Az Urániában idő előtt tekinthettük meg A Lechner Öröksége című dokumentumfilmet, ami nemcsak Lechner Ödönről, de a neves dinasztiáról szól. Az alábbiakban a november 1-jei általános premier előtti beszámoló-értékelésünk olvasható.
Október 15-én zártkörű, sajtónyilvános premieren mutatkozott be nagyobb közönség előtt A Lechner örökség című film, amely elsősorban Lechner Ödön életéről szól, de a család történetét is feldolgozza. Először októberben számoltunk be a forgatás kezdetéről, most pedig mi is meghívást kaptunk az Uránia Nemzeti Filmszínházba, ahol a film megálmodóival és főszereplőivel közösen tekinthettük meg a közel másfél órás alkotást.
A színészek között a kisebb nevek mellett ismertebb személyiségek is feltűnnek: az idős Lechner Ödönt Gáspár Tibor, a fiatalabbat pedig Vizi Dávid alakítja, Trill Zsolt Zsolnay Vilmos, Mosolygó Sára Zsolnay Júlia, Bede-Fazekas Szabolcs pedig Szinyei Merse Pál bőrébe bújik. A felsorolásból már egyértelművé válik, hogy a dokumentumfilm a történelmi tematikájú tévécsatornákról jól ismert formátumnak megfelelően a Szamosi Zsófia által izgalmasan prezentált,
a valóságban is megtörtént eseményeket színészekkel eljátszott jelenetekkel színesíti.
A film producere, Szemán Róbert az alkotási folyamatról és a koncepcióról bővebben is beszélt az este folyamán, és nem mellesleg személyesen is érintett a sztoriban: az egykori Lechner-téglagyár területén létrejövő Lechner Rendezvényközpont kivitelezése során, melynek ő maga tulajdonosa, a család egykori kutjára bukkant, amely aztán beépítésre is került.
A filmben további érintettek is szerepelnek, így Szmrecsányi Zita, Lechner Ödön dédunokája, Seidl Krisztián, Szmrecsányi unokája, illetve Kismarty-Lechner Csaba építészmérnök, Lechner Ödön testvérének ükunokája is szót kapott – közülük egyébként többeket is megszólaltattunk a helyszínen, ezzel a videós tartalommal hamarosan jelentkezünk majd.
Szabó Szonja rendező munkája egészen a Lechner-dinasztia legelső, városi ügyekkel kapcsolatos tagjánál veszi fel a fonalat, így már Lechner Mihály fogadós, majd Pesten szenátor és városi kamarás életútját is megismerhetjük.
A narratíva ezután természetesen kronológiai sorrendet követ, és az elmúlt hetekben publikált hely.hu-s Lechner-cikkek
mintegy kiegészítik a filmben elhangzottakat; a dinasztia történetéről például alábbi munkánkban meséltünk bővebben.
A hangsúly a film ezen részében természetesen a családi téglagyáron van, így tehát elmondható, hogy a Lechner-família nemcsak szellemi munkájának lenyomatával alakította a város képét, de annak a fizikai alapjaihoz is jelentős mértékben hozzájárult.
Idővel azonban természetesen eljutunk a főszereplőhöz, Ödönhöz, akinek komoly személyes tragédia mellett indult be a karrierje: fiatal felesége, Primayer Mária mindössze hat év házasság után tüdővészben elhunyt, gyermekeiket az építész egyedül nevelte tovább, és komolyabb romantikus kapcsolatról életében későbbről sincs tudomásunk.
Ezzel párhuzamosan azonban szakmai karrierjét taglalva hatalmas sikerekről beszélhetünk, a film életművét a színészek által eljátszott jelenetek mellett főbb épületeinek rövid bemutatásával oldja meg. Nemrégiben mi is összegyűjtöttük Ödön munkásságának 5 legfőbb művét, a mi listánkra odakerülő kecskeméti városháza, a Postatakarékpénztár, a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, illetve a pozsonyi „kék templom” természetesen a filmben is kiemelt figyelmet kaptak.
Szabó és Szemán szintén nagy hangsúlyt fektettek az Ödön személyes és szakmai életét is meghatározó emberi kapcsolataira,
így láthatjuk, amint Hauszmann Alajossal és Pártos Gyulával Németországban tesznek szakmai körutat, illetve azt is, amint utóbbi kollégájával kialakult szoros kapcsolata hogyan romlik meg a századforduló tájékára.
A film vége felé az építész fokozatos bukására terelődik a szó, amit több mint száz év távlatából mi már talán kevésbé érzékelünk, ám tény, Lechner a XX. században szépen lassan egyre inkább háttérbe szorult. Az általa keresett magyar stílus nem nyerte el mindenki tetszését, „hamar kiment a divatból”, az idős Lechner pedig gyakran küzdött anyagi gondokkal is – bár azt is érdemes hozzátenni, hogy emlékezetes alkotásokat ekkor is tervezett, lásd a kőbányai Szent László Gimnázium épülete.
Egy Lechner Ödön-dokumentumfilmből természetesen nem maradhat ki az sem, hogy az építész milyen örökséget hagyott az utókorra. Ezzel kapcsolatban kellően bohókás újrajátszott jelenteket láthatunk a Japán Kávéházban, kifejezetten Ödön köré gyűlt társaságról és az ő építészeti törekvéseiről is, azonban értelemszerűen a magyar építészettörténet legdicsőbb együttműködése, a Lechner-Zsolnay kollaboráció sem maradhatott ki; erről mi is külön írásban megemlékeztünk.
A filmről elmondható, hogy észben tartja, meddig is ér az a bizonyos takaró,
a közel másfél órás hossz tökéletesen megfelelt a történet és a produkció mélységének, és történelemhűen ábrázolta a hazai építészeti örökség egyik jelentős fejezetét.
A szakértők szavait, illetve a narrációt színesítő eljátszott jelenetek megfelelő minőséget képviseltek, mertek helyenként kellően bohókásak lenni, hogy fenntartsák a film természetes játékosságát, ám a levéltári anyagokat és archív fotókat kiegészítő, mesterséges-intelligencia által generált képek nemcsak a filmvásznon, de a televízióban is igen otrombán mutatnak majd.
Minden jó azonban, ha jó a vége: a nem kívánt AI-elemeket a szíves fogadtatás kárpótolta, hiszen a helyszínen a megjelenteknek a szervezők Hoptop kézműves sört is tartalmazó ajándékcsomaggal kedveskedtek, a földszinten korhű jelmezeket próbálhattak fel az erre vágyók, és az emeleten pedig a meghirdetett Lechner-fotó- és rajzpályázat legjobb pályaműveit láthattuk – és persze ne feledjük,
a dokumentumfilm nem túl modorosan, kellően informatívan és szórakoztatóan állított emléket a magyar történelem egyik, ha nem legnagyobb építészének emléke előtt.
A film november 1-jén, 21 óra 35 perckor debütál a nagyközönség előtt az ATV csatornáján, majd november 8-án, 21 órás kezdéssel ismét megtekinthető lesz az ATV Extrán.
Képek forrása: Facebook / A Lechner örökség dokumentumfilm oldala
