Február 29. ugyan csak négyévente van, de így is számos izgalmas esemény köthető a dátumhoz. Összegyűjtöttük, mik azok, amiket idén nem ünnepelhetünk, hogy február 28-án megemlékezhessünk róluk.
Négyévente egyszer a naptárban eggyel többet kell lapoznunk, hogy végleg lezárjuk a telet és a március előtt még a februárnak egy grátisz, 29. napja is van. A szökőév beiktatására alapvetően azért volt szükség, mert a Föld Nap körüli keringése nem pontosan 365 napig tart, így az eltérést ezzel a plusz nappal kellett korrigálni. Február 29, ezért szó szerint rendhagyó és aki ezen a napon született vagy éppen más fontos eseményt köt a dátumhoz, annak számolnia kell vele, hogy ez a nap, -a Halász Juditos fordulattal élve-, tényleg „más, mint a többi”.
Azonban ritkasága ellenére, számos figyelemre méltó esemény kapcsolódik a csak négyévente ismétlődő naphoz. Például 1996. február 29-én fejeződött be az első hosszú időtartamú Euromir-expedíció a Mir űrállomáson. 179 nap után visszatért a Földre Thomas Reiter, aki a küldetés során első német űrhajósként hajtott végre űrsétát. Nyolc évvel később pedig egy kulturális mérföldkőhöz értünk, amikor
2004-ben A Gyűrűk Ura – A király visszatér című film új, filmtörténeti csúcsot döntve, mind a 11 jelölését díjra váltotta a február 29-es Oscar gálán.
Építészetileg is emlékezetes dátum február 29. 2012-ben ezen a napon készült el a 634 méter magas Tokyo Skytree. A különleges dátum szimbolikusan is illik a rekordméretű építményhez, hiszen a tokiói torony építése több mint három és fél éven át tartott, közel pont négy évig.
A Skytreet elsősorban nem irodaháznak, hanem korszerű műsorszóró toronynak tervezték. Feladata az volt, hogy biztosítsa a digitális televíziós és rádiós sugárzást a hatalmas kiterjedésű japán főváros és környéke számára. A szerkezet alsó szintjein kereskedelmi és közösségi terek kaptak helyet, míg a magasabb régiókban kilátók és technikai berendezések találhatók.
Az építkezés komoly mérnöki kihívást jelentett, hiszen Tokió a földrengések szempontjából igen veszélyeztetett területen fekszik. A torony tervezésekor, ezért olyan szerkezeti megoldásokat alkalmaztak, amelyek képesek elnyelni, csillapítani a rengések energiáját. A modern technológia és a hagyományos japán pagodák földrengésálló elveinek ötvözése tette lehetővé, hogy a hatalmas magasság ellenére végül egy stabil és biztonságos építmény jöjjön létre. Amikor elkészült, a tornyot a Burj Khalifa mögött a világ második legmagasabb építményeként jegyezték, így a szökőnaphoz egy mérnöki csúcsteljesítmény, új rekord is kötődött.
Természetesen azok, akik február 29-én születtek, nem négyévente öregszenek egy évet, így szökőév ide vagy oda, nincs a kezükben a fiatalság elixír. Mégis különleges helyzetben vannak, hiszen a pontos dátumon csak minden negyedik évben ünnepelhetnek. Ha pedig azt gondoltuk, hogy ez ritkaság, kis böngészés után azonnal kiderül, hogy sok ismert ember is tartozik a „szökőszülinaposok” közé.
1976-ban ezen a napon született Kovács Katalin háromszoros olimpiai és 31-szeres világbajnok kajakozó, a „kajakkirálynő”,
akit a sportág minden idők legeredményesebb női versenyzői között tartanak számon. 1984. február 29-én látta meg a napvilágot Decker Ádám világbajnok vízilabdázó. Jóval korábban ugyan, de 1792-ben pedig ezen a napon született Gioacchino Rossini, az opera történetének egyik legzseniálisabb mestere, a Sevillai borbély és számos más, ma is játszott mű szerzője.
Az építészet világában is találunk „szökőnapi” születésű mestereket. 1784. február 29-én született Leo von Klenze, a dél-német klasszicizmus meghatározó alakja. Klenze München arculatát alapvetően formálta. Nevéhez fűződik többek között a Glyptothek és az Alte Pinakothek tervezése, amelyek a 19. századi múzeumépítészet mintapéldái lettek. Ezen kívül Építésze volt II. Lajos bajor király kastélyának, a Neuschwanstein kastélynak.
1852-ben február 29-én született Sikorski Tádé lengyel származású magyar építész és iparművész. Az építész tervezői munkái mellett belsőépítészeti és iparművészeti tevékenysége is jelentős volt. Nevéhez több budapesti bérház és középület kötődik, amelyek a századforduló városképének formálásában játszottak szerepet.
Szintén február 29-én, 1944-ben született Szűcs Endre Ybl Miklós-díjas építész, akinek munkáiban a modern formálás és a funkcionális szemlélet találkozott a környezethez való érzékeny illeszkedéssel. Kiemelten érdekelte a Balaton-felvidék hagyományos építészetének megújítása, a műemlékvédelem területén pedig elsősorban a népi építészeti értékek dokumentálása és megmentése. Egyik legjelentősebb munkája az alsóbogáti Festetics-kastély felújítása volt Tóth Péterrel 2012-ben, amely több rangos elismerést is elnyert.
Bár a halál dátumát inkább megemlékezéssel, mint ünnepléssel tartjuk számon, február 29-éhez ilyen esemény is kapcsolódik. 1916-ban ezen a napon hunyt el Anton Freissler osztrák feltaláló, az első páternoszter felvonó konstruktőre. A folyamatosan mozgó, fülkék láncolatából álló felvonótípus a 19–20. század fordulóján terjedt el Európában, és Magyarországon is számos középületben épült ki. Ma már ritkaságnak számít, de Budapesten még működik páternoszter például a Földművelésügyi Minisztérium épületében, a Pénzügyminisztériumban és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Markó utcában.
