Kevesebb beton, szabadabb formák, hagyományos zsaluzat nélküli építés. Hollandiában két különleges kerékpároshíd mutatja meg, hogyan alakíthatja át a 3D-nyomtatás az építészet és a mérnöki tervezés lehetőségeit.
2017-ben a hollandiai Gemertben adták át a világ első, 3D-nyomtatott, előfeszített vasbeton kerékpároshídját.
A nyolc méter hosszú szerkezetet az Eindhoveni Műszaki Egyetem és a BAM Infra fejlesztette ki. A hagyományos betonöntés helyett
robotnyomtatóval, rétegről rétegre készítették el az üreges belső kialakítású hídelemeket,
amelyek kevesebb beton felhasználásával is biztosítják a szükséges teherbírást.
A technológia legfontosabb előnye nem pusztán az automatizálás volt. A mérnökök a beton mennyiségét és elhelyezkedését is a szerkezet működéséhez igazíthatták, elkerülve a hagyományos zsaluzat használatát.
Négy évvel később már 29 méteres híd készült
A gemerti fejlesztés folytatásaként
2021 szeptemberében Nijmegen városában egy jóval nagyobb, 29 méter hosszú, 3D-nyomtatott gyalogos- és kerékpároshidat adtak át.
A Zwanenveld városrészben álló építmény finoman ívelő, organikus formavilága jól érzékelteti a technológia építészeti lehetőségeit. A számítógéppel megtervezett szerkezet elemeit robotok nyomtatták ki, majd a helyszínen illesztették össze. A korábbi, nyolcméteres
kísérletből néhány év alatt egy összetettebb, városi környezetben használható átkelő született.
Nem csak Hollandiában kísérleteznek ezzel az építési módszerrel. Madrid közelében már 2016-ban elkészült egy 3D-nyomtatott beton gyalogoshíd, 2019-ben pedig Sanghajban adtak át egy 26 méteres, különleges ívszerkezetet, amelynek elemeit két robotkar készítette el.
Bár a 3D-betonnyomtatás még korántsem számít bevett építési módszernek, az eddigi példák jól mutatják a benne rejlő lehetőségeket. Kevesebb felhasznált anyag, szabadabban alakítható formák és egyszerűbb gyártási folyamatok – mindez új irányokat nyithat a tervezők előtt.
A legérdekesebb talán az, hogy ehhez nincs feltétlenül szükség új építőanyagokra. Elég lehet, ha a már jól ismert anyagokról kezdünk másként gondolkodni.
