Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy újraindítják a hosszú évek óta parkolópályán lévő budapesti Diákváros projektet. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa döntése nyomán a korábbi tervek felhasználásával, uniós források bevonásával valósulhat meg a nagyszabású városfejlesztés. A beruházás története azonban korántsem volt zökkenőmentes: a nemzetközi építészeti tervpályázattól a Fudan Egyetem körüli vitákig több fordulat is alakította a dél-pesti terület sorsát.
Új döntés született a Diákváros megvalósításáról
A fél évtizedes szünet után újra összehívott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) október eleji ülésén döntés született a Budapest Diákváros beruházás újraindításáról. A kormányzati és fővárosi vezetőket egyaránt tömörítő testület döntéséről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter számolt be.
A beruházás előkészítését a Közlekedési és Beruházási Minisztérium koordinálja, a fővárossal és Ferencváros önkormányzatával együttműködve. Vitézy bejelentése szerint a megvalósításhoz a Magyarország számára újra elérhetővé vált európai uniós forrásokból is biztosíthatnak finanszírozást.
A fejlesztés előtt álló egyik legfontosabb akadály is elhárult: a korábban a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványhoz került terület ismét állami tulajdonba került.
Vitézy hangsúlyozta, hogy Budapest jelentős egyetemváros, ugyanakkor a kollégiumi férőhelyek szűkössége a felsőoktatáshoz való hozzáférést és a fővárosi lakhatási helyzetet egyaránt befolyásolja.
A cél egy olyan új városnegyed létrehozása, amely megfizethető kollégiumi férőhelyeket és lakásokat, megfelelő közlekedési kapcsolatokat, valamint élhető közterületeket kínál.
A projektet a kormány a Wekerle Sándor Lakásépítési Programmal is összekapcsolná.
A mostani döntés egyelőre az előkészítés újraindítását jelenti: a beruházás pontos költségvetését, ütemezését, az építkezés kezdetét és az első férőhelyek átadásának időpontját még nem jelentették be. A következő feladat a korábbi tervek felülvizsgálata és továbbfejlesztése.
Diákváros: egy új budapesti városnegyed terve
A Budapest Diákváros gondolata a Déli Városkapu Fejlesztési Program részeként született meg. A térség fejlesztése már a 2024-es budapesti olimpiai pályázat idején napirenden volt, majd annak visszavonása után önálló városfejlesztési programként folytatódott.
A 2018-ban meghirdetett nemzetközi tervpályázat célja a Rákóczi híd térségében, a Soroksári út és a Ráckevei (Soroksári)-Duna mentén fekvő, jelentős részben alulhasznosított ipari és raktárterületek megújítása volt.
A pályázatot a világhírű norvég Snøhetta építésziroda, az osztrák Besch und Partner közlekedéstervezőkkel együttműködve nyerte meg. A 2020-ra elkészült urbanisztikai mesterterv egy mintegy 135 hektáros, vegyes funkciójú városrész kialakítását vázolta fel.
A beruházás története azonban korántsem volt zökkenőmentes: a nemzetközi építészeti tervpályázattól a Fudan Egyetem körüli vitákig több fordulat is alakította a dél-pesti terület sorsát.
Az eredeti elképzelés szerint a területen körülbelül 16 ezer ember lakhatott volna, közülük mintegy 12 ezer egyetemi hallgató. A kollégiumok mellett lakások, munkahelyek, sport- és kulturális létesítmények, valamint jelentős zöldfelületek kaptak volna helyet.
Az építészeti koncepció egyik központi eleme a víz volt. Új csatornák, vízparti sétányok és zöldfelületek teremtettek volna kapcsolatot a városrész és a Duna között, miközben az esővíz helyben tartása és természetes tisztítása is a fenntartható működést szolgálta volna.
A Fudan Egyetem tervei miatt megtorpant a beruházás
A Diákváros történetében 2021 hozta a legjelentősebb fordulatot.
Ekkor vált ismertté, hogy az Orbán-kormány a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszát is a fejlesztési területen kívánja elhelyezni. A döntés komoly politikai és városfejlesztési vitát váltott ki.
A kormány akkori álláspontja szerint a két beruházás nem zárta volna ki egymást. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt hangsúlyozta, hogy a Fudan Egyetem és a Diákváros egyaránt megvalósulhat, a kollégiumi célra kijelölt terület pedig nem csökken.
A Főváros és Ferencváros vezetése ugyanakkor attól tartott, hogy a kínai egyetem fejlesztése háttérbe szorítja az eredetileg magyar és külföldi hallgatók ezreinek lakhatását szolgáló programot.
A konfliktusnak különös jelentőséget adott, hogy Budapest 2019-ben a 2023-as atlétikai világbajnokság támogatásának egyik feltételeként a Diákváros megvalósítását is napirendre vette.
A világbajnokságot végül megrendezték, a Diákváros azonban nem épült meg. A Fudan-beruházás sem valósult meg, a terület egy részének tulajdonjoga viszont a kínai egyetem létrehozására alapított vagyonkezelő alapítványhoz került.
2024-ben már egyszer bejelentették a Diákváros megépítését
A projekt újraindítása nem először kerül napirendre.
2024 novemberében Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője bejelentette, hogy a kormány döntött egy 12 ezer férőhelyes Diákváros megépítéséről.
Hankó Balázs akkori kulturális és innovációs miniszter szintén a kollégiumi kapacitások bővítésének szükségességéről beszélt, és a beruházás megvalósításának lehetőségeit ismertette.
A Fővárosi Közgyűlés 2024. november 27-én határozatokban támogatta a Diákváros fejlesztését, és kezdeményezte a korábbi urbanisztikai mesterterv beépítését a fővárosi településtervekbe.
A bejelentéseket azonban nem követte építkezés, a beruházás érdemi megvalósítása továbbra is váratott magára.
Most mi következik?
A mostani döntéssel az elképzelés hivatalos fejlesztéspolitikai támogatást kapott.
Az újratervezés során a kollégiumi férőhelyek és a lakások aránya, a finanszírozási modell, a kapcsolódó közlekedési és közműfejlesztések, valamint a műemlék Nagyvásártelep megújítása egyaránt fontos kérdés lesz.
A Diákváros most új esélyt kapott arra, hogy a főváros egyik legjelentősebb rozsdaövezeti rehabilitációs projektjévé váljon. Hogy a korábban elképzelt, mintegy 12 ezer hallgatónak otthont adó új városnegyed milyen formában és mikorra épülhet meg, az a következő hónapok tervezési és finanszírozási döntésein múlik.
