A koppenhágai ikertornyok olyanok, mintha minden emelet padozatát kissé elforgatták volna az alatta lévőhöz képest, és ez nem is áll távol a valóságtól. Így aztán csupa ék és kiszögellés a homlokzat.

Játékosnak is mondhatnánk, ahogy a síkból kinyúló fém erkélyek szúrósságát a falborítás fa lamellái ellensúlyozzák, összhatásában mégis tűnik laikus szemmel inkább zavarosnak, mintsem jópofának. Elképesztően precíz szabályosság jellemzi ugyanakkor a konstrukciót, lássuk csak, mi a lényege.
16 ék, 16 lakás szintenként
A 80 méter magas Kaktus Towers, vagyis a szúrós ikertoronypár Koppenhágában található egy vasútállomás közelében, és egy 20 méter magas platóra épült. Közel 500 úgynevezett mikroapartmant – mi úgy mondanánk, kis lakást, részben garzont – alakítottak ki benne, és amióta csak elkészült, mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy vajon milyen érzés lehet itt lakni?
Egyszerű a logikája:
minden szintet elforgattak az előzőhöz képest, a leírás szerint egész pontosan 22,5 fokkal.
Így alakult ki – az egyenletes, lépcsőzetes elforgatás révén – a recés, szaggatott külső homlokzati profil, és így lehetséges, hogy az épület kerülete egy 16 élű különleges forma lett. Nem meglepő, hogy minden szinten 16 ék alakú lakrészt alakítottak ki. Volt benne észszerűség: a teljesen egyforma elemeket nem lehetett bonyolult legyártani, az ismétlődés valószínűleg csökkentette az előállítási költségeket is. Hogy ezután a kivitelezés mégis mennyivel volt drágább a hagyományos megoldások esetében megszokottnál, azt nem tudni.
Csatlakozás, csavarodás, igénybevétel
A központi, belső egység falait a helyszínen öntötték ki, majd erre kerültek az előregyártott trapéz födémlemezek, illetve a kívül futó gyűrűgerenda, a konzolos erkélyek pedig ehhez csatlakoznak. Ez utóbbiak természetesen acélból, szintén előregyártott elemekből készültek, a helyszínen ezeket csak összeszerelték és a helyükre emelték.
A tervező és a teljes konstrukció jócskán feladta a leckét a kivitelezőknek,
számolniuk kellett az elcsavarodás által felnagyított igénybevétellel, így a szokásosnál is robusztusabb gyűrűgerendára és alapos illesztésekre volt szükség.
Ami a látványt illeti, két fő anyag váltakozik az épület külső megjelenésén: a kinyúló erkélyek betonszerűnek hatnak, anyaguk azonban fém, a hatszögletű belső épületmagot pedig függőleges fa lamellák borítják, kissé melegebb tónust biztosítva az egész megjelenésnek. Nyilvánvalóan tudatos ez a kettősség, és a cél az egyensúly lehetett.
Kis lakás, nagy élmény
A kaktusztornyokban élni nem a nagy lakásra vágyók álma: még magyar viszonylatban is kis méretűnek mondhatók az apartmanok – 33 és 52 négyzetméter közötti alapterületűek –, és mindössze arra alkalmasak, hogy aludjanak, főzzenek és home office-ban dolgozzanak benne az emberek.
A beépített bútorok is ezekhez a funkciókhoz igazodnak ezekben a kis lakásokban, amelyekből emeletenként 16-ot alakítottak ki.
A működési költségek minimalizálása érdekében speciális megoldásokkal éltek a tervezők és a kivitelezők: a fürdőkben és a konyhákban függőlegesen futnak a csatlakozások, rövidebbek a csövek, és állítólag egyszerűbb a karbantartás is. Ottjártunkkor hatalmas szél tombolt Koppenhágában, adódik a kérdés, mi védi meg a tornyokat a légmozgástól? Szakértők szerint a homlokzati ék formák szinte összezavarják a szelet, így az épületek nincsenek kitéve komolyabb veszélynek, azonban beszámolók arról árulkodnak, hogy a teraszok finoman szólva sem komfortosak. Nem beszélve – a huzat mellett – a vasúti és közúti forgalom zajhatásairól. De ki tudja?

No de mégis milyen lehet itt lakni? Egy biztos, a ferde, ék alakú, furcsa szögű helyiségek bebútorozása nem egyszerű feladat, de szerencsére a beépített bútorok le is veszik ezt a terhet a beköltöző válláról. A teraszra kiülni egy kávéval sem épp a megszokott élmény, de a közösségi terek kárpótolnak, hiszen ilyenekből is bőven akad az épületekben. Erre különösen nagy gondot fordítanak a dánok, az apartmanokban szinte csak alszanak, de az épületben élnek. A vizuális hatás pedig, amit a tornyok az itt élőkre, de főként a turistákra gyakorolnak, nem mindennapi. Utánanéztünk, most is vannak kiadó lakások, a kisebbekbe potom 12 ezer korona, nagyjából 630 ezer forintos havi bérleti díj ellenében lehet beköltözni.
További adatok az épületről:
- Építész: Bjarke Ingels Group (BIG)
- projektmenedzsment: Høpfner Projektek
- mérnök: Artelia Csoport (2024)
global.ctbuh.org, archpaper.com