Bár az elmúlt évtizedekben javult a levegőminőség Európában, a légszennyezés továbbra is komoly egészségügyi kockázat, és Magyarországon sem jobb a helyzet, sőt.
A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben az emberek többsége a WHO által ajánlottnál szennyezettebb levegőt lélegez be. A szeptember 7-i Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából Varga Judit, a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa azt mutatja be, hol tart Európa és Magyarország a légszennyezés visszaszorításában.
Az elmúlt évtizedekben Európa levegője javult, a légszennyezés azonban továbbra is jelentős egészségügyi kockázat. Különösen problémás a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék szennyezése: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint
az uniós városlakók 94 százaléka olyan helyen él, ahol a koncentráció meghaladja a WHO ajánlását.
Az új uniós szabályozás 2030-ra a jelenleginél szigorúbb levegőminőségi határértékeket ír elő.
Magyarországon szintén javult a helyzet, de a legtöbb város még mindig Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Az EEA 761 európai várost vizsgáló összehasonlításában
Sopron kivételével valamennyi vizsgált magyar település a szennyezettebb mezőnyben szerepel.
Hazánkban elsősorban a PM10 és PM2,5 részecskék, a nitrogén-oxidok, nyáron pedig az ózon okoz problémát.
A következő években további jelentős kibocsátáscsökkentésre lesz szükség, különösen a PM2,5, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek esetében. A tisztább levegőért ugyanakkor nemcsak országos szinten lehet tenni: a városok autómentes utcákkal, a gyaloglás és kerékpározás ösztönzésével, az iskolák pedig energiahatékony épületekkel és tisztább energiaforrásokkal is hozzájárulhatnak a változáshoz.
Az európai példák azt mutatják, hogy megfelelő szabályozással és várospolitikai intézkedésekkel látványosan javítható a levegő minősége. Magyarországon azonban a városok jelenlegi helyezése azt jelzi, hogy ezen a téren még jelentős feladatok állnak előttünk.
Forrás: Másfélfok
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt