A különleges épületegyüttes egyszerre váltott ki elismerést és kritikát: miközben sokan a természetes anyaghasználatot és az időtálló formákat méltatják, mások a beton túlzott jelenlétét kérdőjelezik meg.
A Bázel melletti Riehenben található Fondation Beyeler múzeumot eredetileg Renzo Piano tervezte, és 1997-ben nyitotta meg kapuit. A mostani bővítéssel három új épület csatlakozott hozzá, amelyek mindegyike más szerepet tölt be.
A központi elem a Wyss Museum, amely három szinten mintegy 1500 négyzetméternyi új kiállítóteret kínál.
Mellette egy rendezvényeknek és közösségi programoknak helyet adó pavilon, valamint egy irodai és műtárgykezelési épület is létrejött. A beruházással a látogatók számára elérhető parkterület is közel kétszeresére nőtt.
A megosztó beton
Zumthor építészetében mindig is fontos szerepet kaptak az anyagok és azok természetes karakterei. Az új múzeum homlokzatán rétegenként tömörített, jurai mészkövet is tartalmazó beton jelenik meg, amely szinte sziklaszerű külsőt kölcsönöz az épületnek.
A látvány azonban megosztja a szakmát.
A The Guardian kritikája szerint a belső terek helyenként túlságosan komorak, a természetes fény pedig kevésbé érvényesül, mint Piano eredeti múzeumában.
A jelentős betonfelhasználás környezeti hatásai szintén kérdéseket vetnek fel.
Zumthor ugyanakkor úgy véli, hogy a műalkotások bemutatásához tartós, karakteres anyagokra van szükség, és a beton képes megteremteni azt a nyugodt, időtálló környezetet, amelyet elképzelt.
Múzeum, ami túlmutat a falakon
A mintegy 120 millió svájci frankból megvalósult fejlesztés nem csupán új kiállítóterekkel gazdagította az intézményt. A kibővített park, a közösségi terek és a természethez kapcsolódó építészeti megoldások egy nyitottabb kulturális környezetet teremtenek. Az épületegyüttes 2026 szeptemberének végén fokozatosan megnyílt a látogatók előtt,
a teljes körű működés 2027 januárjában indul.
Zumthor új alkotása így nemcsak egy múzeumbővítés, hanem építészeti vitaindító is: vajon a beton időtálló szépsége vagy környezeti terhelése lesz meghatározóbb a jövő építészetében?
