Ha ingatlanfejlesztésre: lakás-, vagy házfelújításra, sőt, építkezésre adod a fejed nemcsak anyagi, műszaki, hanem a személyiségedet érintő, komplex pszichológiai és kommunikációs kihívásokkal is számolnod kell. A feladat nem kicsi, de ne aggódj, segítünk ebben is építkezni!
Aki ingatlant vásárol, felújít, ne adj Isten, épít, egy új világban találja magát. Ráadásul egy elég terhelt világban. Nemcsak arról van szó, hogy Magyarországon, ahogy a világ legtöbb részén, az építőipar, a kivitelező szektor stresszes.
A valódi pszichológiai terhelés forrása sokkal inkább te leszel,
mivel belecsöppensz, és valljuk be, kiszolgáltatottá válsz egy olyan szituációban, amit te kezdeményeztél, te finanszírozol, viszi az idődet és az energiádat, és mindeközben nem rendelkezel a helyzet készség szintű kezeléséhez szükséges tapasztalattal. Pláne stabil műszaki tudással. Cserébe viszont a munka eredménye hosszú távon meghatározza az életminőségedet. Ismerős helyzet? Pont olyan, mint az első munkahely szülte kihívás, vagy amikor mondjuk felnőtt fejjel, pályamódosítás után egy új területen kezdesz.
Új állás, új feladat, új emberek
A fenti párhuzam azért is valid, mert a lakás-, telek- vagy házvásárlás, felújítás, építkezés időben és energiában minimum egy másodállásnak felel meg.
És igen, új kollégákkal, egészen pontosan nálad sokkal jobban képzett, (akár veled szemben is) összetartó beosztottakkal, korábban ismeretlen feladatokkal szembesülve, döntéshozói, megrendelői felelőséggel a válladon kell mindezt megtenned.
Ezen a ponton válik nagyon fontossá a motiváció kérdése.
Tényleg akarod ezt?
Kényszerből, mások hatására, például családi nyomásra vágsz bele, vagy megvan az elhatározás, az érdeklődés benned, hogy mint friss álláskezdő, pályamódosító, fejlődésre, minőségi megoldásra törekedj?
Első tanácsunk, hogy mindenképp az utóbbi hozzáállást alakítsd ki magadban, mert ha eleve negatívan tekintesz a kivitelezésre, ő is úgy tekint majd rád. Akkor pedig a szenvedés garantált!
Tegyük fel, beleállsz!
Nem kell szégyellni, első körben a felújításhoz, az építkezéshez, hacsak titkon nem ingatlanbefektetők vagyunk – érzelmileg közelítünk. A végeredménytől azt várjuk, hogy jellegzetesen újat és személyest hozzon az életünkbe, pozitívan változtasson az életvitelünkön, és ha őszinték akarunk lenni, egy új vagy megújuló lakás, ház presztízskérdés is lehet, az önértékelésünk és a külső, társadalmi megítélésünk szempontjából sem közömbös.
Nem baj tehát, ha elfogadod te is:
személyes ügyről van szó, magadnak, magadért alkotsz.
Ha tényleg eljutsz ebbe a fázisba, nagy valószínűséggel átéled majd az alkotáslélektani folyamat első fázisát, a megvilágosodás, az illumináció állapotát. Ez más néven a rózsaszín köd, amelyben körvonalazódik egy-egy gondolat, életkép, egy terv fizikai megvalósításának lehetősége, te pedig átéled azt. Lelki szemeid előtt megjelenik az a bizonyos „biztos pont a világban”, ami otthonul szolgál majd családodnak és neked.
Ez nagyon kellemes érzés és az utóhatásai is azok. A lelkes várakozás izgalommal keveredik, és ilyenkor általában megszületik az érdeklődés a szakma iránt. Sokat olvasol, tájékozódsz, sőt egy-két fogást el is sajátítasz. Persze elméletben. Tisztában vagy vele, hogy nehéz menet lesz, de a friss élmények hatására, illetve a korábbi tapasztalatidból kiindulva, azokra támaszkodva, eldöntöd: belevágsz.
Úgy tisztességes, ha előre bocsátjuk, ha tényleg minden előzetes tapasztalat, külső segítség nélkül indulsz el az úton, ne várd, hogy a továbbiakban a klasszikus alkotói folyamat vár rád. Ahogy az már korábban kiderült, a konkrét munka, a megvalósítás nem a te kezedben lesz, neked most a „megrendelő” alkotói szempontból passzív-, a végeredmény tekintetében viszont szuperpozíciója jut.
A munkád lényege, hogy a rád ható erőket folyamatosan mérlegelned, döntéssé alakítanod, és kommunikálnod, képviselned kell.
Itt érkeztünk meg a ingatlanfejlesztés: a lakás-, vagy házfelújításra, építkezés pszichológiájához, hiszen a folyamatban betöltött szereped, pozíciód sikerességét nagyban befolyásolja, hogy milyen az alap személyiséged, illetve, hogy mennyire tudsz alkalmazkodni az új pozíciódhoz.
Szóval, milyen személyiségtípus vagy?
Esetünkben szerencsére (vagy sajnos) nem kell túl mélyre ásni, komplex személyiséganalízist végezni.
A megrendelői státusz kapcsán hasznos, ha indulásként két alaptípus között helyezed el magad: konfliktuskerülő vagy konfliktuskereső személyiség vagy?
Az empátia kapcsolatépítő erejében hiszel és alapvetően félsz a visszautasítástól, az összeütközéstől, kerülöd a kényelmetlen helyzeteket? Vagy éppenséggel a konfliktusokkal kontrollálod a világot magad körül, eleve távolságot teremtesz, határokat állítasz fel és feltételeket szabsz a hozzád való közeledéshez? Tudod hatékonyan, közérthetően, ne adj Isten, asszertívan kommunikálni az érzéseidet, gondolataidat, döntéseidet, vagy magadba fojtod azokat és inkább belül őrlődsz? Képes vagy interakciók mentén változtatni a véleményeden, vagy a kommunikáció egyszerűen csak arra kell, hogy kifejezd az akaratod általa?
Netán szakmai ártalom?
Persze a fenti stratégiák, attitűdök nemcsak az alapszemélyiséghez, hanem a főállásodhoz, az alapszakmádhoz, illetve az ott alkalmazott, hozott stratégiákhoz is köthetők. Például egy jogász, egy pénzintézeti befektető vagy egy vezető beosztású döntéshozó vélhetően alapból másképp viszonyul és viselkedik konfliktushelyzetben, mint más földi halandó.
A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, bármelyik személyiségtípus is áll hozzád közelebb, bármilyen mintát hozol, szinte biztos, hogy a lakás-, házfelújítás, és építkezés során át kell lépned a határaidat, ha tetszik, fejlesztened kell magad.
A konfliktuskerülés egyszerűen kivitelezhetetlen, zsákutcába vezet, ugyanakkor a konfliktuskereső attitűd is csúnyán visszaüthet.
De hogy ne kelljen emiatt terápiára, fejlesztő csoportba menned, még ebben az írásban adunk egy hatékony eszközt a helyzet kezelésére. Addig is, a tanulság kedvéért érdemes végig venni, hogy az ingatlanfejlesztési folyamat egyes lépései során milyen pszichológiai és kommunikációs buktatókra számíthat a konfliktuskerülő és a konfliktuskereső típus.
Érkezik az építész
Új munkahelyeden az első szereplő, akivel meg kell ismerkedned, az a tervező, az építész. Fontos, sőt pótolhatatlan szerepe lehet már a telekvásárlás során is, és ő lesz az, aki a lelki szemetek előtt megjelent otthont fizikai formában megvalósítható tervvé alakítja.
A tervezővel szót érteni általában nem egy agysebészet.
Az építész egyszerre tervezőmérnök és művész, iskolázott, empatikus alkotó. Ha meg tudod fogalmazni vagy elbábozni neki, hogy mit szeretnél, általában az kerül a tervekre.
Viszont először itt kell jól kommunikálni. Ez a feladat még vissza fog köszönni később is, de itt van a nem nyilvános főpróba.
Ha nem sikerül első nekifutásra az álmokat tervekre fordítani, akkor újra kell próbálkozni, de ez a fejezet a türelmen kívül nem igényel sokkal többet.
A kivitelező is befut
Ha elkészültek a tervek, jöhet a kivitelező keresés. Kapcsolati rendszereden keresztül elküldöd a terveket a jelölteknek, akik forintosítják az álmodat. Itt jelennek meg először azok a nehézségek, amit úgy mesélsz el másoknak, hogy „nem egy nyelvet beszélünk” a vállalkozóval. A kommunikáció itt már más szintre lép.
Csak tudd, ebben az ár alku-ajánlati fázisban van utoljára jó pozícióban a kivitelező. Tarthatja magasan az árat, maximum nem kapja meg a munkát. De más retorzió nincs.
Mindketten próbáltok biztosra menni, de a kezdeti elképzeléseket folyton újra kell tervezni. Ehhez is türelem kell, de itt már felütheti a fejét a csalódottság érzése, mert úgy érzed, engedni kell a kezdeti elképzelésekből. A csalódott ember, keserű ember: elfojtott düh, és frusztráció dolgozik benne. Ilyenkor úgy érzheted, hogy a pénzed és a megrendelői státuszod ellenére te vagy az, akit madzagon rángatnak.
Ezt a helyzetet úgy kezelheted, ha előzetesen meghatározol magadnak olyan alapelveket, amikből nem engedsz.
Ilyen például a büdzsé mértéke, a fizetési feltételek, a határidők, a visszatartások stb. Azután persze ezek közül is megszegsz egy párat, de legalább elkezdődik a felújítás vagy az építkezés!
Hurrá, elkezdődött!
Induláskor bizakodó vagy, hogy az engedményeidnek meg lesz az eredménye, a szakemberek gyorsan és szépen fognak dolgozni.
Elsütik veled is az unalomig elcsépelt viccet: „Tisztelt megrendelő, cégünknél a gyors, jó minőségű és olcsó munkából kettő jelzőt lehet vásárolni, a harmadik az nem garantált… De megteszünk mindent!”
Ahogy múlik az idő, és jó esetben elkezdődik a felújítás vagy épül a ház, egyre több hiba üti fel a fejét, és egyre több nehézségről számol be a kivitelező.
Hamar fel fog tűnni, hogy az extrém nehézségek és a műszaki hibák kéz a kézben járnak és cserealapot képeznek. A kivitelező ad egy gesztust (például esőben is dolgozik) egy hibáért cserébe (jó, egy kicsit görbe lett, de majd a vakolat kihozza egyenesbe). Ezek száma folyamatosan növekszik, és benned elkezd felmenni a pumpa. Hol van a határ? Mit tegyél?
A konfliktuskerülő csapdája
Ha konfliktuskerülő típus vagy, a halogatást választod. Egy hibát még elnézel, a retorziót emberiességi alapon elhalasztod. Jó fej leszel, hiszen, ha te az vagy, akkor a kivitelező is biztosan az lesz, ugye? Konfliktuskerülő személyiségként befektetésről beszélsz:
bizalmat szavazol. Egészen addig, amíg az esetek számossága nem éri el azt a szintet, amikor a konfliktuskerülés földbe állít.
Újra és újra bebizonyosodik a stratégia tarthatatlansága, az ostor pedig rajtad csattan: nem bírod tovább hordozni a villámhárító szerepet az alapszemélyiséged és a futószalagon érkező konfliktushelyzetek között, illetve önmagad és a feleséged-, a férjed-, a szüleid-, a barátok között, akik nem értik, miért nem vagy keményebb?
Természetesen a fenti szituációk nehézségét még lehet fokozni, azzal például, ha nem egy generál kivitelezővel kell tárgyalnunk, hanem sok-sok szakkivitelező vállalkozóval. Ahány ember, annyi esettanulmány. Előbb-utóbb biztosan találkozni fogsz flegma, lerázós, ordibáló, sunyi, egyenesen szélhámos vagy éppen angolna szakival, akin nem találni fogást.
Ami nem hajlik, törik!
Ha konfliktuskereső típus vagy, az előző bekezdés olvasása közben értetlenül csóváltad a fejed, igaz? Mert a te taktikád az, hogy már jó előre lefektetsz szigorú szabályokat, nálad nincs kompromisszum! A szerződés aláírása előtt kikötöd, nincs tolerancia, a tervek pontos és teljes végrehajtása a minimum cél, ha hibázik a kivitelező, akkor nem fogod kifizetni a munkát. És ezt be is tartod. A tapasztalat szerint viszont most a konfliktuskerülők is joggal ingatják a fejüket, mert ez a megoldás sem szül komfortosabb helyzetet. A mesterségesen korai konfliktus kontraproduktív, mert ha már az első kapavágás előtt áll a bál az építkezésen, felújítási helyszínen, akkor az nagyon gyorsan be tud fejeződni, illetve el sem kezdődik. Emellett az ok nélküli konfliktusgerjesztés hiteltelenné tesz a kivitelezőkkel szemben.
A konfliktuskereső megoldásnak valójában csak a kimenetele tér el a konfliktuskerüléstől.
Ebből lesz a peres eljárás, az építkezés leállítása. Merthogy egyben biztos lehetsz: hiba, az lesz!
A hiba örök
És itt álljunk meg egy pillanatra: mi az a hiba? Az elsőre egyszerűnek tűnő kérdés sokkal összetettebb, mint gondolnánk. A kézenfekvő válasz az lenne, a hiba nem más, mint a tervtől való eltérés. De mi van, ha a tervben is hiba van? A jogi oldal is csak látszólag evidens mindenkinek, az élet ennél viszont sokkal komplikáltabb.
Például akkor, amikor a hiba abban az adott etapban áll elő, amivel még tartozunk a kivitelezőnek. (Mert ugyebár a szerződésben soha nem írunk alá előre fizetést!) A hiba megítélését az esetleges javítás műszaki lehetősége, annak költsége és a ráfordított idő is befolyásolja. A hiba mértéke is fontos, mert a vonatkozó szabványok bizony rögzítenek, azaz megengednek eltéréseket. A hiba kezelése tehát összetett, a konfliktuskeresők számára ezért nem tud jolly jokerként működni. Észre kell venni a hibát, értékelni kell, stratégiát kidolgozni a közlési szituációra, előkészíteni a megoldási javaslatot, és csak ezután felhívni a vállalkozót.
Mindenre van megoldás!
Akármelyik személyiségtípushoz tartozol is, a te munkád ugyanaz: foglalkoznod kell az emberekkel és megoldásokat kell keresned. Megoldásokat, és nem folytonos kompromisszumokat vagy törést! Mert hidd el, valóban mindenre van megoldás, legalább egy. De inkább kettő. Türelmesen meg kell keresni ezeket.
Tények, számok, objektivitás, semmi érzelmi töltet, és nulla ego.
Ha azt látja a kivitelező, a szaki, hogy figyelsz és harcolsz az eredményért, akkor változni fog a megítélésed is: a küzdelem tiszteletet érdemel és kap, a visszafogottság pedig megóv a bocsánat kérés szükségességétől. Ez a kettő pedig lehetővé teszi a munka folytatását. Ha ezek az elvek kísérnek végig, akkor túl lehet élni a felújítást, sőt még az építkezést is. Az idő pedig mindent megszépít majd.
Ha tudsz, konzultálj!
A fent leírtakból kiérződik egy hiányosság. A felújtás, építkezés sorsát meghatározó megoldásokat és döntéseket nem feltétlenül egyedül kellene megtalálnod és meghoznod. Érdemes szétnézni akár az interneten is, mert Magyarországon is megjelentek már olyan jellemzően nagy tapasztalattal rendelkező mérnökök, műszaki ellenőrök, akik a felújítás, építkezés költségéhez viszonyítva fillérekért, rövid konzultáció keretében, csak és kizárólag a te igényeidre koncentrálva orientálnak műszaki kérdések kapcsán, és segítenek abban, hogy már a kezdetek kezdetén olyan döntéseket hozz, amik jó irányba vezetik életed egyik legfontosabb és valószínűleg egyik legnehezebb projektjét.