Csak az építőipari vállakozások 10%-a készült fel teljesen.
Nehéz éveken van túl a magyar építőipar, és a 2026-os év eleje sem hozott még egyértelmű fordulatot. A GKI Gazdaságkutató friss elemzése szerint ugyanakkor középtávon már több olyan tényező is látszik, amely élénkítheti az ágazatot: a lakossági építkezések, a vállalati beruházások és az állami-közbeszerzési piac oldaláról is javulhat a kereslet.
A kérdés azonban nemcsak az, hogy lesz-e több munka, hanem az is, hogy a magyar építőipari cégek mekkora része lesz képes megfelelni az új piaci és technológiai elvárásoknak.
A GKI elemzésének legfontosabb megállapításai
- Az építőipar túl van egy nehéz hároméves időszakon, de a fordulat még nem általános. Bár 2025-ben már nőtt az ágazat teljesítménye, ezt főként néhány nagyobb útépítés húzta fel, a cégek jelentős része nem érzett valódi fellendülést.
- A lakásépítésben már látszanak az élénkülés jelei. Az idei első negyedévben nőtt az átadott lakások száma, az új engedélyek száma pedig kiugróan bővült, ami a következő évek beruházásainak előjele lehet.
- Az uniós források felszabadítása komoly lehetőség, de nem azonnali mentőöv. A GKI szerint a nagyobb, EU-pénzből finanszírozott beruházások érdemben inkább 2027-től jelenhetnek meg a piacon.
- Nem minden építőipari vállalkozás lesz nyertese a várható élénkülésnek. A beruházási hullámból elsősorban azok a cégek profitálhatnak, amelyek képesek alkalmazkodni az új technológiai, fenntarthatósági és digitalizációs elvárásokhoz.
- A hazai építőipar technológiailag erősen megosztott. A GKI felmérése szerint csak a cégek mintegy tizede tartozik az innovatív élmezőnybe, miközben a vállalkozások jelentős része digitálisan és technológiailag is lemaradásban van.
Az ágazat számára az elmúlt három év kifejezetten megterhelő volt. A termelési volumen 2023-ban és 2024-ben is csökkent, 2025-ben ugyan már 2,8 százalékos növekedést mértek, de ez a GKI szerint elsősorban néhány nagyobb autópálya-beruházásnak volt köszönhető. Vagyis a javulás nem terült szét egyenletesen az ágazatban: sok vállalkozás a saját megrendelésállományán továbbra sem érezte a fellendülést.
A visszaesést jól mutatja a cégek számának alakulása is. 2022-ben még 132 ezer építőipari vállalkozás működött Magyarországon, az egyéni vállalkozókat is beleszámítva. Ez akkor csúcsot jelentett, azóta viszont folyamatos a fogyás: 2025 végére már csak 111 ezer céget tartottak számon az ágazatban.
Az idei év kezdete szintén vegyes képet mutat.
Az építőipari termelés az első négy hónapban éves összevetésben 2,2 százalékkal csökkent. A mélyépítés teljesítménye 1 százalékkal, a magasépítésé csaknem 3 százalékkal esett vissza.
A magasépítésen belül ugyanakkor a lakásépítés már kedvezőbb folyamatokat jelez: az első negyedévben az átadott lakások száma 5 százalékkal nőtt, a kiadott építési engedélyek száma pedig 64 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A GKI szerint a közeljövő egyik legfontosabb lehetősége az uniós források felszabadítása lehet. Május végén a magyar kormány és az Európai Bizottság 16,4 milliárd eurónyi, nagyjából 6 ezer milliárd forintnyi befagyasztott forrásról állapodott meg.
Ennek jelentős része olyan területekre mehet, amelyek közvetlenül érintik az építőipart: közlekedési infrastruktúrára, vasúti fejlesztésekre, bérlakásépítésre és kollégiumépítésekre.
Ezek a beruházások azért is fontosak, mert nem kizárólag a legnagyobb cégek számára jelenthetnek megrendelést. A nagy projektekhez alvállalkozóként kisebb kivitelezők is kapcsolódhatnak, vagyis a hatás szélesebb vállalkozói körben is megjelenhet.
Ugyanakkor a GKI figyelmeztetése szerint ez nem jelent azonnali fordulatot.
A források legkorábban az év végén érkezhetnek meg, az első igazán érdemi, uniós pénzből finanszírozott beruházások pedig várhatóan 2027-ben jelenhetnek meg a piacon.
Addig az építőipari cégeknek továbbra is a jelenlegi, szűkebb keresleti környezetben kell működniük.
A lakáspiacon az Otthon Start Program már élénkítő hatást hozott. A használt lakásoknál ez inkább az árak emelkedésében, mintsem a forgalom jelentős bővülésében jelentkezett, az új lakásépítések területén viszont megindult a mozgás.
Az Építésaktivitási Jelentés adatai alapján az idei első negyedévben az elindult társasházi projektek összértéke évtizedes csúcsra emelkedett. A GKI szerint az átadott lakások számában 2027-től látszódhat majd igazán a mostani élénkülés hatása.
A vállalati beruházásoknál viszont továbbra is óvatosság látható. 2022 óta évről évre csökkent a beruházási volumen, ami azt jelzi, hogy az üzleti szféra kivár.
A GKI szerint Magyarország az elmúlt években veszített vonzerejéből a nemzetközi ingatlanbefektetők szemében. Ebben szerepet játszhattak a geopolitikai kockázatok, az orosz–ukrán háború térségi hatásai és a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság is.
A befektetői hangulat ugyanakkor gyorsan változhat, különösen akkor, ha erősödik a jogbiztonság, kiszámíthatóbbá válik a szabályozási környezet, és lebomlanak olyan intézményi korlátok, amelyek a fejlesztők szerint fékezik a piacot.
A GKI elemzésének másik fontos állítása, hogy a várható beruházási fordulat nem egyformán kedvez majd minden építőipari szereplőnek.
Az ágazatnak egyszerre kell alkalmazkodnia a fenntarthatósági elvárásokhoz, a klímaadaptációs feladatokhoz, a digitalizációhoz, az új építőanyagokhoz és a korszerűbb építési eljárásokhoz. A szabályozás is ebbe az irányba tolja a piacot: ilyen például a BIM, vagyis az Építményinformációs Modell fokozatos kötelezővé tétele a magyarországi építési célú közbeszerzésekben.
A GKI 500 építőipari cég megkérdezésével mérte fel, mennyire felkészült a hazai ágazat erre az átalakulásra. Az eredmény egy erősen három részre szakadt piac képét mutatja.
A vállalkozásoknak csak mintegy tizede tartozik az innovatív élmezőnybe: ők azok, amelyek tudatosan alkalmaznak új technológiákat, korszerű anyagokat, és a fenntarthatósági szempontokat is beépítik működésükbe.
Ezek többnyire nagyobb vagy valamilyen speciális területre szakosodott cégek.
A vállalkozások szűk fele az alkalmazkodó középmezőnyhöz sorolható. Ők már használnak bizonyos új anyagokat vagy módszereket, egyes projekteknél optimalizálják a kivitelezési folyamatokat, esetenként előregyártott elemeket vagy moduláris megoldásokat is bevetnek, de az innováció még nem hatja át teljes működésüket. A fennmaradó vállalkozói kör viszont lényegében innovációs szempontból inaktív.
Hasonló a kép a digitalizáció területén is. A cégek körülbelül 10 százaléka sorolható a digitálisan fejlődő élmezőnybe: náluk megjelenik a felhőalapú adatkezelés, a digitális költségbecslés, sőt akár az AI-alapú elemzés is.
A cégek mintegy 40 százaléka funkcionálisan digitalizált, vagyis használ ugyan egy-egy digitális eszközt, de nem jellemző a komplex projektmenedzsment- vagy vállalatirányítási rendszerek alkalmazása. A vállalkozások fele azonban digitálisan inaktívnak tekinthető.
A GKI következtetése szerint a következő években az építőipar előtt valóban megnyílhat egy kedvezőbb beruházási időszak, de a lehetőségek kihasználása nem lesz automatikus. A korszerű technológiák csökkenthetik a költségeket, gyorsíthatják a kivitelezést, pontosabbá tehetik a tervezést és a megvalósítást, miközben javíthatják a fenntarthatóságot és a munkabiztonságot is.
Aki ezekre időben felkészül, az nyertese lehet a következő beruházási hullámnak. Aki viszont technológiailag és szervezetileg lemarad, az könnyen kimaradhat abból a fordulatból, amelyre az ágazat évek óta vár.