Komoly elismerést kapott a minap az UNESCO-tól a budapesti világörökségi helyszín. 2019 óta idén először nem javasolták a főváros különösen védett területét a veszélyeztetettségi listára. De mit jelent ez a fordulat, honnan indultunk és mire érdemes a jövőben figyelnünk? Többek között ezekről is beszélt Lánszki Regő országos főépítész a Helyzet Podcast legújabb adásában Puha Magdolnával, az Építési és Közlekedési Minisztérium nemzetközi és világörökségi ügyekért felelős főosztályvezetőjével és dr. Fejérdy Tamás DLA okleveles építészmérnökkel, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tiszteletbeli elnökével.
Az UNESCO-nál hat éve először idén még csak javaslat sem volt, hogy a budapesti világörökségi helyszínt veszélyeztetetté nyilvánítsák. Bár a főváros sosem került fel a listára, a téma ez idáig mindig napirenden volt.
- Mi változott most?
- Mit látott, tapasztalt a télen itt járt küldöttség?
- Mi egyáltalán ez a lista, és miért érdemes elkerülni, hogy felkerüljünk rá?
- Mennyire hasonlít ma az UNESCO arra a szervezetre, mint aminek eredetileg indult?
- Hogy áll a Fertő-tó és melyek azok a világörökségi helyszíneink, amelyekre érdemes a következő időben kiemelt figyelmet fordítanunk?
Lánszki Regő országos főépítész a Helyzet Podcast legfrissebb adásában sok más mellett ezekről is kérdezte Puha Magdolnát, az Építési és Közlekedési Minisztérium nemzetközi és világörökségi ügyekért felelős főosztályvezetőjét és dr. Fejérdy Tamás okleveles építészmérnököt, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tiszteletbeli elnökét.
Még a Helyzetben:
Az adás során az UNESCO és a budapesti világörökségi helyszín kapcsán Puha Magdolna elmondta: „2019-ben nagyon komolyan felmerült, hogy a helyszín megérett arra, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára kerüljön. Egyszer konkrétan bele is került a döntéstervezetbe, és ezt gyakorlatilag mindig toltuk magunk előtt.
Az elmúlt három évben nagyon komoly fordulatot vett a kommunikációnk:
teljesen nyíltan kezdtünk együttműködni az UNESCO-val, mert a nem megértés is könnyen ebbe az irányba vezethet. De amikor a tanácsadó látogatáson eljöttek a szakértők, látták, hogy valójában nincs is probléma. Nagyobb volt a füstje, mint a lángja.”
A várban zajló rekonstrukció és az UNESCO meglátásai kapcsán dr. Fejérdy Tamás úgy fogalmazott: „sok mindent lehet tenni, de én azt hangsúlyoznám, és szerintem ezen nem kell nagyon csodálkozni, hogy nincs olyan megoldás, ami részben vagy egészben egyszerűen 100%-ig mindenkinek elfogadható lesz. Itt szerintem ami dönteni fog ebben a dologban, az a minőség. Tehát
elképesztő mélységű és kiterjedtségű tudományos háttere van ennek a dolognak,
ami nyilván majd nem tudja 100%-ig felé nincsen, de olyan mértékben megalapozza ezeket a dolgokat, hogy ami történik, az – kimerem mondani – nem hamisítás.”
„Ami a Kossuth térrel a rehabilitációkor történt, az sokkal közelebb van a Steindl-féle eredeti koncepcióhoz, mint valaha is volt. Ez egy abszolút jó irány” – mondta a beszélgetés egy másik pontján a ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tiszteletbeli elnöke azt hangsúlyozva, hogy a jó hírekről és a jó dolgokról is tudni kell kommunikálni. Majd azt is hozzátette: „alig várom, hogy az élete teljes pompájában működjön az építészeti törvény.”
A UNESCO minapi ülésével és az ott született döntéssel ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
