Az egykori kelet-magyarországi tervezőiroda, a Debreceni Tervező Vállalat (későbbi nevén KELETTERV) bontásra váró székházában találtak régi maketteket.
A jelenlegi tulajdonos támogatásával a Magyar Építészeti Múzeum – Műemléki Dokumentációs Központ a bontási munkálatok megkezdése előtt el tudta hozni az épületből a maketteket, a KELETTERV archívumából maradt töredék-anyagokkal együtt. 2025. április 22-én a tulajdonos PRIORG-MANAGEMENT Zrt. jóváhagyásával egy napot töltöttek az épület átnézésével. Az egykori KELETTERV-archívumból, a vállalat nyomdájából, valamint egy irodahelyiségből
több doboznyi szakkönyvet, tervet, iratot szállítottak be a MÉM MDK-ba, emellett Debrecen nagyméretű térképeit, légifelvételeket és geológiai felméréseket is megmentettek.
A legkülönlegesebb tárgyegyüttes az egykori Debreceni Tervező Vállalat (a későbbi KELETTERV) makettjeinek kollekciója, amely az épület egy tetőszinti kamrájából került elő. Az összesen 10 darab makett változó állapotban van: akad, amelyik az évtizedek során darabjaira hullott, de több viszonylag jól megőrződött. Mivel
az 1960–1970-es évekből nagyon kevés makett maradt fenn az országban,
ezek múzeumi műtárgyként nagy jelentőségűek, és a tervezőiroda makettező műhelyének magas színvonalát is tanúsítják.
Az előkerült műtárgyak között található az Orvostudományi Egyetem Elméleti Intézete tömbjének makettje (terv: 1965–1969, épült: 1970–1973, Mikolás Tibor), illetve a Petőfi téri toronyház és a kapcsolódó épületegyüttes makettje (terv: 1966–1968, épült: 1969–1973, Boruzs Bernát – Szabó János). A makettek a Debreceni Tervező Vállalat saját műhelyében készültek, jórészt plexiből, de akad fából, sőt habkartonból készült is.
Egyedülálló darab az amszterdami városháza nemzetközi tervpályázatára készült makett 1967-ből, amely Boruzs, Szabó és Mikolás közös munkája.
A makettek közül többet publikáltak a Debreceni Tervező Vállalat munkáit bemutató kiadványokban; ezek az archív fényképek nagy segítséget jelentenek majd a helyreállításban. A műtárgyak a lomtárolóban töltött évtizedek után egytől-egyig alapos tisztításra és helyreállításra szorulnak.
A műtárgyszállítás alkalmával az épületet is dokumentálták. A KELETTERV székháza eredetileg Gerlóczy Gedeon tervei alapján csendőrségi laktanyának épült 1929–1930-ban.
Az épület két világháború közötti építészetünk nívós alkotása,
előképeként Peter Behrens híres szentpétervári német nagykövetségi épülete szolgálhatott. A Debreceni Tervező Vállalat teljes stábja 1971-ben költözött ide, majd a rákövetkező évben Dorka Béla tervei alapján plusz egy szinttel bővítették az épületet.
A nevét 1978-ban KELETTERV-re változtató céget a rendszerváltást követően privatizálták, és egészen 2020-ig működött. Archívuma az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központba került, így az épületben jórészt csak másodpéldányok, illetve az egykori könyvtár töredékei maradtak. A tetőszinten rejtőző makettekről alighanem a költözés idején elfeledkezhettek. Az épületet a KELETTERV 2008-ban adta el, az utóbbi években nagyrészt üresen állt.
Fotók: MÉM MDK
