Új korszak jöhet a magyar városképekben: a Parlament elé került törvényjavaslat szerint 2026. szeptember 30-ig el kell távolítani azokat a közterületről látható reklámhordozókat, amelyek nem felelnek meg az új előírásoknak. A változás leglátványosabb következménye a homlokzatokra kifeszített reklámhálók és gigaplakátok eltűnése lehet.
A szabályozás régóta húzódó városképi konfliktust zárhat le. Budapest belső kerületeiben ma több száz nagyméretű reklámeszköz található: a reklámkataszter szerint 145 egyedi nagy méretű reklámfelület, 204 feszített reklámháló és 63 tűzfalreklám működik. Ezek jelentős része történeti vagy műemléki környezetben jelenik meg, sok esetben olyan épületeken, amelyek eredeti homlokzati karakterét hónapokra vagy akár évekre eltakarják.
A városvédők és építészek régóta bírálják a gyakorlatot. Nemcsak az építészeti értékek láthatósága sérül, hanem gyakran a reklámhálók rögzítése is beavatkozást igényel a védett épületek szerkezetébe. A társasházak számára ugyan bevételt jelenthetnek ezek a felületek, a lakók egy része azonban a kilátás, a természetes fény vagy a szellőzés csökkenésére panaszkodik.
Az új törvényjavaslat az önkormányzatok szerepét is erősítené. A reklámok engedélyezéséről és ellenőrzéséről a jövőben nem a kormányhivatalok, hanem az érintett települések döntenének településképi eljárás keretében. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy a belvárosi önkormányzatok évek óta a bontási ügyek lassú és nehézkes hatósági kezelését kifogásolták.
A szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. Az előírásoknak nem megfelelő reklámeszközöket legkésőbb 2026. szeptember 30-ig saját költségen kell eltávolítani. Ha ez nem történik meg, az önkormányzat akár négymillió forintos közigazgatási bírságot is kiszabhat, ráadásul többször.
Amennyiben a javaslatot elfogadják, a következő másfél évben jelentősen átalakulhat a magyar városok látványa.
A belvárosokban újra láthatóvá válhatnak azok az épülethomlokzatok, amelyeket ma reklámhálók takarnak el, és a településképi szempontok minden eddiginél nagyobb szerepet kaphatnak a közterületi hirdetések szabályozásában.
A tervezet ugyanakkor kritikákat is kiváltott a reklámszakmában. A Magyar Reklámszövetség közterületi tagozata szerint a közterek rendezése és a politikai kommunikáció szabályozása legitim cél, de sajnálják, hogy a javaslat előkészítése szakmai egyeztetés nélkül zajlott. A szervezet ezért tárgyalást kezdeményezett a kormánnyal. Piaci szereplők attól tartanak, hogy a jelenlegi formájában elfogadott szabályozás nemcsak a gigaplakátokat, hanem a nagy méretű közterületi reklámok jelentős részét is ellehetetlenítené, ami alapjaiban alakíthatná át a hazai reklámpiacot.