A co-living és co-housing Magyarországon is egyre népszerűbb. Cikksorozatunkban ezúttal az új lakhatási modellek hazai példáit, lehetőségeit és jövőjét mutatjuk be.
A lakásárak az egekben, albérletet találni pedig már-már lehetetlen küldetés. Sok fiatal számára a saját lakás vásárlása már nem reális álom, inkább városi legendává kezd válni. De mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a megoldás kulcsa nem feltétlenül a saját ingatlan, hanem inkább a közösség? A világ számos pontján – Barcelonától New Yorkon át Szingapúrig – már rájöttek, hogy a lakhatás nem csak téglákból és betonalapból áll. Azóta Magyarország is elindult ezen az úton, igaz, egyelőre jóval lassabb tempóban. A co-living és co-housing modellek ugyanis egyre inkább bekerülnek a hazai lakáspiac fókuszába, hiszen egyszerre nyújtanak élhető, fenntartható és költséghatékony alternatívát.
Globális trendek: modern életforma vagy luxus közösség?
Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában a co-living nem pusztán egy szállásforma, hanem életstílus. Képzeljük csak el, hogy Barcelonában vagy Amszterdamban lakunk, egy lakásban, ahol nemcsak a wifi és a közös konyha alapfelszerelés, hanem okosotthon-rendszerek, jóga-stúdiók, coworking irodák, sőt, heti közösségi vacsorák is várnak ránk.
A The Social Hub (korábban The Student Hotel) például már túlmutat a diákszállás funkción, és az üzleti utazók, digitális nomádok népszerű közösségi terévé is fejlődött
Itthon is beindult a közösségi lakhatási hullám
Bár Magyarország még csak ismerkedik ezzel a lakhatási formával, már látszanak a biztató jelek: Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban is felbukkantak az első co-living projektek. Az olyan kezdeményezések, mint a Loft Coliving Budapest vagy a Coliving Budapest egyértelműen a fiatal, mobilis munkaerő és digitális nomádok igényeire reagálnak. Igaz, hogy az okosotthon-megoldások, wellness-funkciók és közösségi programok még nem annyira kiforrottak, mint nyugaton, de a fejlődés már elindult.
Ha valaki már most belekóstolna ebbe a közösségi életstílusba, választhat például a SissiCrib, a Loft Coliving Budapest, a zuglói RK Kollektív Ház, a D54 Sasad, a CSÍK5 Közösségi Ház, a Biró Alapítványi Ház, vagy akár Vászoly (Balaton-felvidék) co-living lehetőségei közül.
És hamarosan érkezik a Koho projekt is, ami 2027-ben nyitja majd meg kapuit.
A co-living és co-housing modellek gazdasági előnyei egyértelműek. A rezsiköltségek megosztása, az optimalizált térhasználat és a szolgáltatások egy helyen való kínálata komoly vonzerőt jelentenek a befektetők számára is.
Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában a nagy ingatlanfejlesztők már régóta kihasználják ezt a lehetőséget, Magyarországon viszont még inkább az önkormányzati vagy civil kezdeményezések dominálnak. Ha jó példákat keresünk, akkor elmondhatjuk, hogy
Budapest XIV. kerülete, Zugló már az élen jár e téren.
A Megyeri út 45. szám alatti épületben az ASCEND-projekt keretében EU-s támogatással indult anno egy innovatív co-housing kezdeményezés, és a Mexikói út 11/b alatt az e-Co Housing projekt.
Ezek a pilot projektek kulcsfontosságúak lehetnek a modell szélesebb körű elfogadtatásában.
Generációk, befektetők, technológia – mi kell még a sikerhez?
A többgenerációs közösségi lakhatás Nyugat-Európában már hosszú ideje sikerrel működik: az idősebb és fiatalabb generációk együtt alakítják a mindennapokat, enyhítve ezzel az elszigeteltség és a magány társadalmi problémáit. Magyarországon ez a modell még kevésbé elterjedt, ám komoly potenciált rejt magában lakhatási megoldásként és a társadalmi kihívások orvoslására szolgáló eszközként is.
A megvalósításhoz ugyanakkor elengedhetetlen az ingatlanfejlesztők bizalmának megszerzése, a korszerű jogi és szabályozási keretek kialakítása, valamint a közösségi finanszírozási lehetőségek szélesebb körű alkalmazása. Ezek terén már tapasztalható néhány ígéretes kezdeményezés, különösen az uniós támogatások ösztönző hatására. Az Artof.co előrejelzése szerint
a közeljövőben olyan trendek válhatnak meghatározóvá a lakáspiacon, mint az okosotthon-technológiák, wellness-szolgáltatások, mesterséges intelligenciával támogatott közösségmenedzsment és a rugalmas térhasználat.
Ezek fényében a co-living és co-housing modellek nem csupán múló divatként, hanem hosszú távon is életképes, fenntartható lakhatási alternatívaként jelenhetnek meg Magyarországon.
Nem falakat építünk, hanem közösségeket és jövőt
A co-living és co-housing modellek természetesen nem jelentenek minden lakhatási probléma számára azonnali megoldást. Ugyanakkor megfelelő piaci feltételek és egy átgondolt szabályozási környezet kialakítása esetén
jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy milyen lesz Magyarország városainak jövőképe.
Itthon még csak a kezdeti lépéseket látjuk, de aki most lát fantáziát ezen a területen, nem csupán ingatlanokat fejleszt, hanem aktívan hozzájárul a fenntarthatóbb városi élethez és élhetőbb közösségek létrehozásához is.
Források: KOHO, Habitat, Zugló, Artof.co
Borítókép: Bába István
