Folytatódik a CO-HO akták sorozatunk. Az első rész után ezúttal a biznisz oldalt is górcső alá vesszük. A co-housing, co-living lakhatási modellek ugyanis nemcsak trendet, hanem működő üzleti stratégiát is kínálnak az építőipar és az ingatlanfejlesztés számára.
Ahogy az ingatlanárak elszállnak, a zöldgondolkodás pedig begyűrűzik a lakáspiacra is, egyre többen keresnek olyan lakhatási megoldásokat, amelyek nemcsak a pénztárcának kedveznek, de az emberi kapcsolatokat is előtérbe helyezik. Ez nem science fiction, hanem a co-living és co-housing valósága, amely világszerte – és lassan hazánkban is – trendformáló változásokat hoz a lakhatás területén. De miről is van szó valójában, és miért beszél róla egyre több építőipari szakember?
Lakni jó, de lehetetlen? – A bérlői lakásszövetkezet mint magyar co-housing alternatíva
CO-HO akták 1. rész
Mi fő a „co”-ban? – A co-living receptje
A co-living nem más, mint egy modern, költséghatékony lakhatási forma, ahol több, jellemzően nem rokon személy él egy tető alatt. Mindenkinek van saját szobája, de a konyhát, nappalit és mosószobát közösen használják. A szolgáltatásalapú modellnek köszönhetően a lakók gyakran extra kényelmi funkciókat is kapnak a közösségi élethez: takarítás, karbantartás, villámgyors wifi – sőt, programok is színesíthetik a mindennapokat.
A fiatal, mobilis munkavállalók, digitális nomádok és egyedül élő szabadúszók körében robbanásszerű a népszerűsége. Nem véletlen, hogy Szingapúr, London, Berlin és San Francisco már igazi co-living paradicsomokká váltak.
A co-living mint befektetési lehetőség
Bár a co-living elsőre csak egy modern, életstílus-orientált lakhatási formának tűnhet, de valójában üzletileg is figyelemre méltó konstrukció. Az ilyen típusú fejlesztésekben
egyetlen ingatlanon belül több bérleti jogviszony alakítható ki, ami jelentősen növeli a fajlagos bevételt a hagyományos lakáskiadáshoz képest.
A központi menedzsment – például közös takarítás, karbantartás, üzemeltetés – révén a költségek racionalizálhatók, miközben a szolgáltatási színvonal magas marad. A bérlők számára pedig ez nem csupán lakhatást, hanem komplex élményt is jelent a már említett közösségi terekkel, azonnal elérhető társakkal, és az „előre csomagolt” kényelmi szolgáltatásokkal.
Az előnyök között tehát szerepel a kedvező ár/élmény arány, a gyors közösségi integráció lehetősége, valamint az egyszerűen menedzselhető, szolgáltatásalapú működés. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a modell árnyoldalait sem: a privátszféra csökkenése, az esetleges konfliktusok kezelése, illetve a
sok országban – köztük Magyarországon is – még hiányos szabályozási környezet
olyan tényezők, amelyekkel egy fejlesztőnek már a tervezés során számolnia kell. Ennek ellenére a co-living modell rugalmas és innovatív keretet adhat a 21. századi lakhatási kihívások kezeléséhez, mind társadalmi, mind üzleti értelemben.
Co-housing: ahol a tulajdonosok nemcsak laknak, hanem együtt is élnek
A co-housing modell lényege, hogy miközben minden lakó saját tulajdonú lakásban él, az ingatlanfejlesztés és az életvitel középpontjában a közösség áll. Ellentétben a co-livinggel, amely tipikusan bérleti konstrukcióra és szolgáltatásalapú működésre épül, a co-housingban
a hangsúly a tulajdonosi részvételen, az együttműködésen és a közös felelősségvállaláson van.
A lakók nem csupán egymás mellett élnek, hanem közösen használják és tartják fenn az olyan közösségi tereket, mint a közös konyha, az étkező, a mosókonyha, a kert vagy a játszótér, és rendszeresen részt vesznek a döntéshozatalban – legyen szó karbantartási kérdésekről, közös programokról vagy éppen pénzügyi tervezésről.
A modell elsősorban Skandináviában és Nyugat-Európában terjedt el, ahol már több évtizedes múltra tekint vissza. Dániában például már az 1960-as évektől léteznek ilyen lakóközösségek, és mára több száz jól működő co-housing projekt létezik, különböző társadalmi és korosztályi összetétellel. A rendszer rugalmasságát jól mutatja, hogy léteznek fiatal párokat, kisgyermekes családokat, illetve időskori közösségi együttélést célzó modellek is.
A közösségi terek által csökkenthető az egyes lakások mérete, ami gazdaságilag is hatékonyabbá teszi a fejlesztést, miközben a közös használat fokozhatja az életminőséget. Az építészeti és várostervezési szempontból is előremutató co-housing így egyre inkább nemcsak társadalmi, hanem gazdasági és ökológiai válasz is a 21. századi lakhatási kihívásokra.
Hogyan formálhatja át a lakhatási piacot a co-living és co-housing?
A co-living és a co-housing modellek megjelenése nem pusztán új trendeket hoz az építőiparba, hanem alapjaiban kérdőjelezi meg az eddigi építészeti és városfejlesztési logikát is.
A co-living esetében kulcsfontosságú a térhatékony beépítés és a sűrűség maximalizálása, amelyhez jól átgondolt, moduláris tereket, valamint könnyen alakítható, rugalmas alaprajzokat érdemes létrehozni. Ez lehetővé teszi, hogy egy-egy lakóegység gyorsan alkalmazkodjon a piaci igények változásához, például a digitális nomádok vagy fiatal szakemberek életmódjához.
A co-housing ezzel szemben inkább a közösségi részvételre, az interakciók ösztönzésére és az okos térmegosztásra épít. A lakók már a tervezési fázisban aktív szerepet kapnak, az épületek közösségi zónái pedig a mindennapi élet központi helyszíneivé válnak.
Ezekhez az új lakhatási formákhoz olyan építészeti szemlélet szükséges, amely már tervezéskor figyelembe veszi a digitális infrastruktúra szükségességét, a megosztott funkcionális terek fontosságát és az igény szerinti térhasználatot.
Az innováció azonban csak akkor lehet valóban sikeres, ha a fejlesztők tudatosan számolnak a jogi és szabályozási környezet jelenlegi hiányosságaival is.
Az engedélyeztetési folyamatok, adózási kérdések vagy akár a lakók jogviszonyának tisztázatlansága ugyanis könnyen lassíthatja vagy akár meg is akadályozhatja egy-egy ilyen projekt gyors és hatékony megvalósítását.
A valódi áttöréshez tehát kulcsfontosságú lenne, hogy az ingatlanfejlesztők, építőipari szereplők, városvezetők és jogalkotók egy asztalhoz üljenek, és közösen dolgozzák ki azt a jogi-gazdasági környezetet, amely lehetővé teszi, hogy a co-living és co-housing ne csupán kísérleti jellegű alternatíva, hanem
a fenntartható, élhető és gazdaságilag is életképes lakhatási megoldások széles körben elterjedt formája legyen Magyarországon.
Az építőiparban sosem csak falakat építünk – mindig közösségeket, jövőt és életminőséget teremtünk, ha jól csináljuk.
Nyitókép: Coliving Wiki / Hely.hu
