Hányan használják tárolóként vagy kamraként – megfelelő helyiség híján – az erkélyt?
Szánkó, karácsonyfa, bicikli, gumimatrac, lomtalanításra váró komód, teregető, befőtt – a legkülönbözőbb dolgokat látja az ember, ha felnéz az új lakóparkok erkélyeire.
De mit tehetnek a lakók, ha tárolók híján nem tudják hova pakolni a mindennapi élethez szükséges dolgaikat, mert az ingatlanfejlesztők a haszonmaximalizálás érdekében nem alakítottak ki tárolókat?
Az új építészeti törvény ezt felismerve előírja, hogy minden újépítésű társasházhoz kötelező tárolót kialakítani.
Így megszüntethetőek az erkélyeken, teraszokon, lépcsőházakban látható „csendéletek”, a lakók pedig rendezettebb környezetben élhetnek.
Az új szabályozás 126. § 6-os és 7-es pontja így rendelkezik:
- (6) A 30 m2-t meghaladó, de legfeljebb 80 m2 hasznos alapterületű lakásban egy legalább 2 m2 hasznos alapterületű tároló helyiséget kell létesíteni, amely a lakáson kívül is elhelyezhető, ha a lakás bejáratától közös használatú közlekedőn 10 méteren belül elérhető a tároló helyiség.
- (7) A 80 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakásban egy legalább 5 m2 hasznos alapterületű háztartási helyiséget kell kialakítani.
Kérdés, hogy a vásárlók fizetnének-e többet egy lakásért, ha ahhoz tartozik tároló is?
A témáról Lánszki Regő országos főépítész és Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar – Jövő Fesztivál alapítója is beszélgettek a Helyzet podcast adásában.
