A mesterséges intelligencia ma már nem távoli sci-fi, hanem az építészeti és építőipari gyakorlat mindennapi eszköze, és radikálisan alakítja át a tervezéstől a kivitelezésig tartó folyamatot. Stjepan Mikulić MI-szakértővel és tanácsadóval az Infotér ConTech 2025 Konferencián arról beszélgettünk, hogyan hat a technológia a regionális építészeti kultúrákra, milyen módon képes pontosabb, fenntarthatóbb döntéseket támogatni, és hogyan segít akár milliókat megtakarítani egy-egy projekt során.
Az első kérdésem olyasmi, ami különösen érdekes számunkra. Mi egy kis ország vagyunk, és hajlamosak vagyunk elég védelmezően viszonyulni a saját kultúránkhoz. A mesterséges intelligencia kicsit ijesztőnek tűnhet, mert sokszor azt gondoljuk, felgyorsítja a globalizációt – és ezzel a sajátos kulturális jegyeink még gyorsabban eltűnhetnek. Hiszen az MI-eszközök többnyire angolul „gondolkodnak”, és nagyrészt anglocentrikus adatokra támaszkodnak. Hogyan látja, ez miként hat a regionális építészeti kultúrákra? Fennáll a veszélye annak, hogy a tervezés világszinten egységesebbé válik, vagy inkább segíthet összekapcsolni a különböző kulturális háttérből érkező építészeket?
Ez egy igazán jó kérdés – wow, nem is számítottam rá, hogy ez lesz az első! Teljesen megértem ezt a felvetést. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy bármit is mondunk a technológiáról, az nem igazán „hallgat” ránk – úgyis megy tovább a maga útján.
Ha nem követjük és nem tanulunk róla, az a veszély fenyeget, hogy lemaradunk.
Ez az egyik dolog. A másik, amit említett – hogy az adatok többsége angolszász eredetű –, valóban nagyon fontos szempont. Az igazság az, hogy valójában még ma sem tudjuk pontosan, honnan származik a legtöbb tanító adat. És nem hiszem, hogy egyhamar kiderül – talán tíz év múlva, ha az olyan cégek, mint az OpenAI, az Anthropic vagy a Google, úgy döntenek, hogy nyilvánosságra hozzák. 2015–2016 körül még senki sem figyelt igazán az MI-re, így ma tényleg nem tudjuk, honnan gyűjtötték össze az adatokat, amikkel dolgoznak.
Van még egy furcsa probléma is: bizonyos szempontból
az MI-rendszerek teljesítménye mostanra romlani kezdett, mert az interneten megjelenő új tartalmak egyre nagyobb része maga is mesterséges intelligencia által generált.
Ha az MI a saját maga által létrehozott anyagokon tanul tovább, a kimeneti minőség fokozatosan romlik. Ez egyfajta visszhangkamra – a rendszer a saját torzulásait ismétli. Ez valóban probléma. De ha az építészetről és a mérnöki tervezésről beszélünk – tehát magáról a designról –, én továbbra is hiszem, hogy az emberi tervezőknek, a tehetséges szakembereknek, akik tanulták és gyakorolják a mesterséget, mindig lesz helyük.
Az MI igazi ereje az iparágban abban rejlik, hogy felgyorsítja a munkafolyamatokat.
Ma az építészek munkájának körülbelül 70 százaléka nem is valódi tervezés: rajzokat készítenek, feliratokat, méreteket, technikai részleteket adnak hozzá stb. Miért ne segíthetne ebben a részben az MI? Itt nincs kulturális adatveszély. Tehát igen, óvatosnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy mire tanítjuk, de ha bölcsen használjuk, hihetetlenül hatékony eszköz lehet. Egyébként tényleg izgalmas kezdőkérdés volt.
Akkor maradjunk is ennél a gondolatmenetnél. Magyarországon ez egy kicsit furcsán alakul – nagyon védelmezzük a saját kultúránkat, ugyanakkor elég nyitottak vagyunk a nyugati esztétikára is. A kettő valahogy egészen különleges módon keveredik.
Igen, ez teljesen érthető. Egyébként pont erről beszélgettünk, amikor idefelé jöttünk. Azon gondolkodtam: „Miről is híres valójában Magyarország?” Amikor megkérdeztem a ChatGPT-t, az autóipart említette, de hangsúlyozta Magyarország gazdag népművészeti hagyományait is. És ez nekem rögtön összeállt. Azt gondoltam: „Igen, ez logikus”, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország egykor hatalmas királyság volt – ennek nyomai ma is jól láthatók az építészetben. Horvátországban ilyesmi kevésbé van jelen; talán Zágrábban, néhány épületnél felfedezhető, de ritka, hogy hasonló léptékű örökség legyen.
Amit igazán észrevettem, az az, hogy önök gondoskodnak erről az örökségről. Megőrzik a hagyományokat, de nem úgy, hogy elutasítanák a modern életet.
Ugyanúgy, ahogy az emberek használnak okostelefont, interneteznek, de ez nem törölte el a hagyományokat, csak megváltoztatta, hogyan kapcsolódnak hozzájuk. Úgy tűnik, önök valóban a két világ legjobbját ötvözik. Sokan mondják, hogy a mai fiatalok már nem tudnak kapcsolódni egymáshoz. Én ezzel nem értek teljesen egyet. Nemrég találkoztam néhány középiskolással, és szerintem a közösségi média, illetve az internet valójában segíthet az embereknek kapcsolatot teremteni, ha jól használják. Például én az egész vállalkozásomat online működtetem.
Több mint 700 ügyfelem van 67 országban, mindezt a LinkedInnek köszönhetem.
Én pozitív eszközként használom, hogy segítsek az embereknek megismerni ezeket a technológiákat. Persze, mint az interneten bármit, ezt is lehet rossz célra fordítani, például fegyvereket vagy illegális drogokat árulni. Minden azon múlik, hogyan élünk vele. Ugyanezt mondanám a mesterséges intelligenciáról is.
Tudna említeni egy olyan projektet, ahol a mesterséges intelligencia érezhetően javította a tervezés vagy a kivitelezés minőségét, illetve hatékonyságát?
Ma tartottam egy előadást „Hogyan spóroljunk meg 4,5 millió dollárt mesterséges intelligenciával” címmel. Az előadás célja az volt, hogy bemutasson egy teljes körű MI-alkalmazást – egy valódi esettanulmányt. Az egyik legnagyobb ügyfelem egy mintegy 250 főt foglalkoztató cég, amely világszerte ismert márkák belsőépítészeti terveit készíti, és havonta 20–30 üzletet valósít meg. Ez hatalmas mennyiségű munka. Rájöttek, hogy hiába vesznek fel egyre több embert, a folyamat ettől nem lett gyorsabb. Ekkor hívtak meg, hogy segítsek MI-megoldásokat bevezetni a teljes munkafolyamatukba.
Röviden: szinte minden lépést sikerült optimalizálnunk a projektmenedzsmenttől a tervezésen át egészen a látványtervezésig és azon túl.
Ha szeretne egy másik konkrét példát, említhetek egy másik projektet is, amelyben részt veszek. Minden héten tartok egy élő műsort AI Demo Days címmel, ahol szoftvercégeket hívok meg, hogy bemutassák az eszközeiket – mit fejlesztettek, hogyan működik, és kiknek lehet hasznos. Idén már több mint 30 epizódot készítettem. A műsor ingyenesen elérhető a LinkedInen és a YouTube-on, és óriási közönségünk van. Különösen jól emlékszem egy bemutatóra, amelyet a Vavetek.ai fejlesztett. Ez az épületgépészeti rendszerek – például a szellőzés, az elektromos hálózat és a vízvezeték – tervezését segíti. Általában ezeknek a rendszereknek nagyon szűk helyeken kell elférniük egymás mellett, ami sok ütközést és hibát okoz. Hagyományosan a mérnököknek ezeket egyenként, kézzel kell kijavítaniuk.
Ez a szoftver viszont automatikusan felismeri az ütközéseket, és előre meghatározott szabályok alapján önállóan javítja őket, intelligensen mozgatva az elemeket, miközben betartja az előírásokat.
Hihetetlenül hatékony. A termék neve BAMROC és valóban lenyűgöző. Az összes cég, amelyet a műsoromban bemutatok, valós ügyfelekkel és projektekkel dolgozik. Szóval ez nem valamiféle távoli jövőkép.
A mesterséges intelligencia már most itt van, és aktívan átalakítja az iparágat.
Hogyan látja a mesterséges intelligencia és a hagyományos BIM-munkafolyamatok kapcsolatát? Mit tud hozzáadni az MI a BIM-hez, és mik a jelenlegi korlátai?
Szerintem a mesterséges intelligencia és a BIM kéz a kézben járnak. Néhány ügyfelem még mindig csak AutoCAD-ben dolgozik – tehát kizárólag 2D-ben – és egyszerűen csak gyorsabban szeretnék elvégezni a feladataikat. De az a baj az AutoCAD-del, hogy nem tartalmaz valódi adatokat, márpedig az MI-nek adatokra van szüksége a működéshez. Persze lehetne azt mondani, hogy a rétegek egyfajta adatnak számítanak, de az MI számára egy vonal csak egy vonal. A BIM-ben viszont ugyanaz a vonal sokkal többet jelenthet: lehet fal, padló, mennyezet vagy tető. Az MI igazán abban tud segíteni, hogy ezt a szemantikus értelmezést beépítse a munkafolyamatokba.
Számos módon támogathatja a BIM-et. Leginkább abban, hogy ugyanannyi idő alatt többet tud dolgozni, vagy automatizálja az ismétlődő feladatokat.
Például a BIM-modellből készülő vizualizációk, renderelések vagy videók sokkal gyorsabban és hatékonyabban előállíthatók. Vagy automatizálhatók olyan folyamatok, mint a méretezés – ahelyett, hogy százszor kattintana, az MI megcsinálja magától –, illetve az elemek felcímkézése, a szükséges adatok kinyerése, sőt az is, hogy természetes nyelven „kérdezzen rá” a modellre.
A legtöbb MI-eszköz ma még különálló platform, de jól integrálható a BIM-munkafolyamatokba.
Ki lehet exportálni a Revit- vagy IFC-modellt, MI-vel feldolgozni, majd visszahozni a rendszerbe. Amikor feltette a kérdést, rögtön egy projektre gondoltam, amelyen három éve dolgozom, és nagyszerű példája annak, hogy a mesterséges intelligencia, illetve a BIM hogyan tudják jól kiegészíteni egymást.
Milyen módokon segíthet a mesterséges intelligencia a hulladék csökkentésében, az anyaghasználat optimalizálásában vagy az energiafogyasztás mérséklésében az építési projektekben?
Ez nagyon jó kérdés. Sok építési projektben PDF-ek vagy Excel-táblák alapján végzik a mennyiségszámítást, és gyakran egyszerűen mindenre rátesznek plusz 5–10 százalékot „biztos, ami biztos” alapon. De ha ezt így csináljuk – mondjuk van 500 WC-nk, és hozzáadunk 10 százalékot –, akkor 50 felesleges WC keletkezik. Nem lehet mindenre ugyanazt a százalékot alkalmazni. Ez a módszer rengeteg felesleges hulladékot termel. Van, ahol indokolt egy kis ráhagyás, például beton esetében, de nem minden anyagnál.
A mesterséges intelligencia sokkal pontosabban tud optimalizálni: nemcsak egy nagyvonalú 10 százalékot mond, hanem például 2,7 százalékot, történeti adatok alapján.
Az MI emellett valós időben is segítheti a döntéshozatalt. Ha a helyszínen valami váratlan történik, javaslatot tud tenni a legjobb megoldásra. Abban is segíthet, hogy azonosítsa, mely tervek vagy anyagok rendelkeznek a legalacsonyabb karbonlábnyommal, melyek a leginkább környezetbarátok, vagy melyek bizonyulnak hosszú távon a leghatékonyabbnak. Korábbi projektek adatait elemezve az MI képes előre jelezni a potenciális problémákat.
Természetesen az építés továbbra is fizikai munka, nemcsak szoftver, de az MI sokkal hatékonyabbá teheti a tervezést.
A cél a hulladék csökkentése, az erőforrások optimalizálása és az okosabb, fenntarthatóbb döntések meghozatala a teljes projektciklus során.
