Baranya vármegye vadregényes táján, dombokkal tarkított környezetben találjuk az egykor nagy hatalmú földbirtokos Majláth-család vidéki rezidenciáját. Folytatódik cikksorozatunk az E-örökség műemléki adatbázis alapján!
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu most sorozatot indít az E-Örökség tartalmainak bemutatására. A napokban Baranya vármegyébe látogatunk el, ezúttal Bakócára.
Tulajdonosai bizonyára kedvelhették a természetközelséget és a vadászatot, azért eshetett a választásuk erre az eldugott kis helyre, amely zsákfalu lévén mind a mai napig csak egy közútról közelíthető meg. Bakóca neve is egy szláv szóból származik: bukovica, amely a magyar nyelvben bükköst jelent.
Baranya vármegye jelentős nagyvadállománnyal rendelkezett, szarvas, őz, kisebb vadak akadtak bőven, emiatt elszórtan, gombamód szaporodva vadászkastélyok egész sora épült fel a 18. századtól a baranyai tájban.
A bakócai kastély helyén feltehetőleg már korábban is állhatott egy nemesi kúria, erre az 1720-as években a Sáros vármegyéből származó kellemesi Melczer nemesi család építtetett barokk stílusú kastélyt. Melczer László és gróf Majláth Mária Ignác nevű fia és annak felesége voltak az utolsó tulajdonosok, ezután a kastély a Majláth család birtokába került.
Az 1860-as években alakították át a korízlésnek megfelelően neoklasszicista stílusban,
és 1864-ben immáron e ház falai közt született meg a későbbi gyulafehérvári püspök, Majláth Gusztáv Károly. A család egy másik befolyásos tagja Majláth György volt, akiről az alábbi anekdota maradt fent:
„Prandau Gusztáv bárónak már a másik két leánya férjnél volt, amikor Mailáth György kérőként jelent meg. Az egyik vő Pejachevich Pál gróf, a másik Normann Rudolf gróf volt. Ezeknek nem tetszett a nem-mágnás kérő. Szóltak is az apósuknak, a bárónak, hogy csak nem adja leányát egy köznemesnek. És Prandau báró ipam-uram így válaszolt rá: örömmel adom leányomat Stefániát székhelyi Mailáth Györgynek, mert azt akarom, hogy okos ember is kerüljön a családba!” – olvasható a Dunántúl folyóirat 1934. július 22-ei lapszámában.
Majláth György és felesége Prandau-Hilleprand Stefánia bárónő aktívan részt vettek a közéletben, sokat jótékonykodtak, Bakócán saját költségen iskolát és óvodát is építtettek, így a település sokat köszönhetett nekik.
Érdekesség, hogy Fekete István, az ismert és elismert író Bakócán volt egy ideig segédtiszt,
felesége is innen származott. Az itt eltöltött időről és élményeiről a Ballagó idő című, önéletrajzi ihletésű regényében olvashatunk bővebben.
Az államosítást a kastély sem kerülhette el. Az épületet, a hozzá tartozó melléképületekkel és öt hold földbirtokkal együtt, az államosítást követően a földművelésügyi minisztertől a MEFESZ kapta meg üdülő kialakítására.
Egy nagy váltással 1950-től az intézmény gyermekotthonként működött tovább Szamuely Tibor Nevelőotthon néven.
És hogy ki is volt ez a Szamuely Tibor és milyen eszméi voltak? Alább egy részlet 1919. április 20-án Győrben elhangzott beszédéből:
„A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!”
Különös névválasztás volt azért a kommunizmus mélyén is, Szamuely nevét adni egy gyermekotthonnak.
A kastélyt sok más hazai társához hasonlóan utolérte a végzet: utolsó ismert felújítására 1983 körül került sor. Akkor a kastély teljes homlokzatát felújították, tetőszerkezetét megerősítették és korszerűsítették az esőelvezetést is. A főlépcsőt is átalakították, a földszinten pedig új szobákat alakítottak ki. A gyermekotthon viszont azóta bezárt, az épület elhanyagolt, rossz állapotban van. Az ingatlan jelenleg magánkézben van, így nem látogatható.
A különleges nevű Bakócán nem ez az egyetlen műemlék, hogy mit érdemes a környéken megnézni, arról az E-örökségen lehet tájékozódni.
Illusztrációk: E-örökség, Képcsarnok
