A listán szerepelnek vitatható házak, brutalista épületek és kevésbé ismert, „csúnyának” titulált látványosságok is. Lássuk a teljes 20-as lista első 10 „legvéleményesebb” külföldi épületét! Ki szereti, ki utálja őket?
Gyakran találkozhatunk olyan épületekkel, amelyek lehetnek bármilyen bravúros mérnöki munka eredményei, a közönség tetszését nem nyerik el. Ezek a házak egyeseknek ikonikus remekművek, másoknak bontásra ítélt épületszörnyek, amelyek tájsebként torzítják az utca látképét.
Az olykor kritikusok által nagyra értékelt, merész építmények tömeges felháborodást és komment-háborúkat robbantottak ki a közösségi médiában.
Sok épület már az első pillanattól kemény kritikák célpontjává vált, sőt volt, hogy az építészeket a legközelebbi hozzátartozóik sem kímélték. Egyik legismertebb városi legenda például az Anker-házhoz köthető, amelynek elkészültekor maga a tervező, Alpár Ignác felesége háborodott fel leginkább. A történet szerint Orth Antónia, amikor meglátta így kiáltott fel:
„Na de Ignác! Nem szégyelli magát?”
Persze a jelenség cseppet sem új, és valószínűleg nem csak a magyar építész feleségek körében keltett felháborodást a férj munkássága. A cikkben olyan épületeket mutatunk be a világ minden tájáról, amelyek méltó helyet foglalhatnak el a megosztó skála valamely pontján.
Denveri nemzetközi repülőtér, Colorado, USA
Nem, ezek nem egy helyi fesztivál sátrai, hanem a Denveri Nemzetközi Repülőtér (DIA), épülete, amely a 2021-es USA Today Readers' Choice Awardson a legjobb nagy repülőtérnek járó díjat kapta. A neves elismerés mellett azonban akadnak negatív hangok is a repülőtérrel kapcsolatban. A Buildworld a világ kilencedik legrondább és Amerika ötödik legrondább épületének választotta, mások azonban úttörő közlekedési csomópontként dicsérik az építményt.
Az épületet az 1990-es évek elején Curtis W. Fentress tervezte, aki akkor kapcsolódott be a munkába, amikor a projekt már késésben volt és túllépte a költségvetést. Az Architonic építészeti weboldal szerint a tervező mindössze három hetet kapott arra, hogy új koncepcióval álljon elő. A dolgok felgyorsítása és a költségek csökkentése érdekében Fentress úgy döntött: a szerkezetet a világ akkori legnagyobb szövettetőjével fedik be.
A könnyűszerkezetes előtetővel több ezer tonna acélt helyettesítettek és az ötlettel kilenc hónappal tudták csökkenteni az építési ütemtervet, illetve 115 millió dollárt is megspóroltak. De nem ez az egyetlen érdekes dolog a DIA-ben. Furcsa módon számos szenzációs mítosz kering az épületről. Egyes összeesküvés-elméletek hívei szerint a szabadkőművesek irányítják a repülőteret, míg mások úgy gondolják, egy titkos földalatti városnak ad otthont, amely apokalipszis esetén megvédi a világ elitjét.
US Bank Stadium, Minnesota, USA
A minneapolisi stadion egy élvonalbeli sportközpont. Elegáns külseje és jellegzetes, szögletes vonalai futurisztikus látványt nyújtanak, de a dizájn néhány helyi lakos haragját is kivívta. Mitől olyan ellentmondásos ez az építmény? Az egyik ok minden bizonnyal a borsos árcédula, mivel az építés finoman szólva sem volt olcsó.
A Minnesota Vikings otthonául szolgáló, többcélú stadion állítólag 1,1 milliárd dollárba került.
A Vikings állítólag szabadtéri stadiont szeretett volna, de az állami és helyi önkormányzatoktól csak fedett stadionra kaptak támogatást. Így a HKS, Inc. építésziroda úgy döntött, az épületet egy áramvonalas üvegburokkal borítja be. A stadion üvegezett bejáratokkal, óriási forgóajtókkal, valamint ablakfalakkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a szurkolók egészen Minneapolis belvárosáig lássanak.
Az építmény emellett egy áttetsző tetővel is büszkélkedhet, amely az egyik legnagyobb Észak-Amerikában, ráadásul átlós kialakítású, így havazás esetén a hó súlyát is jól viseli. A külső felület erős fényvisszaverő jellege miatt azonban sajnos sok madár esik halálos áldozatául az épületnek.
IAACC Pablo Serrano, Aragónia, Spanyolország
A korábban Museo Pablo Serrano néven ismert szokatlan művészeti galéria a spanyolországi Zaragoza városában található, és meglehetősen szokatlan esztétikájának köszönhetően már akkor megosztónak számított, amikor 1994-ben elkészült.
Fekete és pávakék színeivel, ferde falaival, tömbszerű szegmenseivel és terjedelmes ablakaival nem csoda, hogy sokan megkérdőjelezték a galéria küllemét.
Az épületet az absztrakt műveiről ismert Pablo Serrano aragóniai szobrászművész műveiből álló gyűjtemény elhelyezésére tervezték, ezért érthető, hogy a múzeumnak is absztrakt elemekkel tarkított megjelenést képzeltek el. Ma a gyűjtemény Serrano több mint 1500 művéből áll, köztük szobrokból, rajzokból, metszetekből és festményekből. Emellett számos más neves nemzetközi és spanyol művész – köztük Antoni Tàpies, Eduardo Chillida és Jorge Oteiza – alkotásai is helyet kaptak a galériában.
Fangyuan Mansion, Shenyang, Kína
A régi kínai érmére, szerencsepénzre emlékeztető Fangyuan kúriát a tajvani építész, C.Y. Lee tervezte, aki Tajvan legmagasabb felhőkarcolóját, a Taipei 101-et is jegyzi.
A 2001-ben elkészült 24 emeletes épület Shenyang városában található és irodák működnek benne. A HuffPost hírportál szerint az épületet övező vitákat tetézi, hogy a komplexum majdnem 500 millió dollárba került.
Az ősi kínai érme modern acél és beton felhasználásával történő újragondolásával Lee célja az volt, hogy munkájában találkozzon a régi és az új, a keleti és a nyugati, hangsúlyozva a béke és a harmónia reményét az egész világon.
Sajnálatos módon azonban a Fangyuan Mansiont 2012-ben a CNN amerikai hírportál a világ 10 legcsúnyább épülete közé választotta. Ironikus, hogy ugyanebben az évben egy velencei építészeti tervezési kongresszuson a legkreatívabb épületnek is megválasztották.
Tour Montparnasse, Párizs, Franciaország
Párizs egyetlen felhőkarcolója 2023-ban lett 50 éves és annak ellenére, hogy fél évszázada a francia főváros része, még mindig gyűlöli a legtöbb helyi. A 210 méter magas, rideg, minimalista, csokoládébarna épület a város legszebb 19. századi építészeti alkotásai között áll. Felvetődhet a kérdés, hogyan hagyhatták jóvá a torony terveit. A helyi vezetők úgy döntöttek, hogy az egykor nyomornegyednek számító párizsi Montparnasse-t élénk üzleti negyeddé alakítják. Ezért felkérték Eugène Beaudouin, Urbain Cassan és Louis Hoym de Marien építészeket, hogy tervezzenek egy modern irodaházat, amely megújítja a környéket.
Az 59 emeletes torony négy évvel később, 1973-ban készült el, és egészen 2011-ig Franciaország legmagasabb felhőkarcolója volt. Az 56. emeleten és a tetőn kilátóteraszok találhatók, amelyekről sokak szerint a legjobb panoráma nyílik Párizsra, mivel ez az egyetlen hely, ahonnan nem látszik a Tour Montparnasse tornya.
Trump Tower Las Vegas, Nevada, USA
Donald Trump amerikai elnök nem a minimalista ízléséről ismert. Saját otthonai karakteresek, erősen díszítettek. Gondoljunk csak a csillogó kristálycsillárokra, az aranyozott részletekre és krémszínű plüss szőnyegekre. Nincs olyan épület, amely jobban példázná az elnök építészeti preferenciáit, mint a Las Vegas-i Trump Tower.
A csillogó, 24 karátos aranyból készült homlokzathoz nem lehet nem viszonyulni.
A 64 emeletes szállodát és lakóparkot Trump és amerikai üzlettársa, Phil Ruffin fejlesztette 2005 és 2008 között, állítólag 300 millió dollár költséggel.
A mérföldkőnek számító torony belsejében márvány fürdőszobával ellátott, csúcskategóriás szállodai lakosztályok, egy előkelő, kizárólag amerikai konyhát felszolgáló étterem, egy SPA és egy fűtött szabadtéri medence is található.
University of Technology Sydney (8. épület), Új-Dél-Wales, Ausztrália
A Sydney-i Műszaki Egyetem 8-as épületét vagy ahogyan gyakran emlegetik, az UTS-t, korábban a világ egyik „legundorítóbb” épületének nevezték. A News.com.au szerint Ausztrália főkormányzója, Peter Cosgrove úgy mutatta be a 2015 elején tartott megnyitó ünnepségen, hogy „a legszebb összegyűrt, barna papírzacskó, amit valaha láttam”.
Az állami kutatóegyetem híre egyébként rendkívül jó, a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye között is szerepel, de a 8-as épület (más néven Dr. Chau Chak Wing Building) kinézete némileg elvesz abból a bizonyos rivaldafényből. Az ingatlant a híres kanadai-amerikai építész, Frank Gehry tervezte. Az íves szerkezetet 320 000 egyedi kialakítású tégla felhasználásával építették, így születhetett meg a hullámzó konzolokkal és kiálló, tömbszerű ablakokkal tűzdelt szokatlan építmény. Az összenyomott megjelenése miatt sokan a „papírzacskó-épület” becenevet adták neki, ahogy Cosgrove már a megnyitón jellemezte.
A Popkultúra múzeuma, Washington, USA
A múzeumot Frank O. Gehry tervezte és – meglepő módon – az elektromos gitárokból merített ihletet. Érdekesség, hogy néhány hangszert darabokra szeletelt, és építőkockaként használta őket egy korai modellhez. A 13 006 négyzetméter alapterületű építményt 3000 panel borítja, amelyek 21 000 egyedileg vágott, formázott és festett alumínium- és rozsdamentes acéllemezből állnak.
Ezek a darabok visszatükrözik a fényt, és minden szögből más-más perspektívát kínálnak. Bár egyesek nem kedvelik a merész épületet, tagadhatatlan, hogy a dizájnja úttörő, a formavilág pedig tökéletesen passzol a funkcióhoz. Az épületben a Popkultúra Múzeuma, vagyis az MoPOP kapott helyet, ahol a zene, a film és a videojátékok világából származó emléktárgyak és műtárgyak gyűjteményét nézhetik meg a látogatók.
Az projektet 2000-ben a milliárdos Paul Allen, a Microsoft társalapítója álmodta meg. Az eredetileg Experience Music Project néven ismert múzeumot építészetileg úgy tervezték, hogy „a zene energiáját és folytonosságát” közvetítse.
Skót parlament épülete, Edinburgh, Egyesült Királyság
Az edinburghi óváros világörökségi területének szívében egy meglehetősen modern komplexum található, ahol Skócia parlamentje működik. Az építészek által az absztrakt modernizmus egyik remekműveként említett épület nem váltott ki ilyen nagy dicséretet a nagyközönség részéről.
A 2004-ben épült projekt hírhedté vált a helyiek körében, mivel jelentősen túllépte az előre megszabott költségvetést és a határidőket sem sikerült tartani a munkával. A jelentések szerint 527 millió dollárba került, az eredetileg becsült 139 millió dollár helyett.
Ráadásul az építkezés népszerűségét tovább csorbította, hogy a szerződést a híres spanyol-katalán építész, Enric Miralles kapta, nem pedig egy hazai tervező.
A 30 000 négyzetméter alapterületű campus egymással összekapcsolt terekből áll, amelyek számos furcsa részletet rejtenek. Ilyenek például a kenu alakú tetőablakok és a beton „bambusz” sávos elemek a kiálló, lépcsőszerű ablakoknál. A Buildworld a világ legrondább épületeinek listáján a skót nevezetességet az első helyet érdemelte ki.
Spittelau, Bécs, Ausztria
Nem is gondolnánk, hogy az őrült küllemű bécsi Spttelau valójában a város hulladékégető üzeme. A létesítményt az 1960-as évek végén építették, de 1987-ben egy tűzvész után részleges rekonstrukcióra szorult az égető.
Mérete, folyó melletti elhelyezkedése és a városközponthoz közeli elhelyezkedése miatt nagyon ellentmondásos. Sokan követelték, hogy a tűzvész után helyezzék át egy új helyre, de állítólag ez túlságosan költséges lett volna. A költözés helyett a bécsi tisztviselőknek sikerült meggyőzniük Friedensreich Hundertwasser osztrák képzőművészt és építészt, hogy tervezze át az épület homlokzatát és kéményét.
Hundertwasser elvállalta a feladatot és olyasmit tervezett, amit sem a helyiek, sem a turisták nem fognak soha elfelejteni. A színek, minták és formák furcsa egyvelegével, a Spittelau ma már Bécs egyik leglátványosabb nevezetessége. A kockás külső, a véletlenszerűen elszórt freskók és a kéményen lévő hatalmas aranygömb jól elrejti a falak mögött üzemelő hulladékégetőt.
Nyitókép: University of Technology Sydney, Shahram Babakhanian/Shutterstock
