Az Otthon Start Program első pár napjának tapasztalatiról, a kedvezményes hitel lehetséges hatásairól, a bérlés vagy vásárlás dilemmájáról is szó volt a Helyzet legújabb adásában, ahol Lánszki Regő vendége Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára volt.
A miniszterhelyettes a beszélgetés legelején felidézte az elmúlt 15 év lakáspolitikai akcióit: említésre került a devizahitel-válság lezárása, majd az ezt követő, otthonteremtést támogató „CSOK-korszak” is, nem elfeledkezve a babaváró kölcsönről, a falusi CSOK-ról, illetve az otthonfelújítási programról.
A sort most az Otthon Start Program bővíti, mellyel kapcsolatban Panyi elmondta, az új logikai elemnek az számít, hogy nem kizárólag a családosokat érinti, hiszen a lehetőséggel bárki élhet, attól függetlenül, hogy gondolkodik-e gyerekvállalásban.
„Azok számára nyitottuk meg ezt a programot, akik nem rendelkeznek ingatlantulajdonnal. Nyilvánvalóan ezek elsősorban a fiatalok, de másokat is érint: például a devizahitel-válság miatt az ingatlanokat eladni kényszerült 40-es, 50-es korosztályt is” – tette hozzá.
A szakember Lánszki Regő kérdésére reagálva elmondta, már vannak becsléseik arra vonatkozólag, a programmal milyen érdeklődési kört szólíthatnak meg az elkövetkezendő időszakban: „Azt lehet látni, hogy nagyon sok megyében, például Bács-Kiskunban, magasabb az érdeklődés, mint Budapesten, ami az ingatlankeresésekből látható. Az érdeklődés tehát nemcsak a fővárosban, de országosan is jelentős, a forgalom pedig a bankokban is nagyon-nagyon komoly”.
Mindketten egyetértettek abban, hogy Magyarországon jelenleg különös kettősség tapasztalható, azaz a lakosság folyamatosan csökken, mégis kevés az elérhető ingatlan. Ebben több tényező is szerepet játszik. Mint Panyi említette, ezek közül az egyik az, hogy
mára megváltozott az általános családmodell:
míg korábban a családok döntő többségében két gyerek volt, ma 30-40 százalékuk egygyerekes, ám csak azért, mert a gyerekek száma és ezzel a népesség is alacsonyabb, a háztartások száma nem csökkent. A szakember fontosnak tartotta még megemlíteni azt is, hogy a generációk egyre kisebb számban élnek egy fedél alatt, valamint a hazánkban tanuló külföldi diákok száma is jelentős mértékben nőtt az elmúlt években – mindezek szerepet játszanak a lakásválság kialakulásában és fenntartásában.
Azzal kapcsolatban, hogy miért fontos a bérlés helyett a tulajdonszerzést támogatni, Lánszki Regő fejtette ki a véleményét:
„Ha tudom, hogy valami az enyém, mindjárt másképp nyúlok hozzá, ez az odafigyelés pedig a környezetre is hatással van.
Tehát itt nem kizárólag a bérleti díjról, a törlesztőrészről van szó, hanem van ennek a kérdéskörnek egy társadalmi szempontból is fontos oldala”.
Hogy a program feltételének számító hitel törlesztőrésze mennyire versenyképes például a budapesti lakbérekhez viszonyítva, a miniszterhelyettes elmondta, bár vannak olyan vidéki városok, ahol a törlesztőrész jelenleg valamivel magasabb,
számos olyan települést lehetne felsorolni, ahol jobban megéri élni a program adta lehetőséggel, mint lakást bérelni.
Az államtitkár ezt követően a program hatására megemelkedett árak kérdéskörére terelte a szót. Véleménye szerint ezt a pánikreakciót az ingatlanpiac gyorsan ellensúlyozza majd, míg Panyi Miklós hozzátette, az OSP-nek köszönhetően megindulhatnak azok a lakászfejlesztések, amik nem a prémium piacot szolgálják, ami kiegyenlíti majd a viszonyokat. Mint kiderült, számítása szerint
az OSP öt év alatt 50 ezer olyan új lakást ad majd a piacnak, ami amúgy nem épülne meg,
a másfél milliós négyzetméterár-határ pedig garantálja majd, hogy a fejlesztők elsősorban ezeket az igényeket igyekezzenek kielégíteni.
Az országos főépítész ezt alátámasztva megosztotta, már most 27 ezer azoknak az OSP-kompatibilis lakásoknak a száma, amivel kapcsolatban a fejlesztők már kifejezték építési igényüket. „Én azt látom, reális, hogy ez évi szinten 15, 20 vagy akár 25 ezer új lakással toldja meg a piacot, ami az építésgazdaság stabilitására is pozitív hatással lehet” – tette hozzá.
Lánszki Regő az újépítésű házakat és lakásokat érintő, a TÉKA-ban megfogalmazott szigorúbb szabályozások, illetve az OSP által is képviselt lakáspolitikai szándék közötti látszólagos ellentmondással kapcsolatban úgy fogalmazott, az Építési és Közlekedési Minisztérium célja a mennyiségiek mellett a minőségi szempontok érvényesítése is:
„Egyrészről ársapkával igyekszünk bátorítani a piacot az építkezésre, másrészről viszont igen, szigorú kritériumrendszert szabunk meg, azonban én nem látok ellentmondást.
Ha elengedjük a kritériumokat és azt mondjuk, hogy nem gond, ha nem süt be a nap a lakásba, nem baj, ha nem megfelelő méretű nappali, akkor ugyan könnyebb lenne teljesíteni a rövid távú célokat, ugyanakkor hosszútávon belefutnánk abba a hibába, hogy ennek hatására csökkenne a családalapítási, a helybenmaradási kedv” – zárta a beszélgetést Lánszki.
