Különleges varázsa van a Nógrád vármegyei zsákfalunak, Garábnak, hiszen már a középkorban is premontrei kolostort és templomot alapítottak a területén, napjainkban pedig egy buddhista egyháznak ad otthont. Vannak, akik a természeti adottságok és a palóc házak hangulata miatt keresik fel a települést, míg mások inkább a világ legnagyobb tibeti hangtáljára kíváncsiak. Bármi is legyen a motiváció, Garáb megér egy kirándulást!
Pásztó és Szécsény között félúton, a Cserhát lankái között fekszik Garáb, ez a kicsinyke zsáktelepülés, ahol kevesebb mint félszáz lakos él életvitelszerűen. A falu 375 méterrel a tengerszint felett terül el, ezzel a Cserhát egyik legmagasabban fekvő településének számít. Mivel minden irányból erdők ölelik körbe, a levegő is kristálytiszta ezen a vidéken.
1179-ben Grabensiaként írnak róla, ekkortájt alapítottak premontrei kolostort a faluban. A Garábi apátság 1436-ra elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állhatott, majd később a falubeliek elhordták a köveket és felhasználták saját házaik építéséhez. A 17. században a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, ők építették fel a mai kis templom elődjét. Valószínűsíthető, hogy napjainkban is
Garáb alatt rejtőzik a fehér kövekből épült, közel ezeréves apátság,
amelynek alapjait a korábbi ásatások során megtalálták ugyan, de vissza is temették.
Grabensia
A szerzetesek a völgy feletti erdőben hozták létre azt a meditációs szent teret, ahova csendben elvonulhattak imádkozni a világ elől. Évszázadokkal később ugyanez a helyszín varázsolta el Juhász Györgyöt, a Hongkongban élő üzletembert is, aki 2003-ban járt itt először egy utazás alkalmával. Beleszeretett Garáb környezeti szépségébe, házat és birtokot vásárolt magának a faluban, majd megalapította a Mahayana Buddhista Egyházat és Grabensia néven megnyitotta a szentélyt a látogatók előtt is.
Garáb palóc házait, fogadóját és katolikus templomát elhagyva, a buszforduló után egy kis emelkedőn lehet felsétálni a buddhista központhoz, amelynek
kapuján belépve egy teljesen más világba csöppenünk.
A szentély pazar természeti környezetben, az erdők rejtekében bújik meg, csodás panorámát kínálva a környező hegyekre. A templomot egy gondosan megtervezett japánkert és szoborpark veszi körül, utóbbiban 18 darab, egyenként másfél tonnás szobor kapott helyet. A méretes szobrok a buddhizmus tanait őrző híres szerzeteseket ábrázolják. A kert kiemelt pontján Buddha tekint le a látogatókra és fényével beragyogja a kertet: a hatalmas gránit szobor felületére ugyanis huszonnégy karátos aranyat égettek.
A kert több pontjáról is mesés kilátás nyílik a Cserhát hegyeire, de az egyik teraszon különösen érdemes megállni egy pillanatra. Az itt álló szoboregyüttessel, amely egy hun vezért és Han-hercegnő szerelmét ábrázolja, a tulajdonos kínai származású feleségének és önmagának állított emléket.
A japánkertből nem hiányozhatnak az imazászlók és az imatekercseket tartalmazó imahengerek sem, amelyek segítségével, – a buddhista tanok szerint – a gondolataink és jó kívánságaink eljuthatnak a megfelelő helyre.
A kert tetején találjuk a népszerű Samsara szentélyt, amely egyúttal a világ legnagyobb hangtáljának is az otthona.
Samsara
A Guinness Rekordok Könyvében is jegyzett hangtál 2018-ban készült az ausztriai Innsbruckban,
súlya több mint 2,5 tonna, átmérője 233 centiméter.
Impozáns mérete lehetővé teszi, hogy a hangfürdő kezelések alkalmával bárki beleülhet vagy feküdhet a belsejébe, így a hangtál gyógyító, ellazító rezgései felerősödve hatnak. Aki egyszer kipróbálja, garantáltan kér majd ráadást
A szentély kizárólag idegenvezetéssel vagy szervezett hangfürdők alkalmával látogatható. Aki pedig több napot is szeretne eltölteni a faluban, kedvére válogathat akár a palóc, akár a keleties stílusú vendégházak közül.
További látnivalók és kirándulóhelyek a közelben:
- Tepke-hegyi kilátó
- Hollókő, az élő falu és a hollókői vár
- Isten tenyere kilátó
- Buddha Park és Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark, Tar
- Szanda vára
- Mátraverebély-Szentkút
- Ipolytarnóci Ősmaradványok Látogatóközpont
Nyitókép: Kaprinyák Nikolett / Hely.hu
