Ez volt Petőfi Sándor apjának fogadója, a Hattyú – Egy nap, egy műemlék!

Máté Enikő

Cikksorozatunk következő része, amelyben az E-Örökség magyar műemlékes adattár izgalmas tartalmaiból válogatunk, Bács-Kiskun vármegye egy további kulturális jelentőségű épületét, Petőfi Sándor édesapjának egykori vendégfogadóját és mészárszékét mutatja be Kiskunfélegyházán.

Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu most sorozatot indít az E-Örökség tartalmainak bemutatására. Az első héten Bács-Kiskun vármegyébe látogatunk el.

A kiskunfélegyházi Hattyú vendégfogadó

Habár az általánosan elismert vélekedés szerint Petőfi Sándor 1823-ban Kiskőrösön született, ő maga Szülőföldemen című, 1848. június 6-8. között Félegyházán írt versében írt fogalmaz:

„Itt születtem én ezen a tájon,

Az alföldi szép nagy rónaságon,

Ez a város születésem helye,

Mintha dajkám dalával vón tele...”

Petőfinek tehát szép emlékei lehettek Kiskunfélegyházáról, ahol édesapja, Petrovics István dolgozott sikeres vállalkozóként. A családnak jól ment a sora: édesapja 1824-ig a kiskőrösi mészárszéket bérelte, majd amikor lejárt a bérlet, nagyobb fába vágta a fejszéjét. Először mint társ, majd mint egyedüli árendátor bérelte a jóval jövedelmezőbb és nagyobb forgalmú félegyházi Fejér Hattyú kocsmát, ami a nevét a homlokzaton látható kocsmacégérnek köszönheti. 1830-ig lakott itt a család, közben tekintélyes vagyont szereztek, utána átköltöztek Szabadszállásra.

A Hattyú később szavazóhelyként is szolgált, erről egy dal is fennmaradt:

„Jaj, de magas, jaj, de magas

Ez a vendégfogadó;

Van-e benne, van-e benne

Negyvennyolcas szavazó?

Ha nincs benne negyvennyolcas szavazó,

Dőljön össze ez a vendégfogadó!”

A Hattyú fogadó egy régi fotográfián
Az 1819-ben klasszicista stílusban felépült vendégfogadó ma is áll, műemléki védelem alatt.

A fogadó északra néző főhomlokzata 4-1-3-1-4 tengelyes, melyben a két szélső tengely nem ablak, hanem tornác, amiről lépcső vezet az utcaszintre. A homlokzat közepe fölött timpanon látható, melyben egy szájában zöld ágat tartó hattyú helyezkedik el, félköríves tükörben. Az épületet nyeregtető fedi.

A belső mindenütt síkmennyezetes, a tér átalakítva és újraosztva látható a mai formájában.

A Hattyú-ház – melyet Mayerhoffer János építtetett – ma Petőfi Sándor Városi Könyvtárként üzemel.

Nézd meg a közelben található műemlékeket azE-örökségen és tervezz belőlük kirándulást az oldal segítségével!

Fotó: E-örökség