Hat év használat után finomhangolták a MOME könyvtárát: a tér új akusztikát, új működést és új energiát kapott. A beavatkozások mögött hallgatók, oktatók és tervezők közös munkája áll – és egy olyan gondolat, amely szerint a könyvtár ma már nemcsak a könyvek, hanem a találkozások tere is.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem könyvtára alig hat éve költözött be új, 3H Építésziroda által tervezett otthonába, most mégis újra megnyitotta kapuit – ezúttal belülről megújulva.
A változás azonban nem radikális átépítést, inkább gondos finomhangolást jelent: a könyvtár működése, térhasználata és akusztikája is új szintre lépett.
A bejáráson a tér megújításáról Marián Balázs építész, a MOME Építészeti Intézetének docense, az akusztikai fejlesztésekről Temesi Apol, a SoundWoolDesign alapítója, a könyvtár működéséről pedig Lévai Klára igazgató mesélt.
A látogatás során kiderült: a könyvtár története ma már nem pusztán az építészeti tér, hanem egy közösségi működésről szóló kísérlet története is.
Használat közben tanul a tér
„A kampusz még fiatal, de az elmúlt évek használata rengeteg tapasztalatot hozott”
– mondja Marián Balázs. A könyvtár nem azért újult meg, mert elavult volna, hanem mert a használók visszajelzései új igényeket hoztak felszínre. Az egyetem vezetése felismerte, hogy néhány apró, de jól célzott beavatkozással nagymértékben javítható a könyvtár működése.
A beavatkozások közé tartozik az új galéria kialakítása is CLT fa panelből, ami új olvasóhelyeket hozott létre anélkül, hogy megtörte volna az eredeti, 3H-féle térarányokat.
Felnyíltak a korábban a kertre néző kilátást elzáró polcok is: a könyvtár tere így szellősebb, nyitottabb lett, jobban kapcsolódik a campus zöld környezetéhez.
A tér, ami visszahangol
A megújulás legizgalmasabb rétege az akusztika fejlesztése volt. A csend ugyanis nem magától értetődő – különösen nem egy nagy, nyitott könyvtártérben.
A beavatkozások ebben az esetben puha anyagok formájában érkeztek: szövetek, kárpitok és különleges, kézzel készült akusztikai panelek segítenek tompítani a zajokat.
Ezeket a paneleket Temesi Apol textiltervező, a MOME Design Intézetének adjunktusa készítette. A négy helyszínen elhelyezett elemek nemcsak funkcionálisak, hanem kifejezetten művészi minőséget is képviselnek. Anyaguk regionális gyapjúhulladék és a divatipar szövetmaradéka – ez utóbbi azért szürke, mert a textilipari hulladék mennyisége már lehetővé teszi, hogy színeik szerint bálázzák az anyagokat.
A sárga panel színe pedig nem festékgyárból, hanem a természetből érkezett: aranyvessző és japán keserűfű szolgáltatja a festéket, így az installáció egyszerre szól a fenntarthatóságról és a környezeti felelősségvállalásról.
„Fontosnak tartom, hogy a kémiai lábnyomunkat is csökkentsük, ezért választottam az invazív fajokból nyert, természetes festékanyagot”
– mondja Temesi Apol. A csendes szobában, ahol a hallgatók tervezte új asztal kap majd helyet, a panelek nyers színűek, közvetlenül a gyapjúfeldolgozás utánról származnak. A hosszirányú csíkritmusban elhelyezett darabok plasztikus felületüknek köszönhetően a fényben grafikai minőséget kapnak, semleges színük miatt pedig megnyugtatóan természetesek.
Falak nélkül
A könyvtár térstruktúrája mellett működése is megváltozott.
„A MOME-n a könyvtár ma már nemcsak a könyvek helye, hanem az oktatás része”
– hangsúlyozza Lévai Klára igazgató. A „falak nélküli könyvtár” koncepciója azt jelenti, hogy az intézmény aktívan részt vesz a tanulásban: olvasókörök, tematikus programok, workshopok zajlanak a polcok között, valamint a digitális könyvtárat is hasonló elven működteti. Az új tér ezt a szemléletet is támogatja. A polcok között kialakított „témaöblök” lehetőséget adnak arra, hogy a hallgatók egy-egy témában elmélyülhessenek, az oktatók pedig kis létszámú konzultációkat tarthassanak.
A könyvtár kisebb, mint egy klasszikus egyetemi gyűjtemény, de épp ez adja a személyességét:
az olvasók és a könyvtárosok ismerik egymást, a tér nemcsak tudást, hanem kapcsolatokat is közvetít.
A gyűjtemény közben folyamatosan bővül: ma már több mint 80 000 dokumentumot tartalmaz, és a nyitott polcos rendszerben is jelentősen nőtt a közvetlenül hozzáférhető állomány. A raktári terek is bővültek, így az olvasók még több anyagot érhetnek el.
Közös munka, közösségi munka
A könyvtár átalakulása nem egyetlen tervező víziója, hanem egy igazi csapatmunka eredménye. Az építészeti tervet Marián Balázs, Göde András és Gereben Péter dolgozta ki, a designról Temesi Apol gondoskodott, a könyvtár koncepciója Lévai Klárának köszönhető, a kivitelezést pedig a Jánosik Kft. végezte.
A folyamatban a könyvtár munkatársai és a hallgatók is aktívan részt vettek – nemcsak véleményezéssel, hanem tervezéssel is, mint azt a design szakosok által tervezett asztal esetében is látni fogjuk.
A hallgatók külön örömére ráadásul a jól ismert, auditóriumi karosszékek is bekerülnek a térbe, a csendes szobába. A megújult MOME-könyvtár így nem pusztán építészeti, hanem intézményi szinten is a közösség tere lett. Egy olyan hely, ahol a tudás, az anyag és a hallgatói aktivitás együtt hoz létre új minőséget.
