Az ország és az idegenforgalom fő ütőereitől távol, így valódi békés, nyugodalmas környezetben áll egy különös klasszicista épület: Ganna temploma az Esterházyak sírboltjával.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu sorozatot indított az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
Ezekben a napokban Veszprém vármegyébe látogatunk el!
Pápa városától délre, a Bakony első hajlatai között, a Somló hegyének látótávolságában fekszik Ganna. A csendes község különleges építészeti értéket rejt: egy szokatlan klasszicista templomot, amely építészeti és történelmi értékekkel is bír.
Ez az Esterházy család tagjainak végső nyughelye, régi országnagyoktól a 2016-ban itt eltemetett Esterházy Péter íróig.
Ganna már az 1500-as évektől az akkoriban felemelkedő, Felvidékről eredő Esterházyak birtokába került, akik az 1700-as évek folyamán telepes földművesekkel keltették életre a falut. Érkeztek új lakók Bajorországból, Badenből és Stájerországból, de határszéli horvátok is települtek a Kisalföld peremén fekvő faluba. Gannán ma is erős a német kisebbségi jelenlét.
A falu központjában dombon magasodik a helyi katolikus templom, amely élesen elüt a jellemző magyar falusi, rusztikus barokk, egytornyos templomoktól. Mintha egy távoli birodalmi központ épületét ültették volna át ebbe a pannon tájba.
A gannai templom bár nem hatalmas, mégis monumentális látványt nyújt,
letisztult klasszicista stílusa örök arányokat és építészeti, szellemi értékeket képvisel.
A régi Esterházyak ugyanis egykor ezt a félreeső települést választották végső nyughelyükül: Esterházy Miklós 1808-ban határozta el egy új templom felépítését, amely egyúttal a családi kriptát is magába foglalja.
A Veszprémi Napló egy 2018-as cikkében olvashatunk arról: az Esterházy grófok a temetkezési helyüket sokáig keresték dunántúli birtokaikon. Ganna adottságai végül kedvezőnek bizonyultak, hiszen közel esett a pápai kastélyhoz, az új plébániatemplom építése pedig már a 18. század vége óta aktuális volt itt. 1793-ból maradt fenn az első ismert kérvény, amelyben a gannai plébános új plébániatemplom építését kéri. Korábban fatemplom állt a faluban, ehelyett kellett egy szilárd szerkezetű templomot építeni. Ganna mellett szólt az is, hogy itt nem felújításról, hanem egy teljesen új templom építéséről volt szó, hiszen a korábbi fatemplomot elbontották. Nem kellett tehát alkalmazkodni egy már álló épülethez, azaz maradéktalanul megvalósíthatták az építtető és a tervező elképzeléseit.
A templom tervezője messzi valóban földről, birodalmi központokból érkezett ide: Charles Moreau francia építész alkotta meg a terveket.
Moreau életútja kissé rejtélyes, mert különböző források más-más tényeket állítanak róla. A legbiztosabb forrás szerint 1758-ban született Franciaországban, majd Louis Francois Trouard-nál tanult. Miután 1785-ben egy kör alakú mauzóleum tervével építészeti nagydíjat nyert, Rómába utazhatott, ahol négy évet töltött el.
Később a festészetben is kipróbálta magát: csatlakozott Jacques-Louis David, a hírneves francia művész műhelyéhez, aki főleg ókori témájú hősi képei és Napóleon portréja nyomán lett világhírű.
Időközben pedig Moreau is nevet szerzett, és az évek folyamán valamikor ismeretségbe került II. Esterházy Miklós herceggel, aki birtokai igazgatása és Habsburg-birodalmi tisztségei mellett nagy európai utazó és műgyűjtő volt – a mai Szépművészeti Múzeum alapjául szolgáló Esterházy-festménygyűjtemény atyjaként is tisztelhetjük.
Esterházy herceg meghívta magához Moreau-t, majd a családtól és más megrendelőktől jelentős megbízásokat kapott az 1800-as évek elején, 1812-ben pedig a bécsi művészeti akadémia tagjává is megválasztották. Idős korában az építész ismét a festészet felé fordult – addigra már megalkotta főműveit is.
Moreau legfontosabb építészeti alkotásai közé a kismartoni Esterházy-várkastély átalakítása, a csákvári Esterházy-kastély, a bécsi Pálffy- és Sternberg-paloták tartoznak.
Ahogy jelentős műve a gannai Esterházy-mauzóleum is, amit Moreau tervei alapján 1812-ben kezdtek felépíteni a bakonyalji faluban. A munkálatok nem kevesebb mint 300 ezer forintból valósultak meg, hogy aztán 1818 nyarán felszentelhessék a templomot.
Moreau tervei a magyar hagyománytól eltérő, ámde nagyvonalú és monumentalitásában mértéktartó templomot eredményeztek. Az épület egyszerre idézi fel az ókori római tradíciókat, a Pantheont, de Palladio örök érvényű reneszánsz alkotásait is. Összképében pedig mintha az esztergomi bazilika kistestvére lenne.
A magas alapzaton álló, kör alakú templomtérbe kétkarú lépcsőkön, kétoszlopos, timpanonos motívumon és egy négyszögletes előcsarnokon át lehet belépni. A nagyon letisztult, szikár homlokzaton a timpanon akantuszmotívuma az egyetlen külső díszítő elem.
A templom további különös jellegzetessége a két irányba elnyúló szárnyépület, a végein két zömök toronnyal.
S ha már a római Pantheont emlegetjük: ezt idézi fel a belső, lapos kupola díszítése is. Körben Szent János, Szent Péter és további szentek, továbbá Szűz Mária szobrait láthatjuk.
A templom magas alapja nem véletlen: az rejti az Esterházyak kriptáját, ahol jelentős történelmi családunk számos tagja nyugszik.
Itt van eltemetve Esterházy Ferenc gróf, horvát bán (1715-1785); Esterházy Pál '48-as honvédezredes, későbbi emigráns, a honvédegylet elnöke (1805-1877); Esterházy Mór egykori római nagykövet és miniszter (1807-1890); valamint Esterházy Miklós Móric, a katolikus Néppárt alapítója (1855-1925). Nem utolsósorban pedig itt kapott örök nyughelyet Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a család grófi ágának leszármazottja (1950-2016).
A családnak összesen 54 tagja nyugszik itt, bronz és vörös márvány szarkofágokban.
A Monarchia idején az említett Esterházy Pál gannai temetési szertartásáról így írnak a Fővárosi Lapok 1877. július 31-ei számában, amely szépen felidézi a régi idők hangulatát:
„A pápai temetés. Szombaton temették el Pápán gróf Esterházy Pált, a nemes honfit, a páratlan férjet és atyát. Nyolc órakor kezdődött a szertartás a főtemplomban, Pribék püspök vezette nagy papi segédlettel, melyben két kanonok is volt. Az oltár előtt volt a nagyszerű ravatal, koszorúkkal elborítva. Ezek közt mint kitűnőket kell említeni az uradalmi tisztviselőket és a nőegyletét, melyek szalagjain aranyhímzésű betűk pompáztak. Gyönyörű volt az 1848-diki honvédeké, a 62-dik és 72-dik honvédzászlóaljak tisztjei által fölajánlva; továbbá a takarékpénztáré, Pápa városáé, a lövész-egyleté, a »Pápai Lap« szerkesztőségéé, a kaszinóé, az izraelita szabadelvű községé, a katholikus hitközségé, polgári köré. Különösen szép volt egy óriási bokréta is: a kertészeti társulaté. Jelen voltak a gyászszertartásnál a hatóságok és egyletek, a honvéd tisztikar. A templom előtt a honvédség képezte a sorfalat, a templomban pedig a tűzoltók, különösen feltűntek a nőegylet tagjai, számos és díszes megjelenésük által.
Mise végeztével megindult a nagyszerű menet Gannára, hol az Esterházyak szép sírboltja van.
Az egész kíséret kocsikon ment. Elől a grófi család, ezután a gyászkocsi tele koszorúkkal és pálmaágakkal, ezt követte egy második gyászkocsi, koszorúkkal borítva,
aztán nyolcvan úri fogat, mind gyászba öltözöttekkel, kik a koporsót Gannáig kisérték. Ez az út két órát vett igénybe. A sírbolthoz érve, a koporsót a templom előtt beszentelte a gannai plébános, kinek huszonnyolc pap segédkezett. Beszentelés után a halott a nagy kriptába levitetvén, ott a körönd közepén álló gömbölyű oltár mindkét felén egy-egy pap mondott misét, míg a többi lelkész az oltárt állta körül. A gyászoló özvegy grófné ez idő alatt, a koporsó mellett térdelve imádkozott; a megboldogult testvérei, fiai és fáklyát tartó tisztjei a körönd körül álltak. A nőegylet is megjelent nagy díszben és számban. Jelen voltak Zichy Nándor és Ottó, Khuen Héderváry Károly, Wallis és Schmidegg grófok s más főurak.
A szertartás két órakor ért véget s a gyászoló közönség áldva a megboldogult porait, azzal a fohásszal távozott a gyászos helyről, hogy béke legyen hamvai fölött, isten áldása legyen családján s adjon a gondviselés sok ily igaz magyar főurat a hazának.”
Katolikus különlegességekben gazdag a gannai templom:
Európában egyedülállónak számít az altemplom kerek oltárára helyezett kettős korpuszú kereszt, így két irányba lehet misézni egyszerre: az élőkért és a halottakért.
A kripta oltárának latin felirata magyarul: „Krisztus a világ megváltója, aki saját vérével a megbilincselt lelkeket megszabadította és meg is tisztította”.
A főoltár carrarai márvány Pietája Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándéka.
1863-ban IX. Piusz pápától a templom mindkét oltára kiváltságot kapott: mindazok, akiknek a lelki üdvéért misét A templom mindkét oltára kiváltságot kapott IX. Piusz pápától mondtak ezeknél az oltároknál, teljes bűnbocsánatban részesültek.
A gannai mauzóleumot a Nemzeti Örökség Intézete nemzeti sírkertnek nyilvánította. A templomot és a kriptát előzetes bejelentkezés alapján lehet meglátogatni.
Egy napra megnyílnak Esterházy Péter egykori házának kapui
Hamarosan közösségi házként, irodalmi központként születik újjá Esterházy Péter író egykori budai otthona.
Ha szeretnéd, a környék műemlékeit az E-örökség segítségével útvonalhoz is adhatod vagy egy tematikus sétát is tehetsz a vármegyében kifejezetten a templomokra fókuszálva!
Forrás: E-Örökség
Fotók: E-Örökség, Wikipedia, Ganna Fb
