A Bács-Kiskun vármegyében található, Frigyes főherceg által épített karapancsai vadászkastély műemlékegyüttesét ismerhetjük meg cikksorozatunk mostani részében, mely során az E-Örökség magyar műemlékes adattár izgalmas tartalmaiból válogatunk.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu most sorozatot indít az E-Örökség tartalmainak bemutatására. Az első héten Bács-Kiskun vármegyébe látogatunk el.
A karapancsai vadászkastély
Egzotikus hangzású hely Karapancsa, nem is gondolnánk elsőre, hogy hazánkban van. Pedig ez a helyzet – igaz, tényleg távoli és eldugott tájban fekszik, a mai országhatár peremén, ahol a Duna kifolyik az országból, annak is a keleti, alföldi partján. Mégis
illusztris személyiségek látták meg a fantáziát és a szépséget ezen a helyen.
A kastélyt „Frigyes főherceg építtette egy millió korona költségen, tiszta barokk stílusban, a mértföldekre terjedő ősvadon közepén, villamos világítással és minden modern kényelemmel fölszerelve. A pompás vadászkastély első vendége Vilmos német császár volt” – olvashatjuk a Dunántúl újság 1913. március 20-ai számában.
Az Alsó-Duna völgy gazdag természeti értékei és állatvilága miatt a környék kedvelt vadászterület volt, így nem csoda, hogy az arisztokrácia ezen jeles tagja is itt emelt kastélyt magának. Fényűző életvitele miatt gyakorta szálltak meg híres és ismert emberek a kastélyban.
A Pécsi Napló 1931. márciusi számában az alábbi cikket olvashatjuk:
„Frigyes kir. herceg, a bellyei uradalom tulajdonosa szombaton érkezett Mohácson át Karapancsára, míg Izabella kir. hercegnő két leányával, kisebb kísérettel vasárnap este autón érkezett ugyanoda. Steitner József uradalmi jószágkormányzó fogadta, aki az uradalom tulajdonosát a karapancsai vadászkastélyba kísérte, ahova minden előzetes bejelentés nélkül sportautóján, kíséret nélkül, megérkezett Bethlen István gróf miniszterelnök is. Érkezéséről a hatóságnak nem lévén tudomása s igy hivatalos fogadtatás nem is volt. A miniszterelnök is a karapancsai vadászkastélyhoz ment és megkezdődtek a szalonkavadászatok, melyek eredményeseknek ígérkeznek.”
A karapancsai műemlékegyüttes két kastélyból és a hozzájuk tartozó majorsági épületekből áll.
Később Horthy Miklós kormányzó is többször részt vett a karapancsai vadászatokon.
Az E-Örökség leírásából megtudhatjuk: a kiskastély egy szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes épület, északi homlokzatán erőteljesen kiülő középrizalittal, déli homlokzata keleti és nyugati sarkán torony jellegű sarokrizalitokkal.
A régebbi, úgynevezett kiskastélyt 1891-ben – II. Vilmos német császár látogatása alkalmából – Habsburg Frigyes főherceg építtette. Eredetileg is vadászkastélynak épült. 1945 után államosították, 1956-ban a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság kezelésébe került, amely 2004-2005 között felújította a komplexumot. A kiskastélyban múzeum működik, helytörténeti és vadászati kiállítások tekinthetők meg benne.
A belső mindenütt síkmennyezetes, a tereket átalakították, újraosztották. A korabeli tervrajzok és fotók alapján megtörtént a történelmi jelentőségű neobarokk kastélykert eredeti állapotot megközelítő helyreállítása is.
A szálláshelyként működő vadászkastély mellett teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont is várja az idelátogatókat.
A béllyei, volt Habsburg főhercegi uradalom karapancsai erdőkerületi majorsága a másik műemlék. Erdőben álló, tagolt tömegű épületről van szó: az épület kéttraktusos, e két traktus feltehetően két külön építési szakaszban is készült.
Főhomlokzata négytengelyes, egy-egy tengelyes oldalrizalitokkal. A homlokzat vörös és sárga kerámiatéglával van burkolva, az oldalrizalitokon manzárdtető nyugszik padlásablakokkal; középen kontyolt tető padlásablakkal. Az épület kerámiatégla burkolata több helyen megsérült, ablakok és ajtók az épületben jelenleg nincsenek; bemenni nem lehet.
A fővadászlak téglalap alaprajzú, földszintes, kőlábazatos, téglaburkolatos épület, nyeregtetővel. Egy alacsonyabb tetőgerincű, néhány lépcsőfokkal megemelt nyitott terasz kapcsolódik az épülethez. Az erdészház téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület.
A komplexum nagyszabású, összetett épített örökségét alkotja az egykori hazai főúri, sőt uralkodói vadászatok világának, méltó a műemléki védelemre és a közfigyelemre.
Nézd meg a kastélyt az E-örökségtérképén, ahol szemléletes piktogramok jelzik, milyen műemlékek vannak a környéken!
Forrás: E-Örökség
Fotó: E-Örökség
