Folytatódik a világ legmegosztóbb épületeit bemutató két részes sorozatunk. Második cikkünkben a TOP 10-ről rántjuk le a leplet.
Előző írásunkban már bemutattunk 10 olyan épületet, amelyek erősen megosztották a közvéleményt. Volt köztük Hundertwasser dizájnjával felturbózott hulladékégető, csupa arany felhőkarcoló, a helyiek szerint összegyűrt papírzacskóra emlékeztető egyetemi épület és szokatlan színvilággal játszó múzeum is.
Az igazsághoz, viszont hozzátartozik, hogy a felsorolt épületek mind a 20-as lista kevésbé "csúnyának" titulált alkotásai, vagyis a 20-11. helyezettjei a "megosztó rangsornak". Ismerjük meg ezúttal a világ 10 legtöbb kritikával illetett épületét és a sokak által legrondábbnak nevezett "börtön-könyvtárat".
J. Edgar Hoover Building, Washington, D.C., USA
Az FBI feltűnő főhadiszállását a Buildworld, Amerika legrondább épületének és a világ második legrondább épületének választotta. Döntésüket azzal indokolták, hogy az építményről szóló tweetek több mint egyharmada negatív volt. Bár azt is elismerték, hogy „van egy bizonyos Minecraft világát idéző bája a tömbszerű brutalista monolitnak”.
A J. Edgar Hoover Building néven ismert, alacsony irodaház Washington szívében található, 1974-ben készült el. A Charles F. Murphy and Associates által tervezett épület építése 126 millió dollárba került. A háznak ugyan minden bizonnyal vannak kritikusai, az amerikai építészet történetében mégis fontos mérföldkőnek számít.
Edificio La Pirámide, Alicante, Spanyolország
A spanyolországi Alicante városának épületei fölé magasodó Edificio La Pirámide-t vagy Edificio Montrealt nehéz lenne nem észrevenni.
A leginkább gyönyörű tengerpartjáról és középkori építészetéről ismert város brutalista építménye már-már egy kósza optikai csalódásnak tűnhet, de valójában csak egy „egyszerű” lakóház, amelyet a helyi építész, Alfonso Navarro tervezett az 1980-as években.
Valamiért Navarro ahelyett, hogy egy szokványosabb, széles épületet tervezett volna, inkább egy nagyon hosszú, nagyon vékony szerkezetet választott, aszimmetrikus tetővonallal és szinte megszámlálhatatlanul sok ablakkal. A hosszúkás, sárga színű lakótömb egyesek szerint közelről úgy néz ki, mint egy pixeles digitális kép.
Bostoni városháza, Massachusetts, USA
A Massachusetts államban található Boston City Hall (Boston városháza) a brutalista építészet történelmi jelentőségű példája, amelyet a Kallmann McKinnell & Knowles tervezett 1963-ban és a bostoni önkormányzat székhelyeként működik. A városháza tervét, 256 pályamű közül választotta ki a tervezőzsűri.
A tervezőzsűrihez beérkezett 256 pályamű közül ez volt a szerencsés kiválasztott terv. Az építmény durva kőzetoszlopokból, valamint előregyártott portlandcement, falazóblokkokból épült. Építészeti jelentősége ellenére a szerkezet megosztotta a véleményeket. A Buildworld listáján a második legrondább épület címet nyerte el Amerikában és a világ negyedik legrondább épületének választották. Az önkormányzati építménynek azonban rajongói is vannak. Douglass Shand-Tucci bostoni történész „vitathatatlanul a huszadik századi Boston egyik legnagyszerűbb épületének” nevezte. Az évek során számos terv született a városháza lebontására, de szerencsére egyik sem valósult meg.
Aoyama Technical College, Tokió, Japán
A japán Tokióban található Aoyama Technical College a világ egyik leginnovatívabb városi építménye, amely a szokatlan anyagok használatáról híres. Szabálytalan formája miatt a Transformers karakteréhez hasonlították, az Architecture Tokyo építészeti kalauz pedig „egy rovar és egy motorkerékpár keresztezésének” nevezte.
A merész küllemű intézményben építészetet oktatnak, ami talán nem is meglepő. A stílusok olvasztótégelyeként aposztrofált épület Makoto Sei Watanabe díjnyertes építész első nagy projektje volt 1990-ben. Ha közelebbről nézzük a futurisztikus épületet különböző elemek kerülnek előtérbe. A főtestet „oszlopok, víztartályok, villámhárítók és különböző típusú illesztések” alkotják az építész elmondása szerint. A külső burkolat négy színben pompázó alumíniumpanelekből áll össze, amelyek egyedi, tömbszerű felületet adnak a homlokzatnak. Az Architecture Tokyo szerint a titokzatos épület tökéletesen illik ahhoz a „rendezetlen, kaotikus környezethez, ahol áll”.
Liverpool Metropolitan Cathedral, Liverpool, Egyesült Királyság
A vallási épületeket úgy tervezték, hogy tiszteletet és áhítatot ébresszenek a hívekben. Gyakori az igényes kőmunka és a finom ólomüveg ablakok használata. A Liverpool Metropolitan Cathedral azonban rácáfol a tradicionális építészeti elvárásokra.
A világ egyik legszokatlanabb temploma a figyelemre méltó UFO-szerű építmény „kardokkal tűzdelt” koronára emlékeztető toronnyal büszkélkedhet. De vajon hogyan jött létre ez a különleges templom? A város katedrálisára két sokkal hagyományosabb tervet is javasoltak, de végül egyik sem épült meg, ezért 1960-ban építészeket hívtak meg a világ minden tájáról, hogy küldjék be ötleteiket.
A javasolt templomoknak gyorsan és olcsón megépíthetőnek és körülbelül 2000 ember befogadására alkalmasnak kellett lenniük. Az építészeknek egy oltárt és egy történelmi kriptát is meg kellett jeleníteniük a terveken. Sir Frederick Gibberd tervét 300 pályamű közül választották ki. A kör alakú épület, amelyet 16 bumeráng alakú betongerenda alkot és középpontjában az oltár áll, megfelelt a pályázat trükkös feladatának. Bár szokatlan építészete komoly vitákat szított, a világ egyik leginnovatívabb vallási épülete lett.
Žižkov tévétorony, Prága, Csehország
Prága néhány igazán hihetetlen építészeti alkotásnak is otthont ad, a Lőportoronytól a Szent Miklós-templomig. A cseh város több kiemelkedő nevezetessége azonban vitákat is kiváltott, köztük a Žižkov tévétorony.
A tornyot Václav Aulický építész tervezte és az ország legmagasabb épületének számít 216 méterrel. Az építkezés az 1980-as években kezdődött és a tornyot végül 1992-ben adták át. Három pilléren áll, szokatlan megjelenésével egyesek szerint olyan, mintha egy rakétát indítanának az űrbe. A toronynak azonban van még egy egyedülálló részlete. Külsején mászó babákat formáló, fekete szobrok borítják. A művészeti installációt David Černý készítette, és az ezredfordulón került a toronyra. A figurák állítólag a kommunista korszak szimbólumai, amikor az országot a totalitárius hatalom megfojtotta és képtelen volt fejlődni. Bár a torony viták tárgya volt a városban, mára Prága látképének kihagyhatatlan részévé vált, így sok turista számára kötelező látnivaló.
Velasca-torony, Milánó, Olaszország
A furcsa felhőkarcolót, a Torre Velasca-t a BBPR építészei tervezték. A 28 emeletes épület 106 méter magas és irodák, lakások, illetve kiskereskedelmi egységek találhatóak benne. Szokatlan formájával a középkori Sforzesco-kastély modern értelmezésének tekintik.
Milánó a lenyűgöző építészetéről ismert város. Mégis sokan a tornyot a világ egyik legrondább épületeként jellemzik. Az 1958-ban épült Torre Velasca a város régi központjában található kevés modern épület egyikeként tűnik ki, amely elég indoknak bizonyult a negatív kritikák megfogalmazásához.
MI6 épület, London, Egyesült Királyság
Ha láttál már James Bond filmet, akkor valószínűleg felismered ezt az épületet. Az MI6, az Egyesült Királyság titkos hírszerző szolgálatának főhadiszállása, az építményt a Tetris-szerű betontömbök, a zöld üveg és az egymásba nyíló tetőteraszok határozzák meg, amelyekből állítólag összesen hatvan van.
A londoni Vauxhallban, a Temze folyó partján fekszik, és jellegzetes formájának köszönhetően számos becenevet kapott már, köztük a Legoland és a Zikkurat elnevezéseket. Az erődöt Sir Terry Farrell tervezte, és az 1990-es évek elején készült el. Farrellt állítólag az azték templomok és az 1930-as évek ipari modernista építészete, például a Battersea Power Station inspirálta.
Az MI6 munkájának érzékeny jellege miatt a SIS épületet - ahogy hivatalosan nevezik - áthatolhatatlannak építették, számos földalatti helyiséggel, amelyeket titkos alagutak kötnek össze. A funkciója és az építészeti érdemei ellenére a Buildworld az ötödik legrondább épületnek nevezte Nagy-Britanniában és a 14. legrondábbnak a világon.
Mäusebunker, Berlin, Németország
Ha ránézünk erre a rideg, brutalista épületre, nem igazán nehéz kitalálni, miért nem kedvelik egyes berlini lakosok. A Mäusebunker (Egérbunker) néven ismert építményt korábban Berlin legvitatottabb épületének nevezték, nemcsak a kinézete miatt, hanem egykori funkciói miatt.
Eredetileg állatlaboratóriumnak épült 1971 és 1981 között. A létesítményt Gerd és Magdalena Hänska tervezte a Freie Universität Berlin számára. Később kísérleti orvostudományi célokra használták, amíg 2020-ban be nem zárták. Sokan követelték az építmény lebontását, és az engedélyt egy időben meg is adták. A Hype&Hyper online magazin szerint azonban „a városiak az elmúlt években harcoltak a megtartásáért”, és végül a berlini városi tanács megadta a Mäusebunker műemléki státuszát - ez a lépés a helyiek körében ellentmondásosnak bizonyult.
A Nemzeti Közkönyvtár, Pristina, Koszovó
A koszovói Pristinában található The National Public Library-t elég nehéz lenne szépnek nevezni. A könyvtárat Andrija Mutnjakovic horvát építész tervezte, és 1982-ben nyitotta meg kapuit.Az Architectuul című építészeti honlap szerint amikor Mutnjakovicot megbízták, hogy tervezze meg az könyvtárat a volt jugoszláv tartomány számára, „a koszovói albánok és szerbek közötti feszültség már akkor is érezhető volt”. Egyesítő szimbólumot keresve „a kocka és a kupola, az oszmán és a bizánci építészeti stílus közös jellemzői, amelyek meghatározzák a régió megjelenését”.
Annak ellenére, hogy Mutnjakovic célja egy olyan épület létrehozása volt, amely a szabadságot és az egységet szimbolizálja, véletlenül olyasmit tervezett, ami sokak szerint egy börtönre hasonlít. A betontömbökből és kupolákból épült, rácsszerű fémlemezzel burkolt épület ablakai mind el vannak zárva, ami meglehetősen barátságtalan látványt nyújt.
Nyitókép: Nemzeti Közkönyvtár, Koszovó - ColorMaker/Shutterstock