A csipkeszerű fémlepellel borított ikonikus zalaegerszegi épület rendületlenül emlékeztet, és most egy nemzetközi megmérettetésen is szépen szerepelt.

Egyszerre állít emléket Mindszenty József egykori hercegprímás érseknek, bíborosnak, és nem hagyja elfelejteni a kommunista diktatúra egyházüldöző gaztetteit. S mindezt csak úgy teheti, hogy
vonzza a figyelmet és örökös beszédtémává válik.
Szavalta a lépcsőin több száz iskolás a Himnuszt, évente közel száz zarándokcsoport fordul meg itt, de az is megesett már, hogy népzene töltötte meg a teret a zalaegerszegi Mindszentyneumban.

Látványban a hitvallás
Kissé megosztja a helyieket a 2022-re felújított Göcsej Múzeum historizáló főépülete mellett helyet kapott, ugyanabban az évben átadott, 4000 négyzetméteres Mindszentyneum. Méreteivel, nyílászáróival kétségtelenül igyekszik igazodni szomszédjához, mégis határozottan elkülönül,
homlokzata jelentősen megtöri az utcaképet.
Csengei Ágota tagintézmény-vezető a Hely.hu-nak úgy nyilatkozott: a város polgárainak többsége nagyon szereti a látványában szokatlan kortárs épületet.

„Amikor az első díjat elnyertük az épülettel, új korszak kezdődött az egyébként is fiatal intézmény életében. Fontosnak éreztük, hogy kellő mélységgel megismertessük a látogatókat az épülettel is, ezért azóta gyakran a tárlatvezetés az utcán kezdődik, és bő negyedórán keresztül csak erről beszélünk. Ilyenkor elmeséljük mindazt, ami a tervezők szándéka is volt:
a homlokzat megjelenése, anyaga Mindszenty bíboros köpenyére, a moáré selyemre és a csipkére enged asszociálni.
Az egész épületet egy fém lamellázat borítja be, egyfajta lyuggatott struktúrát képezve, amely finom fény-árnyék játékokat idéz elő. Mást nappal, és mást este, kivilágítva" – fogalmazott Csengei Ágota, aki kiemelte, az sem véletlen, hogy a múzeum egyébként zárt belső világa így itt-ott áttűnik, és a járókelők számára napnyugta után feltárul.


A puritán belső terek Mindszenty József hitvallására, az egyszerűségre reflektálnak. Nyersek, világosak, mégis otthonosságot sugallnak. A lépcső által uralt, lenyűgöző csarnokban és az innen nyíló kisebb terekben – mind az öt szinten – fontos szerepet kap a fény, s nemcsak természetes mivoltában, hanem a gondosan megtervezett, hatásos fényeffektek révén is. Az elegancia pedig, ha csak finoman, diszkréten is, de tetten érhető minden szegletén az épületnek, még az impozáns tetőteraszon is. A látvány – bármerre lépünk, bárhová tekintünk – üt, de nem hivalkodik, és cseppet sem sok.

Az országban egyedülálló módon kapcsolódik össze a Mindszenty József életútját és a kommunista diktatúra ideje alatti egyházüldözést bemutató kiállítás.
A központi rész egy hatalmas kettétört hengert formázó kör alakú tér, ahol Rieger Tibor szobrának gipszmintáját láthatjuk és mellette hallhatjuk Mindszenty József utolsó szó jogán mondott szavait. Fentről pedig több száz arc vigyázza őt mintegy palástként, akik sorsközösséget vállalva, büszkén kitartottak keresztény hitvallásuk mellett.

A tárlatok különleges erővel bírnak a színek szimbolikájával, az elgondolkodásra késztető művészi installációkkal, drámai fény- és hanghatásaikkal. A modern épület külseje tehát egy kivételes belső értéket foglal magában, mely minden történelemszerető, vagy a korszakra még emlékező látogató számára érzelemdús időtöltést ad.
Rangot és presztízst adó falak
Örökzöld magnóliafa díszíti az előkerti funkciójú, egyfajta negatív formaként megjelenő, átriumos kis udvart.
Üdítőleg hat az élet erőteljes szimbólumaként is felfogható növény.
„A múzeumot az állandó és az időszaki kiállításaink mellett közösségi térként is használjuk, koncertek, könyvbemutatók, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, ünnepi megemlékezések, gyerekfoglalkozások helyszíne szinte folyamatosan. Ezt a funkciót erősíti a tematikus szabadulószobánk, a földszinten található kávézónk és több – konferenciák, múzeumpedagógiai programok megtartására alkalmas – termünk is. Valóban látogatóközpontként működik a Mindszentyneum” – mondta a tagintézmény-vezető, aki elárulta: közművelődési szakemberként a hétköznapokra, a szakmai munkára is hatással van az, hogy milyen épületben, milyen falak között teszi a dolgát valaki nap mint nap.



„Szeretek ide bejönni, jó érzéssel tölt el, hogy itt dolgozhatok. A szép belső terek, a gyönyörű tölgyfa burkolatok, a natúr falfelületek, a jól megálmodott, látványos és tartalmas kiállítások, az újszerű közösségi tereink mind meghatározóak számomra. Presztízse van annak, ha valaki itt dolgozhat” – tette hozzá.
Az építészet élvonalában
Sorra zsebeli be az intézmény az elismeréseket, köztük elsősorban az építészeti jellegűeket. 2023-ban – a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetségének szakmai védnökségével meghirdetett – Év Háza megmérettetés közönségdíjasa volt. Újabb sikert jelentett a Média Építészeti Díj, amelyet ugyancsak 2023-ban hozott el a Mindszentyneum a nagyberuházások kategóriájában. Egy évvel később, 2024-ben Építészeti Nívódíjat szereztek, ezúttal a középületek, ezen belül a szakrális funkcióval bíró versenytársak között.

Különleges volt a legutóbbi nevezés. A Mindszentyneum szakmai stábja büszke rá, hogy jól indult számukra a 2025-ös év ebből a szempontból. „Egy magas rangú nemzetközi megmérettetésen vehettünk részt, amelyet a világ egyik legolvasottabb építészeti portálja, az Archdaily szervezett, idén már 16. alkalommal. Összesen 15 különböző kategóriában zsűrizték és bocsátották olvasói szavazásra az épületeket, köztük nyolc hazai fejlesztést, ezek sorában volt egyik a zalaegerszegi múzeumunk” – számolt be a részletekről Csengei Ágota. Azóta kiderült: a szűkebb, döntős körbe már nem kerültek be, így ezen a versenyen nem lesz az Év Épülete, de
a részvétel már önmagában óriási sikerként értékelhető.
Olyan lélegzetelállító épületekkel kellett volna versenyeznie, mint a szinte teljes Szaúd-Arábia gazdasági átalakulását szimbolizáló, részben a mesterséges intelligencia művészetekben betöltött szerepére fókuszáló, Rijád melletti – azonban olasz tervezőket dicsérő – múzeum. Vagy éppen az a lisszaboni mestermű, amely jól példázza, milyen az, amikor egy brit építész korábbi munkáját japán tervező gondolja újra és alakítja át kortárs múzeummá.
Mindszenty sorsát – és vele a Mindszentyneumot is – talán itt, a Kárpát-medencében értjük leginkább.
Itt olvasható, hogy a zalaegerszegi önkormányzat beruházásában megvalósult Mindszentyneumért mely személyeket és társaságokat illeti köszönet:
generáltervezés: TSPC Mérnökiroda Kft. és Konkrét Stúdió Építészeti Kft. konzorcium
felelős vezető tervezők: Kádár Mihály TSPC Mérnökiroda Kft., Balogh Csaba Konkrét Stúdió Építészeti Kft.
építészet: Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Ancza Krisztina, Pusztai Lilla, Szilágyi Norbert, Toronyi Dávid, Vértesy Ági
belsőépítészet: Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Ancza Krisztina, Pusztai Lilla, Szilágyi Norbert, Toronyi Dávid, Vértesy Ági
tájépítészet: Hencz Helga Kertművek Kft.
statika: Máté Tamás MGT Kft.
gépészet: Vörös Tamás Perfect-Plan Kft.
klíma design: Kistelegdi István Kistelegdi 2008 Építész-Tervező Kft.
elektromos: Kapitor György Zone-Plan Kft.
épületszerkezetek: Nagy Károly Épszerkinfo Kft.
közmű: Ferencz Attila és Sándorfi György Linakron Kft., Czeglédy Gergő Perfektum Mérnöki Kft.
konyhatechnológia: Harangi Katalin Artakim Kft.
akusztika: Csott Róbert ’95 Apszis Bt.
tűzvédelem: Kováts Róbert Szikraeső77 Kft.
világítástechnika: Haász Ferenc, Rácz Lőrinc MadebyLight Zrt.
úttervező: Németh László és Tóth János Linakron Kft.
akadálymentesítés: Kissné Springer Mercedes Domi-Dór Kft.
talajmechanika: Varga Tamás GEO-Linea Kft.
A Mindszentyneum állandó kiállításai kiváló csapatmunka eredményeként jöttek létre, a tervező csapat munkáját segítette a Magyarországi Mindszenty Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának történészei. A Mindszenty József életutat bemutató kiállítás kurátora Kovács Gergely okleveles posztulátor, alapítványi képviselő, valamint Nemesné dr. Kis Tímea művészettörténész és a Tokaj-Hegyaljai Egyetem Kulturális Örökség Tudományok Tanszék vezetője.
Az Egyházüldözés a kommunista diktatúra ideje alatt című tárlat dr. Soós Viktor Attila egyháztörténész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja és Bors-Bulbuk Zsuzsanna művészettörténész közös munkája.