Megfizethető lakhatás vs. turizmus: szigorodnak a szabályok az európai városokban

Paár Eszter Szilvia

Európa nagyvárosai egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a rövid távú lakáskiadásokkal szemben, miután ezek jelentős szerepet játszanak a lakhatási válság elmélyülésében. Barcelona, Athén és Lisszabon példája is azt mutatja, hogy a turizmus és a megfizethető lakhatás közötti egyensúly újragondolása elkerülhetetlenné vált.

Európa több nagyvárosában egyre határozottabban lépnek fel a rövid távú lakáskiadásokkal szemben, miután a döntéshozók szerint ezek a gyakorlatok jelentősen hozzájárulnak a lakhatási válság elmélyüléséhez.

A városok vezetése egyre inkább úgy tekint az Airbnb-típusú bérbeadásokra, mint amelyek csökkentik a hosszú távon elérhető lakások számát, miközben felhajtják a bérleti díjakat és kiszorítják az állandó lakosokat a belvárosokból.

Barcelona

A legszigorúbb lépések közé tartozik Barcelona bejelentése tartozik, amely szerint a város 2028-ig teljesen megszüntetné a turisták számára kiadott rövid távú lakáskiadást.

A cél az, hogy a lakásállomány elsősorban a helyi lakosokat szolgálja, ne pedig a rövid ideig tartózkodó látogatókat. A spanyol kormány ezzel párhuzamosan jelentős, több tízmillió eurós bírságot szabott ki az Airbnb-re olyan hirdetett ingatlanok miatt, amelyek nem rendelkeztek megfelelő engedélyekkel, jelezve, hogy az állam is aktív szerepet vállal a szabályozás betartatásában.

Barcelona hihetetlenül népszerű a turisták körében, csakúgy, mint más tengerparti nagyvárosok
Fotó: Wikipédia

Athén és Thesszaloniki

Görögországban, különösen Athénban és Thesszalonikiben szintén szigorodnak a feltételek.

A belvárosi területeken fokozott ellenőrzést vezettek be, és egyes esetekben az ingatlanok tulajdonosváltáskor automatikusan elveszítik a rövid távú kiadás lehetőségét.

A cél itt is az, hogy a lakások hosszabb távon a helyi lakhatási igényeket szolgálják, ne kizárólag a turizmust.

Athénban az Akropolisz és a Monasztiraki környéke, Thesszalonikiben pedig a tengerparti városrészek a legzsúfoltabbak
Fotó: Flickr, Pexels, Wikipédia

Lisszabon

Lisszabon más megközelítést választott, a város meghatározott arányhoz köti, hogy egy adott körzetben mennyi lakás használható rövid távú bérbeadásra.

Ha egy városrészben ez az arány eléri a megengedett szintet, új engedélyeket már nem adnak ki.

A portugál főváros ezzel próbálja megelőzni, hogy egész negyedek alakuljanak át gyakorlatilag ideiglenes szálláshelyekké.

Lisszabon városvezetése próbálja elkerülni, hogy teljes történelmi negyedek váljanak turisztikai szálláshellyé
Fotó: Wikipédia

Budapest

Budapest egyes kerületei az elmúlt években egyre határozottabban lépnek fel a rövid távú lakáskiadással szemben: Terézváros volt az első, ahol szavazást tartottak a kérdésről, és bár a részvétel alacsony volt, a szavazók többsége a tiltás mellett döntött, aminek nyomán az önkormányzat 2026. január 1-től teljesen betiltotta az Airbnb-típusú kiadást, a döntést pedig a Kúria is megerősítette.

Budapest lakásár-emelkedését is mérsékelheti a szabályozás
Fotó: Kaiser Ákos

A városvezetők szerint a rövid távú lakáskiadás ma már nem pusztán turisztikai kérdés, hanem szorosan összefügg a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a városi életminőséggel. Bár a szabályozások kritikát is kapnak – főként a turizmusban érdekelt szereplők részéről –, egyre több európai város látja úgy, hogy a megfizethető lakhatás védelme érdekében elkerülhetetlenek ezek a korlátozások.

Összességében az európai trend világos, a rövid távú bérbeadások szabályozása egyre inkább a lakhatáspolitika központi elemévé válik, és várhatóan a következő években további városok követik majd a szigorítások útját.

Nyitókép: Lisszabon, Wikipédia

Forrás: archdaily.com

Érdekel, mi a helyzet nálunk? Iratkozz fel!

* kötelező mező
Adatvédelmi nyilatkozat