünkben Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzőjét a bauhaus népszerűsödéséről kérdeztük, illetve arról, hogy a bauhausként hirdetett ingatlanok esetében valójában mire is csapnak le a lakáskeresők.
Építésekor utálták, most többszáz millióért eladó a világhírű építészek botrányhős Bauhaus villája
Olvasd el a cikket itt!
A szakértő elmondta, hogy a népszerűség oka gyakran pontosan az lehet, hogy például a Bauhaus stílust lehet szeretni vagy nem szeretni, de mindenképp felismerhető. Ezzel szemben Budapesten nagyon sok olyan épület van, aminek egyik hiányossága maga a stílus.
Ez alapján nem is feltétlenül az adott irányzatot keresik a vevők, hanem valamit, amitől a sok „egyenépület” semmilyensége között esetleg a kiszemelt ház valamilyen lehet. Történetet, egyediséget, valami esszenciálisan megkülönböztethetőt akarunk, ahova hazatérhetünk, miután kiszálltunk az ugyanolyan szürke, fehér vagy fekete céges autónkból.
Az otthon legyen más, legyen több és ez bizony pénzben is több lehet, főleg ha igény mutatkozik rá.
Kapolcsi kitelepülésünk alkalmával a Művészetek Völgyében kiderült, hogy bizonyos stílusok kiemelten érdeklik az olvasóinkat. Ilyen például a barokk és a szecesszió is. Ennek nyomán megnéztük az aktuális ingatlan kínálatot, mit is vehetnek a szecesszió szerelmesei és találtunk néhány különlegességet is.
Mi is az a szecesszió?
Ahhoz, hogy tudjuk, valóban mi is a hirdetésekben szereplő kifejezés és jól lássuk, mivel is állunk szemben, nem árt alaposabban megismerni az építészeti stílust.
A szecesszió nem pusztán egy díszes homlokzat vagy egy szép kovácsoltvas erkély, sokkal több annál. A 19. század végén Európa-szerte és az Egyesült Államokban is nagy fordulat következett be az építészetben. Addig a historizmus volt a meghatározó, amely régi korok stílusait idézte meg.
Ezzel szemben a szecesszió új utakat keresett, elszakadt a múlt kötöttségeitől, és valami egészen frisset akart létrehozni.
Az építészek célkitűzései eltértek. Volt, aki a korszak legújabb építőanyagaihoz, a vashoz és a vasbetonhoz nyúlt, más az addigitól teljesen különböző, hullámzó, növényi ihletésű ornamentikát alkotott. Akadtak, akik a helyi hagyományokhoz fordultak, vagy épp egy nemzeti formanyelvet próbáltak kialakítani. Egy dologban azonban mindannyian egyetértettek:
ideje volt új építészetet, új művészetet teremteni.
Az új stílus első jelei az 1880-as évek Barcelonájában bukkantak fel, majd 1893-tól Brüsszelben teljesedtek ki. Francia nyelvterületen art nouveau-nak, Németországban Jugendstilnek vagy Sezessionnak hívták. Nálunk pedig meghonosodott a magyaros „szecesszió” elnevezés, ami szó szerint „kivonulást” jelent, vagyis kivonulást a régi stílusok szigorából, kötöttségeiből.
Magyarországon Lechner Ödön tekinthető a szecesszió egyik úttörőjének. Fő műve, a Hold utcai Postatakarékpénztár, a legközelebb állt a nagy álmához: egy önálló magyar építészeti nyelv megteremtéséhez. Az említett épület rokonának is nevezhetnénk, a Teleki Blanka Gimnáziumot, ami a Vakok iskolája mellett, Baumgarten Sándor legismertebb munkája. Előbbi homlokzatán már megjelenik a Lechner-féle téglaszalagos díszítés is.
Spiegel Frigyes a Lindembaum-bérházakkal kapcsolódik be a magyar szecesszió egyik fontos fejezetébe, ugyanis az elsők között alkalmazta a modern ornamentikát. A homlokzaton a négy őselem – föld, víz, tűz, ég – motívumai jelennek meg. Fontos megemlíteni még Vidor Emilt is, a Bedő-ház tervezőjét, aki szintén jelentős alakja a hazai szecesszió történetének.
A „szecesszió” tehát alapvetően nem kizárólag egy kívánatos jelző a piacon. Egy egész korszakot, egy művészeti forradalmat idéz meg, amelynek épületei ma is különleges karaktert adnak Budapestnek és sok más magyar városnak. Az, hogy a hirdetésekben pontosan milyen céllal és hogyan használják, az megint egy másik téma.
Összegyűjtöttünk öt különleges „szecessziósként” hirdetett házat az ingatlan.com kínálatából!
5 csúcs ingatlan, ha mindened a szecesszió
Hofhauser Elek budai villája 320 millió forintért (Budapest, Nyúl utca 12.)
Igazi ritkaság: ez olvasható a szöveg elején, három-három felkiáltójellel övezve. „Eladó egy valóban exkluzív, II. kerületi, belbudai szecessziós villaépület, amelyet hatalmas, több, mint 1000 négyzetméteres kert ölel körül” – írja a hirdetés. Az adatok alapján az 1950 előtt épült, 145 négyzetméteres, 5 szobás ház felújítandó állapotban keresi új tulajdonosát.
Az eladó ebben az esetben nem túlzott, valóban különleges ingatlanról van szó. A kultúrtörténetileg is jelentős budai utca villáinak számos ismert lakója volt. Többek között a szomszédban, a 14-es számú házat 1930-ban Molnár Ferenc vásárolta meg, később pedig a lánya örökölte, és rövidesen az irodalmi élet egyik központi helyévé vált, a Válasz folyóirat szerkesztőségeként. Az eladásra kínált 12-es számú házat pedig 1903-ban Hofhauser Elek tervei alapján építették. „A Nyúl utca 12. értékét emeli, hogy a Lechner Ödön nemzeti-szecessziós motívumait alkalmazó stílus igen korai és a budai villaépítészetben párját ritkító példája” – idézi a hirdető dr. Csáki Tamás művészettörténész szavait. Az ingatlan szinte eredeti állapotában látható.
Hangulatos villa Róth Miksa üvegablakokkal 700 millió forintért (Törökbálint)
A jó állapotúként kínált, 360 négyzetméteres és 8+2 szobás műemlék ingatlan egy hatalmas, 2669 négyzetméteres ősfás park felső részén helyezkedik el. A villát 1895-ben Walla József mozaik és cementárú gyáros családja részére építtették és Walla-kastélynak is szokták nevezni. A leírás szerint értékét növeli, hogy eredeti állapotban van, mégis statikailag és szerkezetileg is kiváló.
Ám a szöveg a „tradicionális értékrenden”, az „arisztokrata enteriőrön”, a „hagyományok tiszteletén” és az „impozáns terek” bemutatásán túl leginkább a Róth Miksa üvegablakokkal foglalkozik, érthető módon. A képek alapján is látható, hogy a díszített üvegek nem mindennapi látványt nyújtanak a házban. Az eladó úgy fogalmaz, hogy a Róth Miksa ablakok eredetiségét egy a házhoz kapcsolható frigy igazolja, vagyis az, hogy Róth Miksa felesége Walla Jozefa volt, aki történetesen Walla József lánya.
A Dreher család egykori vadászkastélya 339,9 millió forintért (Budapest X. kerület, Tarló utca)
A Dreher család egykori ingatlanportfólióját mondjuk úgy, hogy nem kímélte sem a történelem, sem az idő vasfoga. Ezúttal egy 651 négyzetméteres, 15 szobás házat kínálnak eladásra a X. kerületben, 2090 négyzetméteres zöldterülettel, amely a leírás alapján a Dreher család egykori vadászkastélya a XX. század elejéről. Lakóházként az 1950-es évekig funkcionált, azután pedig volt óvoda, bölcsöde és iroda is.
A szöveg hosszan ír az épület homlokzatán látható klinker téglaburkolatokról, fa elemekről és díszítésekről, illetve hogy ezeknek egy részét már többször átfestették, elbontották, ráépítettek. A képeket nézve valóban felfedezhetőek a vélhetően eredetit idéző motívumok, viszont tény, hogy láthatóak a sokszoros beavatkozás nyomai is.
Érdekesség, hogy a belső terek esetében a hirdetés szerint megmaradtak az eredeti fa lépcsők, néhány belső ajtó és a homlokzati nyílászárók. Az ajánlatból az is kiderül, hogy a telken áll még egy társasház is, amellyel „a tulajdonos jó kapcsolatot ápol és akik szintén partnerek abban, hogy a villa mielőbb megszépüljön”.
Szecessziós villa a Mecsekoldalban 499 millió forintért (Pécs, Hunyadi János utca)
Történelmi érték, páratlan lehetőség – kezdi a szöveg. Exkluzív családi otthonnak, vendégháznak vagy butikhotelnek ajánlja a „luxus” komfortfokozattal, ám közepes állapotúként hirdetett 265 négyzetméteres, 6+1 szobás házat az eladó. A szöveg szerint a belvárostól néhány perc sétára található az 1890-ben épült szecessziós villa, amelyet egykor Pálfi-villaként ismertek a helyiek.
Az épületet Dragos Pompejusz mérnök tervezte. A tereket mennyezeti stukkók, kovácsoltvas elemek és siklósi márvány burkolatok díszítik. A ház 20 éve egy komoly felújításon esett át, ekkor kapott új tetőt és gáz cirkó fűtésrendszert. Ennek ellenére, ha minden igaz, a fotón szereplő cserépkályha is működőképes.
A „3 SZ-es” rekorder, avagy szecesszió Szeged szívében 750 millió forintért (Szeged)
Szegeden, a Zsinagóga közelében eladó a 374 négyzetméteres, 9 szobás, két szintes műemlék villa, amely a hirdető szerint „lenyűgöző építészeti értékkel rendelkezik”. Sajnos, azonban az nem derült ki a szövegből, hogy ezeket az építészeti értékeket ki vetette annak idején papírra. Ha a feltöltött alaprajzokon található címre, a Hajnóczy utca 25-re rákeresünk, az első találat alapján jelenleg ez a Magyar Országos Nemzetőrség Egyesület címe.
A húzósnak tűnő irányárral kapcsolatban viszont már tavasszal több sajtóorgánum is megdöbbenését fejezte ki és rekorderként emlegették a házat. Miért lehet mégis ennyire drága? Elhangzanak a leírásban olyan kulcskifejezések, mint „gondosan felújított”, „modern igények” és még azt is kiemelik, hogy „az épület 2009-ben teljes körű felújításon esett át, az eredeti tervek alapján.” Hozzáteszik, hogy „a szecesszió minden részletét megőrizve újult meg, így műemléki státuszát teljes mértékben megőrizte”. Úgy tűnik, hogy „a történelmi időutazás”, hőszivattyús fűtésrendszerrel, vagyis a klasszikus elegancia és a modern kényelem találkozása bizony ennyibe kerül most Szegeden. Bár lehet az sem véletlen, hogy eddig nem csapott le rá senki.
Rozsnyai József, Szakács Béla Zsolt: A magyar építészet rövid története,
Hirdetések: ingatlan.com