A FUNDA projekt gazdasági jelentősége az építőipar számára

Digitális fordulat a térségi beruházástervezésben

Nyerges Viktória
Share

A Lechner Tudásközpont vezetésével elindult nemzetközi projekt új alapokra helyezi a hazai térségi beruházástervezést. Bemutatjuk, hogyan alakíthatja át a közadat-alapú fejlesztési logika és a FUA-modell az építőipar működését, szereposztását és versenyképességét Magyarországon.

2025 áprilisában indult el a FUNDA projekt (Functional Urban Areas Development Approach), amelynek nyitókonferenciáját május 15-én rendezték Budapesten. A Lechner Tudásközpont vezető partnerként vesz részt az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló Interreg Duna Régió Program keretében. A projekt célja a funkcionális városi térségek (FUA-k) fejlesztése digitális és „soft” eszközökkel, különös tekintettel a közszolgáltatások, a zöld infrastruktúra és a gazdasági környezet összehangolt tervezésére.

Ez a megközelítés új lehetőségeket teremt az építőipari ökoszisztéma számára – beleértve a tervezőket, kivitelezőket, ingatlanfejlesztőket és közszolgáltatókat is. A cikkünk célja, hogy bemutassuk a projekt gazdasági és stratégiai jelentőségét, különös hangsúlyt fektetve a közadat-alapú tervezésre, beruházáskoordinációra és az ágazati integrációra.

FUA mint működési régió: alapegység a tervezési és építési gazdaság számára

A FUA (Functional Urban Area) nem közigazgatási, hanem funkcionális térségi egység, amely a városi központot és annak munkaerőpiaci vonzáskörzetét foglalja magába. Az Eurostat és az OECD által közösen kialakított módszertan szerint

egy térség akkor minősül FUA-nak, ha a környező települések legalább 15 százalékának lakossága napi szinten ingázik a központi városba.

E térségek gazdasági értelemben komplex működési egységek, ahol a beruházások – például úthálózat-fejlesztés, lakásépítés vagy közintézmények korszerűsítése – csak akkor lehetnek hatékonyak, ha figyelembe veszik e kapcsolatok rendszerét. Budapest FUA-jába például olyan települések tartoznak, mint Érd, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Vác, Gödöllő, Budaörs és Szentendre – ezek integrált fejlesztése elengedhetetlen a térségi közlekedés, az ingatlanpiac és az energetikai hálózatok összehangolása szempontjából.

Például Budapest FUA-jába beletartozik többek között Érd, Budaörs, Szentendre, Dunakeszi és Gödöllő is
Budapest agglomeráció
Fotó: Wikimedia Commons

1. Közadat-alapú beruházástervezés: térségi racionalitás a befektetések mögött

A térségi beruházástervezést több állami adatplatform támogatja. A Lechner Tudásközpont Tér-Figyelő rendszere vizualizációs lehetőségeket kínál például lakásépítések, népességváltozások és közszolgáltatások területi eloszlása mentén. A KSH Urban Audit adatai pedig nemzetközi összevetésben mutatják meg a hazai FUA-k társadalmi-gazdasági jellemzőit.

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT), az ingatlan-nyilvántartási térképek és a KSH demográfiai előrejelzései szintén kulcsfontosságúak. Ezek kombinációja lehetővé teszi a térségi szintű döntéstámogatási modellek létrehozását, amelyek figyelembe veszik a munkaerőpiaci és szolgáltatáshasználati kapcsolatokat. Ez különösen igaz a budapesti agglomerációban, ahol a központ és a környező települések egymásra vannak utalva.

Magyarország funkcionális várostérségei

2. Térségi szintű kivitelezési koordináció: a beruházások hatékonyságának kulcsa

Az önkormányzatok gyakran közigazgatási határaikon belül valósítanak meg fejlesztéseket, így nem mindig születnek összehangolt megoldások. A FUA-alapú tervezés viszont a valós gazdasági és társadalmi kapcsolatok mentén rendezi újra a beruházások logikáját.

A térségi kivitelezési koordináció elkerüli az infrastrukturális duplikációkat, miközben lehetővé teszi a kapacitás- és terhelésalapú tervezést. A közbeszerzések esetében véleményem szerint ez azt jelentheti, hogy az önálló, kis projekteket regionális fejlesztési csomagok válthatják fel, növelve a gazdaságosságot és ösztönözve a piaci szereplők együttműködését.

3. ESG és környezeti teljesítmény mérése FUA-alapon: alapfeltétel a zöld beruházások validálásához

Az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontrendszer térnyerésével egyre fontosabb, hogy a beruházások környezeti teljesítményét térségi szinten is mérni lehessen. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Copernicus program eszközei (pl. Urban Atlas) lehetővé teszik a levegőminőség, energiahasználat és területhasználat vizsgálatát.

2024-től az EU CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelve szerint a vállalatok kötelesek környezeti mutatókat is jelenteni. A FUNDA projekt célja lehet, hogy a térségi szintű környezeti adatokon alapuló értékelési logikát támogassa, és hosszú távon lehetővé tegye a hiteles ESG-jelentések és zöld finanszírozási konstrukciók kidolgozását.

4. Piaci és szabályozási környezet: új értékláncok és szereplehetőségek a digitális térségi tervezésben

A FUA-alapú tervezés új szolgáltatási modelleket igényel az urbanisztikai tanácsadók, digitális megoldásszállítók és építőipari kivitelezők részéről. A geoadat-platformokat fejlesztő vállalatok előtt különösen nagy lehetőségek nyílhatnak az interoperábilis térinformatikai megoldások területén.

A kivitelezők számára a térségi logika új tendereztetési modelleket hozhat például a regionális kapacitások, a konzorciumi együttműködések, az előre kalkulált beruházási ciklusok mentén. A pénzügyi szektor szereplői számára a térségi ESG-adatok integrálása jelenthet új versenyelőnyt.

Személyautók számára kialakított P+R parkoló tele járművekkel a Kelenföld vasútállomás aluljáró rendszerének őrmezői oldalánál
MTI
Fotó: Jászai Csaba

Következtetés

A FUNDA projekt indítása a hazai területfejlesztés európai szintre emelését célozza, miközben lehetőséget nyit a köz- és magánszféra együttműködésének mélyítésére is. A térségi szintű adatmenedzsment, az integrált beruházástervezés és az ESG-kompatibilis környezeti értékelés egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az építésgazdaság kiszámíthatóbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb működésre álljon át.

Saját meglátásom az, hogy a FUA-alapú logika nem csupán tervezéstechnikai újítás – hanem egy olyan szemléleti váltás, amely az építőipari szereplők regionális gondolkodását, adatalapú működését és együttműködési képességeit is próbára teszi.

Aki ebben élen jár, az a jövő uniós beruházási ciklusának nyertese lehet.

Borítókép: Canva, DALL-e, Nyerges Viktória

Források:

Neked ajánljuk