A Gellért-hegy és a Citadella századokon átívelő, rejtélyes történetét bemutató kiállítás nyílt a Várkert Bazárban, ahol a megújulás kulisszatitkaiba is betekintést kaptunk.
A Várkapitányság Nonprofit Zrt. 2026. február 20-án mutatta be „Elnyomástól szabadságig – a Gellért-hegyi Citadella története” című szabadtéri kiállítását. A tárlat a Gellért-hegy és a Citadella több évszázados történetét idézi meg az elnyomás és a szabadság változó korszakain keresztül, bemutatva,
miként vált az egykori katonai erőd ideológiai jelképpé, majd közösségi térré.
A megnyitón elsőként Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese köszöntötte a vendégeket. Sikota Krisztina elmondta, hogy a kiállítás célja bemutatni azt a hosszú és ellentmondásos utat, amelyet a Citadella bejárt. A Gellért-hegy már jóval az erőd megépítése előtt is meghatározó pontja volt a városnak: a kereszténység terjedésétől kezdve Szent Gellért püspök történetén át a különböző háborús időszakokig mindig stratégiai jelentőséggel bírt. Az a Citadella azonban, amelyet ma ismerünk, az 1848–49-es szabadságharc leverése után épült, kifejezetten azzal a céllal, hogy ellenőrzés alatt tartsa a várost és annak polgárait.
A császári csapatok kivonulásával az erőd elveszítette eredeti katonai funkcióját, ezt követően pedig egészen a rendszerváltozásig különféle nagyszabású, ám meg nem valósult hasznosítási tervek láttak napvilágot az építményhez fűződően. A szocializmus idején
ugyan műemléki rangot kapott, ám a titulust valódi, felelős gondoskodás továbbra sem kísérte.
A mostani megújulás így túl azon, hogy építészeti vagy éppen szimbolikus jelentőséggel bír annak is bizonyítéka lehet, hogy egy közösség miként viszonyul saját örökségéhez. Sikota Krisztina úgy fogalmazott:
„Az, ahogyan egy nép az épített örökségével bánik, megmutatja a gondolkodását is.”
Arra vonatkozóan pedig, amire már mindenki kíváncsi, hogy milyen is lesz a megújult Citadella elárulta, hogy
a munkálatok eredményeként a korábban zárt, az elnyomás emlékét hordozó falak átjárhatóvá váltak, az egykori erőd nyitott közösségi térré alakult.
Az épületben helyet kap a Szabadság Bástyája állandó kiállítás is, amely új nézőpontból enged rálátást a helyszínre, immár nem az elnyomás, hanem a közösségi emlékezet felől.
Ezt követően a kiállítást Taraczky Dániel építész, a Citadella fejlesztésének vezető tervezője, az art1st design studio Kft. ügyvezetője nyitotta meg. Beszédében történelmi és építészeti kontextusba helyezte az erőd múltját. Felidézte, hogy a Várkert Bazár és a Citadella sorsa több ponton rokon: mindkét helyszín hosszú éveken át elhanyagolt, funkcióját vesztett térként volt jelen a város életében. Kiemelte, hogy a Citadella azon kevés épületek egyike, amelyet már megszületése pillanatában ellenszenv övezett, hasonlóan a mára elbontott Neugebäude-hoz.
A tervezés folyamatával kapcsolatban elmondta, hogy a fennmaradt dokumentumok világosan mutatják az épület eredeti szándékát: az 1848–49-es események után olyan katonai objektum létrehozása volt a cél, amely szükség esetén fegyveres erővel is képes ellenőrzés alatt tartani a várost. Éppen ezért a felújítás során nem csupán fizikai, hanem szimbolikus értelemben is „hatástalanítani” kellett az egykori erődöt. Így jöttek létre az eredeti zárt struktúra helyett a nyitott, átjárható terek, valamint a hatalmas közpark.
Az esemény Kiss Henrietta, a Várkapitányság kiemelt tartalomfejlesztési szakértőjének online tárlatvezetésével zárult, aki vetített képek és archív felvételek segítségével vezette végig a közönséget a Citadella több évszázados történetén.
A szabadtéri kiállítás 2026. február 20-tól április közepéig ingyenesen látogatható a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.
Nyitókép: Fejes Márton
