A terület tulajdonosa megkezdte az egykori öblösüveggyár épületeinek szakaszos elbontását Salgótarjánban.
Kreicsi Bálint salgótarjáni polgármester beszámolt arról: elkezdődött az egykori öblösüveggyár épületeinek elbontása. Mint közölte: a mostani tulajdonosnak az a célja mindezzel, hogy megnyílhasson az út a fejlesztések előtt.
A polgármester elmondta: már beiktatását megelőzően, tavaly nyáron intenzív egyeztetéseket folytattak, hogy hivatalba lépését követően az önkormányzat segítse ezt a folyamatot.
Az ipari funkcióból a tervezett hasznosításnak megfelelően módosították a gyár övezeti besorolását.
A kizárólagos ipari területfelhasználás immáron általános gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, településközponti, különleges közműterületekre és közlekedési területekre oszlik, az egyes övezetekben a beépítési feltételek, a kialakítandó zöldfelületek is meg lettek határozva.
A polgármester arról is beszámolt: a beruházó a Rákóczi út egykori gyárterület előtti szakaszára, illetve az Üvegfúvók szobor környékére is elkészítette a közlekedési szakági kiviteli terveket.
A Rákóczi út felújítását a Magyar Közút Nonprofit Zrt. amennyire csak lehet, már ezekre a tervekre figyelemmel tervezte meg.
A városvezető szerint örömteli volt arra gondolni, hogy évtizedek hanyatlását követően elérkeztek az újjászületés pillanatai.
Salgótarjáni Öblösüveggyár története
A salgótarjáni üveggyártás 1893. december 10-én indult a Lukács Béla Huta palackgyárral, amelyet a kedvező helyi adottságok gyorsan sikeressé tettek. Az üzem az első évtizedekben kézi fúvással dolgozott, majd 1913-ban Magyarországon elsőként vezette be az Owens-rendszerű automata palackfúvást. Az 1920–30-as években az üzem modernizálódott, színes és díszített üvegeket is előállított, így az ország egyik legjelentősebb üveggyárává vált.
A második világháborús károk után 1945-ben gyorsan újraindult a termelés, majd az államosítást követően nagyszabású fejlesztések történtek. Az 1970–80-as évek hozták a fénykort, amikor a Salgótarjáni Üveggyár több ezer dolgozót foglalkoztatott és világszerte exportált. A rendszerváltás azonban a piacok elvesztésével és a fejlesztések elmaradásával a hanyatlás kezdetét jelentette.
A 2000-es évek eleji rövid fellendülés után a pénzügyi gondok újra felszámoláshoz vezettek. 2009-ben a kemencéket végleg eloltották, és a gyár megszűnt.
Fotók: Kreicsi Bálint Fb
