Az építőipar napjaink egyik legnagyobb kihívásával néz szembe: olyan anyagokat kell találnia, amelyek fenntarthatóak, tartósak és innovatívak. A hagyományos cement előállítása a globális szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért felelős, ezért elengedhetetlen a környezetbarát alternatívák fejlesztése. A Montana State University legújabb – gombaalapú és baktériumokat alkalmazó építőanyagokkal kapcsolatos –kutatásai áttörést hoznak ezen a területen.
Az építőipar előtt óriási kihívás áll: tartós, innovatív és környezetbarát megoldásokat kell találnia, hogy csökkentse a klímaváltozásban játszott szerepét. Az évszázadok óta használt cement gyártása ugyanis jelentős szén-dioxid terhelést okoz, a globális CO₂-kibocsátás mintegy 8%-áért felelős.
Csehországban építették meg a világ első gombaalapú házát
Az épület hosszas évek kutatásának az eredménye.
A Montana State University kutatócsoportja, Ethan Viles és Chelsea Heveran vezetésével, gombafonalakból (mycelium) készült vázstruktúrát fejlesztett. Ezt a struktúrát a Sporosarcina pasteurii baktériummal kombinálták, amely képes kalcium-karbonátot kiválasztani, így egy erős, csontszerű anyag jön létre, amely nemcsak szilárd, hanem érzékeli is a környezetét, sőt, bizonyos szennyeződések eliminálásában aktívan részt vehet. A fejlesztés egyik legígéretesebb aspektusa az öngyógyulás: a szerkezet képes lehet saját hibáit, például repedéseit is kijavítani.
A tartósság, energiahatékonyság és fenntarthatóság hármas egysége az építőipar számára elengedhetetlen lesz. Ehhez az élő építőanyagok bevezetése mérföldkő lehet, mert mint látszik, új típusú szerkezetek jelenhetnek meg, amelyek
képesek önjavításra vagy akár a környezetük aktív tisztítására.
Ezekkel a megoldásokkal az épületek nem csupán statikus szerkezetek lesznek, hanem folyamatosan alkalmazkodó, intelligens rendszerek.
Az ilyen élő, biomineralizált építőanyagok alternatívát nyújthatnak a hagyományos cementtel szemben. Alacsonyabb az ökológiai lábnyomuk, gyártásukhoz kevesebb energiára és ásványi anyagra van szükség, életciklusuk alatt pedig kevesebb környezeti terhelést okoznak, sőt a szennyezésre és a hibákra még reagálni is tudnak.
Így az öregedő szerkezet helyett megújuló, saját magát regeneráló épület válik lehetségessé. Az új anyagok révén pedig az okosépületek fogalma is új szintre lép.
Az élő építőanyagok alkalmazása lehetővé teszi a mesterséges és természeti környezet harmonikus egységét.
Ez az együttműködés nemcsak fenntarthatóbbá, hanem idővel önfenntartóbbá is teheti az épített infrastruktúrákat.
További információk/ Forrás
- Professional Engineering. (2025). Self-repairing fungal material 'could offer sustainable alternative to concrete'.
- CNN. (2025). Fungi and bacteria could be used to build homes one day.
- EurekAlert!. (2025). Living fungus-based building material repairs itself for over a month.
- SynBioBeta. (2025). Can a Building Material Be Alive—and Still Make Sense?
