Ahogy vesszük, de nem az ódon kastélyromok a legjobb példák erre. Vajon melyek a világ legzöldebb épületei, és miért?
Elég régi törekvés a fenntartható építészet ahhoz, hogy már sokunknak legyen valamilyen élménye, tapasztalata ezzel az irányzattal kapcsolatban. Ha más nem, hát annyi, amennyi az otthonfelújítási támogatásokról, energetikai korszerűsítést célzó pályázatokról szóló hírekből ránk ragadt, vagy amit a napelemet telepített szomszéddal beszélgetve megjegyeztünk. Ám a hely.hu olvasói ennél tájékozottabbak, és talán megvan a saját véleményük is arról, melyek a leghíresebb, valóban zöldépületek a világban és Magyarországon.
Mennyi? Nettó nulla?
Azt mondják, nem elég tudni, hogy fenntarthatóan megépített épületben jársz, érezni is kell. Ahogy belépsz a nyári hőségből, fel kell lélegezned a kellemes hűvöstől, ahogy körbenézel, látnod kell az anyaghasználaton, ahogy kinézel az ablakon, érzékelned kell a tájolásból, a beáradó napfényből, vagy épp az árnyékolásból, hogy minden jól átgondolt. Talán még egy nagyobb lélegzetvétel után arra is rá kell tudnod jönni, hogy egy szellőztetőberendezés teszi a dolgát, attól ennyire friss a levegő.
Azt persze nehéz lenne megállapítani, hogy a villanyt felkapcsolva milyen módon megtermelt energiákat mozgósítottál, de ezt már úgyis rég elárulta a büszke házigazda. Tegyük hozzá, nemcsak ez a lényeg, hanem az egyensúly, amelyet a tervező a bent lakók, a technológia és a természet, vagyis a bolygónk igényei között megteremtettek.
Igazán zöld akkor lesz egy épület, ha energiahatékony is, esztétikus is, fenntartható is.
A bűvös szám a nulla, vagy ahogy a szakzsargon fogalmaz, a net zero, azaz a nettó nulla energiafelhasználás. A zöldépület annyi energiát termel, amennyit fogyaszt. Volt idő, amikor erről azt gondoltuk, csak a távoli jövőben lehetséges, de ma már napelemekkel, intelligens rendszerekkel, energiatakarékos felhasználási pontokkal maga a működő valóság.
Harmadával kevesebb energia
Nem mindegy, hogy miből épül a ház, és az is városi legenda, hogy csak a fa lehet megfelelő erre a célra. A lényeg inkább abban rejlik, hogy az építőanyag legyen újrahasznosított, helyben előállított vagy rövid idő alatt megújuló. Viszonylag ritka, de már
nem fehér holló az ingatlanpiacon az olyan épület, amely hasznosítja a szürkevizet,
vagyis a mosásból, mosogatásból, kézmosásból származó, elhasznált vizet, miközben természetesen gyűjti az esővizet is, és olyan szerelvényekkel rendelkezik, amelyek kevesebbet fogyasztanak működésük során e fontos elemből. Ilyen megoldásokkal harmadával csökkenthető a bent élők vízfelhasználása, ami fontos szempont a gyakori aszályos nyarak korában.
A növényzettel borított homlokzat vagy a zöldtető csak ráadás. A levelek árnyékolnak, szűrik a levegőt, egyszerűen jobb tőle az ember közérzete, hiába, nem véletlenül ismerős a népi építészetből a lakóház mellé telepített szőlőlugas.
Hogy igaz-e, vagy sem, felmérés még nem készült róla, de állítólag a jól megtervezett zöldterekben az emberek egészségesebbek, produktívabbak és boldogabbak. Az épületnek persze ma már szinte magától kell működnie, okosvezérléssel, pontosan, takarékosan és hatékonyan, s ezeknek a kívánalmaknak meg is felelnek a következő példák.
Melyek a világ legzöldebb épületei?
A tájékozottabbak – és egy fenntarthatósággal foglalkozó platform válogatásának szerkesztői – rögtön rávágják, hogy a The Edge Amszterdamban. A világ legokosabb épületeként emlegetett iroda 70 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy ugyanekkora hagyományos épület. Okosalkalmazás vezérli az egyes munkaállomások legoptimálisabb kihasználását – szinte külön emberlogisztikát működtetnek – és a világítást. A bent dolgozók szerint élményszámba megy itt egy munkanap.
Tele a közösségi média a Bosco Verticale, vagyis a milánói lakótornyok fotóival. A függőleges erdő elnevezés nem lehet véletlen, úgy emlegetik a házakat, mint ahová tényleg betelepítették az erdőt. 9000 négyzetméternyi különböző növény, benne összesen 2000 fa szűri a levegőt, csillapítja a zajt és hűti a környezetet. A lakók nemcsak egy épületben, hanem valóban egy függőleges kertben vagy erdőben élnek.
Nem túl régi építmény a Paradise SE11 Londonban. Egy tömör fából készült irodaházról van szó, amely 1800 tonna szén-dioxidot köt meg, annyit, mint 24 ugyanekkora hagyományos ház. Tervezői állítják, hogy a fa lehet a jövő városi építészetének alapanyaga.
Eltávolodva kissé az európai kontinenstől nézzük a különleges, sivatagi dűnéket idéző Bee’ah központot Sardzsában, az Egyesült Arab Emírségekben. A Zaha Hadid Architects tervei alapján épült központ több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. A formája organikus, a működése jövőbe mutató, tökéletes példája a tájhoz és klímához alkalmazkodó építészetnek.
A Bullitt Center Seattle-ben nem mai darab, mégis az egyik legzöldebb irodaépületként ismert komplexum a világon, amely napenergiával működteti az elektromos berendezéseit, hasznosítja az esővizet és még a hulladékot is komposztálja. A természetes ökoszisztémák mintájára tervezték, és a hasonló épületeknél tényleg mérhetően alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással üzemel.
Ahogy hazánkban, úgy a világban mindenütt nagyobb értéket képviselnek a fenntartható módon megépített, akár nettó nulla energiafelhasználású épületek. Tény, hogy a kivitelezési költségek magasabbak a hagyományos módon megépített házakhoz képest, de aki ilyet épít, hosszú távra tervez.
A mai kor embere egyre inkább igényli az egészséges, környezetbarát tereket, és az állami ösztönző intézkedések sem ártanak az ügynek. Nos, aki romantikát keres, annak talán tényleg jobb, ha a borostyánnal, vagy ami még szebb, vadszőlővel befuttatott, tégláig kopott kastélyok között keresgél, de onnan azért hosszú út vezet a valóban fenntarthatóan zöldépületig. Itthon vajon melyek a legzöldebb épületek?
Nyitókép: Flickr
