Fordulat az UNESCO-nál: évek óta először nem javasolták veszélylistára Budapestet!

Paár Eszter Szilvia

2019 óta először nem javasolta az UNESCO szakértői testülete, hogy a „Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út” világörökségi helyszínei a veszélyeztetettségi jegyzékbe kerüljenek, így nem is kerültek. A pozitív döntés azt üzeni: a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése biztosított, ha így folytatódik a munka, magunk mögött hagyhatjuk a veszélyeztetettségi lista fenyegetését.

Az UNESCO világörökségi cím a kiemelkedő egyetemes értéket képviselő természeti vagy kulturális helyszínek védelmét szolgálja. Budapest 1987 óta szerepel a jegyzékben a Duna-parti látkép, a Budai Várnegyed és az Andrássy út révén.

Bár a budapesti világörökségi helyszínek sosem szerepeltek a veszélyeztetett emlékek listáján, az UNESCO 2019 óta minden évben aggodalmának adott hangot
Fotó: Kaiser Ákos, MTI/ Faludi Imre
A világörökségi helyszínek kiemelt figyelmet élveznek, ugyanakkor a háború, a túlzott városfejlesztés, a túl élénk turizmus vagy egy környezeti katasztrófa veszélybe sodorhatja státuszukat.

Az UNESCO ilyenkor felveszi őket a „veszélyeztetett világörökségi helyszínek” listájára. Ennek elsősorban az a célja, hogy felhívja a figyelmet és aktív beavatkozásra sarkalljon, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos feladatok komoly költséggel járnak és a döntés nemzetközi presztízsveszteséget is jelent.

Fontos megjegyezni, hogy sem budapesti, sem más magyar világörökségi helyszín nem szerepelt még ezen a veszélyeztetettségi listán – nem úgy, mint például Jeruzsálem vagy Kijev.
A kijevi világörökség részét képező épületek, például a Szent Zsófia-katedrális az orosz–ukrán háború miatt kerültek a veszélyeztetettségi jegyzékbe 2023-ban
Fotó: Wikipédia

Ráadásul a 2025. július 6-án kezdődött UNESCO Világörökségi Bizottsági ülésre készült szakértői jelentésben 2019 óta idén először először nincs is javaslat a budapesti világörökségi helyszín veszélyeztetetté nyilvánítására.

A szakértők külön kiemelték, hogy a helyszínek „kiemelkedő egyetemes értéke” nem sérült visszafordíthatatlanul, és az ülésen elmondták a magyar delegációnak, hogy

ha így folytatjuk a munkát, örökre elkerülhetjük a veszélyeztetett világörökség jegyzékét.

Mint Lánszki Regő éptészeti államtitkár és országos főépítész Facebook-oldalán írta:

„Ez hatalmas előrelépés: elismerés a világ részéről, hogy meg tudjuk őrizni örökségünket – és hogy jól csináljuk.

A döntést megelőzte egy februári nemzetközi szakértői misszió: az UNESCO, az ICOMOS és az ICCROM képviselői személyesen járták be velünk a Duna-partot, az Andrássy utat és megmutattuk nekik a Budai Vár újjászületését. A mostani döntésben kiemelt szerepe volt annak a következetes, három éve zajló szakmai együttműködésnek, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkárságának világörökségi szakterülete folytat az UNESCO Világörökség Központjával és az ICOMOS Internationallel.”

Ez a fordulat különösen jelentős és örömteli annak fényében, hogy az elmúlt években Budapest többször is a veszélyeztetettség határán állt.

Jeruzsálem óvárosa 1982 óta van veszélyeztetett státuszban a túlzott turizmus és a nem megfelelő karbantartás miatt, bár a jelnleg zajló háború közepette a jegyzékből való kikerülés még távolabbinak tűnik
Fotó: Wikipédia

A Világörökség Bizottság július 10-én fogadta el a döntéstervezetet, így a mai nappal Budapest „kikerült a veszélyzónából”, és az eddigi munka folytatásával, ezen az úton haladva megőrizheti és megerősítheti világörökségi státuszát. A bizottsági ülésről és a döntés jelentőségéről hamarosan részletes anyaggal jelentkezünk!

A világörökségi látkép
MTI
Fotó: Faludi Imre