Európa nagyvárosai egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a rövid távú lakáskiadásokkal szemben, miután ezek jelentős szerepet játszanak a lakhatási válság elmélyülésében. Barcelona, Athén és Lisszabon példája is azt mutatja, hogy a turizmus és a megfizethető lakhatás közötti egyensúly újragondolása elkerülhetetlenné vált.
Európa több nagyvárosában egyre határozottabban lépnek fel a rövid távú lakáskiadásokkal szemben, miután a döntéshozók szerint ezek a gyakorlatok jelentősen hozzájárulnak a lakhatási válság elmélyüléséhez.
A városok vezetése egyre inkább úgy tekint az Airbnb-típusú bérbeadásokra, mint amelyek csökkentik a hosszú távon elérhető lakások számát, miközben felhajtják a bérleti díjakat és kiszorítják az állandó lakosokat a belvárosokból.
Barcelona
A legszigorúbb lépések közé tartozik Barcelona bejelentése tartozik, amely szerint a város 2028-ig teljesen megszüntetné a turisták számára kiadott rövid távú lakáskiadást.
A cél az, hogy a lakásállomány elsősorban a helyi lakosokat szolgálja, ne pedig a rövid ideig tartózkodó látogatókat. A spanyol kormány ezzel párhuzamosan jelentős, több tízmillió eurós bírságot szabott ki az Airbnb-re olyan hirdetett ingatlanok miatt, amelyek nem rendelkeztek megfelelő engedélyekkel, jelezve, hogy az állam is aktív szerepet vállal a szabályozás betartatásában.
Athén és Thesszaloniki
Görögországban, különösen Athénban és Thesszalonikiben szintén szigorodnak a feltételek.
A belvárosi területeken fokozott ellenőrzést vezettek be, és egyes esetekben az ingatlanok tulajdonosváltáskor automatikusan elveszítik a rövid távú kiadás lehetőségét.
A cél itt is az, hogy a lakások hosszabb távon a helyi lakhatási igényeket szolgálják, ne kizárólag a turizmust.
Lisszabon
Lisszabon más megközelítést választott, a város meghatározott arányhoz köti, hogy egy adott körzetben mennyi lakás használható rövid távú bérbeadásra.
Ha egy városrészben ez az arány eléri a megengedett szintet, új engedélyeket már nem adnak ki.
A portugál főváros ezzel próbálja megelőzni, hogy egész negyedek alakuljanak át gyakorlatilag ideiglenes szálláshelyekké.
Budapest
Budapest egyes kerületei az elmúlt években egyre határozottabban lépnek fel a rövid távú lakáskiadással szemben: Terézváros volt az első, ahol szavazást tartottak a kérdésről, és bár a részvétel alacsony volt, a szavazók többsége a tiltás mellett döntött, aminek nyomán az önkormányzat 2026. január 1-től teljesen betiltotta az Airbnb-típusú kiadást, a döntést pedig a Kúria is megerősítette.
A városvezetők szerint a rövid távú lakáskiadás ma már nem pusztán turisztikai kérdés, hanem szorosan összefügg a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a városi életminőséggel. Bár a szabályozások kritikát is kapnak – főként a turizmusban érdekelt szereplők részéről –, egyre több európai város látja úgy, hogy a megfizethető lakhatás védelme érdekében elkerülhetetlenek ezek a korlátozások.
Összességében az európai trend világos, a rövid távú bérbeadások szabályozása egyre inkább a lakhatáspolitika központi elemévé válik, és várhatóan a következő években további városok követik majd a szigorítások útját.
Nyitókép: Lisszabon, Wikipédia
Forrás: archdaily.com
