Tíz éve adta el Ferencváros a Lónyay utca 26. alatti, közel kétszáz éves házat, az akkor remélt ingatlanfejlesztésből azonban máig nem lett kész épület és most sem tudjuk mi lesz vele.
A Lónyay utca 26. ma már különös látvány Belső-Ferencvárosban. Miközben körülötte a 19. század második felének négy-öt emeletes bérházai, illetve az elmúlt évtizedek új épületei sorakoznak,
a széles telken még mindig egy egyemeletes klasszicista ház utcai szárnya áll. Budapest belső kerületeiben ebből a léptékből már nagyon kevés maradt meg.
Most úgy tűnik, újabb fejezet kezdődhet a hosszú ideje bizonytalan sorsú Lónyay 26 történetében. A CBRE bejelentése szerint lezárult az ingatlan értékesítése: a tanácsadó a Zeitgeist Asset Management megbízásából járt el a mintegy 3500 négyzetméteres telek eladásánál. A tranzakció vételárát és a vevő nevét nem hozták nyilvánosságra, így a közel egy évtizede alig mozduló ügy ismét lendületet kaphat.
Közel kétszáz éves túlélő
A Lónyay 26 építéstörténete még a szakirodalomban sem teljesen egyértelmű. A házat sokáig Hild Károly 1836-ban épült alkotásaként tartották számon. A Ferencváros új településtervéhez készült 2026-os műemléki vizsgálat ennél árnyaltabb képet ad: eszerint az eredeti épületet 1833–1834-ben Kasselik József építőmester tervei alapján, Buday József számára emelték, majd 1838-ban, illetve 1866 és 1872 között jelentősen átalakították és bővítették. Az utóbbi munkák már Hild Károly tervei szerint készültek.
A ház így nem egyszerűen egy régi homlokzat. Értékét a kapualj, a lépcsőház és annak mennyezetfestése mellett az egykor két udvar köré szerveződő térstruktúra, valamint az egységes udvari homlokzatok is adták.
A ház 2006 óta országos műemléki védelem alatt áll. A védettség célja kifejezetten az 1838-as klasszicista épületrész, az első udvar egységes megjelenésének és a kétudvaros térszerkezetnek a megőrzése.
Egy ház, amelyet már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna menteni
A romantikusnak ható alacsony ház mögött már az önkormányzati időszak végén is nagyon rossz lakhatási körülmények húzódtak meg. A 68 lakásból mindössze 25 volt komfortos. A ház problémái tehát nem az ingatlanfejlesztő megjelenésével kezdődtek: a felújítás évtizedeken át halasztódott.
2016-ban az önkormányzat eladta a 3530 négyzetméteres ingatlant nettó 601,05 millió forintért. A projekt ezt követően került a Zeitgeist érdekkörébe, amely lakóingatlan-fejlesztést készített elő.
A 2019-es terv alaposan átírta volna a ház léptékét
2019-ben a JKP Architekten mutatott be látványterveket a Lónyay 26 átalakítására. Az iroda saját honlapja ma is „proposal”, vagyis javaslat státuszban tartja nyilván a tervet.
A koncepció összesen 15 400 négyzetméteres együttessel számolt. A történeti épületrészek fölött és mögött új tömegek jelentek volna meg, az épület pedig nyolc felszín feletti szintig emelkedett volna; a Lónyay utcai új homlokzati rész magasságát 24 méterben határozták meg. (jkp-architekten.de)
A terv természetesen megtartotta volna a régi utcai homlokzatot, építészeti szempontból azonban nehezen nevezhető visszafogott beavatkozásnak: a megmaradó egyemeletes műemlék mögött és fölött egy lényegesen nagyobb, kortárs épülettömeg jelent volna meg.
Nem bánnánk, ha ez a változat már valóban a múlté lenne.
Bontás történt, épület nem épült
A beruházás azért sem egyszerűen papíron létezett. 2020-ban megkezdődött a bontás, és eltűnt a műemlék hátsó udvara, illetve több hátsó épületszárnya.
Az építkezés azonban nem folytatódott érdemben.
A 2024-es ferencvárosi képviselő-testületi ülésen már arról beszéltek, hogy
évek óta nem történt ott semmi: a belső nagy épületrészeket elbontották, tereprendezés és bizonyos állagmegóvás történt, majd lezárták a területet. Azóta többször önkényes lakásfoglalók is megjelentek az ingatlanban.
Az önkormányzat eredeti visszavásárlási joga időközben lejárt és nem élt vele, a tulajdonos a szerződésben meghatározott késedelmi kötbéreket megfizette. 2024 végén végül új megállapodás született: a beruházó 200 millió forintos fejlesztési hozzájárulást vállalt, valamint azt, hogy tíz éven belül teljesíti fejlesztési kötelezettségét.
2026 tavaszán már ennél közelebbi megvalósulásról beszélt az akkori tulajdonos: közlése szerint a telekre szeptemberig érvényes jogerős építési engedély állt rendelkezésre, miközben az új tervezővel készülő új engedélyezési terv is előrehaladott állapotban volt.
Ehhez képest érkezett most az újabb fordulat: a Zeitgeist eladta az ingatlant.
A legfontosabbat még nem tudjuk: mit akar az új tulajdonos?
A CBRE az üzlet lezárásáról szóló bejelentéséhez egy olyan látványtervet mellékelt, amely a korábbi JKP-koncepciónál jóval visszafogottabbnak tűnik: a klasszicista épület utcai része hangsúlyosabban megmarad, az új beépítés pedig mögötte jelenik meg.
Ez azonban egyelőre nem tekinthető az új tulajdonos végleges tervének. A CBRE közlése nem nevezte meg sem a vevőt, sem a tervezőt, és azt sem, hogy pontosan milyen programmal kívánják folytatni a fejlesztést. A most közzétett kép így legfeljebb illusztrációként kezelhető.
Pedig ezen a telken a részletek különösen fontosak.
A 2026-os műemlékvédelmi vizsgálat meglehetősen egyértelmű álláspontot képvisel: a hátsó udvar korábbi elbontását sajnálatosnak nevezi, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az utcai homlokzatot és az első udvari szárnyakat jelenlegi kiépítettségükben kellene megőrizni és helyreállítani, az új beépítés növelését pedig a már elbontott hátsó udvar területére kellene korlátozni.
Ez lehetne egy új fejlesztés jó kiindulópontja is.
A Lónyay 26 jelenlegi állapotának konzerválása nyilvánvalóan nem megoldás. Egy üresen álló, romló műemlék nem lesz értékesebb attól, hogy nem nyúlnak hozzá, miközben Belső-Ferencváros fejlődése és a telek hasznosítása is természetes igény.
De a fejlesztés ténye önmagában még nem siker.
A Lónyay utca 26. értéke éppen abban rejlik, hogy egy egészen más léptékű Pest maradványa: egy olyan alacsony, udvaros lakóház, amelyet a város növekedése csaknem két évszázadon át körbenőtt. A következő beruházás valódi minőségét ezért nem az fogja eldönteni, hány új lakás vagy hány négyzetméter épül a telken, hanem az, hogy a régi ház megmarad-e valódi épületnek – vagy csupán egy új ingatlanfejlesztés elé állított történeti díszlet lesz belőle.
Most, az újabb tulajdonosváltás után erre a kérdésre még nincs válasz. De talán hosszú idő után végre hamarosan terveket is látunk.