Megőrizve, megújítva – A fejedelem szülőháza

Szende András

Megőrizve, megújítva – új sorozatunkban a 2010 óta megújult műemlékeket mutatjuk be! II. Rákóczi Ferenc születésnapja alkalmából lássuk a fejedelem szülőházát.

Sátoraljaújhelytől alig pár kilométerre, a trianoni kényszerhatár túloldalán fekszik Borsi. A település reneszánsz várkastélya nem csupán építészetileg értékes, hanem történelmileg is: 350 éve, 1676. március 27-én, itt, a hagyomány szerint az egyik sarokszobában született II. Rákóczi Ferenc.

A kastély vizes árka a régi és a felújított állapotban
Fotó: Országépítő

A későbbi vezérlő fejedelem egy véletlen folytán látta meg itt a napvilágot, Zrínyi Ilona épp úton volt Munkácsról Regécre, a dinasztia pihenőkastélyába. A rendkívül jelentős épület az ezredfordulóra a végpusztulás szélére került, de 2021-re a magyar és a szlovák kormány beruházásában megmenekült.

A sarokbástya, a hagyomány szerint ennek szobájában született II. Rákóczi Ferenc
Országépítő

A település mellett, a Bodrog egyik szigetén álló középkori épületet a fejedelem dédanyja, Lorántffy Zsuzsanna építtette át fényűző reneszánsz kastéllyá, de rezidenciaként sosem használták, az uradalom gazdaságát irányították innen, és természetesen építészetileg is jelezte a földesúri család gazdagságát, jelenlétét. Az épület a környék hasonló épületeivel – Pácin, Sárospatak, Vaja váraival, kastélyaival – mutat erős építészeti rokonságot.

A felújított kastély felülnézetből

A kastély a 18-19. században szinte elfeledve állt, ami sok szempontból szerencsés, hiszen nem építették át. Az épület ugyanakkor egyre rosszabb állapotba került, a trianoni diktátum után a környék fejlődése megállt, Borsi teljesen peremvidékre került.

A felújítás előtti és a restaurált reneszánsz ablakok, illetve fölöttük a korabeli, szintén helyreállított falfestés nyomai
Fotó: MTI/Balázs Attila, oroksegnapok.gov.hu

A 20. század elején egyik szárnyat le is kellett bontani, ezzel megszűnt az udvar zártsága. Az első komolyabb hasznosítási munkák 1940-ben, a Felvidék visszatérése után indultak, Lux Géza, a magyar műemlékvédelem legendás alakjának vezetésével. Ekkor elkezdték az egyik lebontott szárny visszaépítését, a kastélyhoz illeszkedő, visszafogott stílusban, hogy ott múzeumot létesítsenek. A szárny felépült, de a múzeum a háború, illetve az azt követő újabb területveszteség miatt már nem nyílt meg.

Az ismét határszélre került kastélyt a csehszlovák műemlékvédelmi hatóságok teljesen elfeledték, viszont a romos sarokszobában elhelyezett rengeteg koszorú mutatta, hogy Borsi továbbra is meghatározó helyszín maradt a magyarság számára.

A kastély udvara, balra a reneszánsz épületszárny, jobbra a Lux-féle, 1940-ben épült kiegészítés
oroksegnapok.gov.hu

A 2000-ben indult első állagmegóvási és megerősítési munkák a végpusztulástól mentették meg az épületet. Azonban csak 2018-ban kezdtek komolyabban foglalkozni vele, ekkor jórészt a magyar, kisebb részben a szlovák kormány finanszírozásában elkezdték a teljes felújítást Wittinger Zoltán tervei szerint.

A felújítás pillanatai 2018-ban
Fotó: MTI/Vajda János

A kastélyok felújításánál a legnagyobb kihívást sokszor nem is a műszaki kérdések, hanem a megfelelő funkció megtalálása jelenti. Borsi ebből a szempontból szerencsés, hiszen Rákóczi szülőházaként rendkívüli jelentőségű, ráadásul fekvése is kiváló, hiszen közel van a Zemplén, Sárospatak, Tokaj, vagy épp Füzér, így kiváló idegenforgalmi lehetőségek rejlenek a térségben. A közeli Bodrog ráadásul a víziturizmus számára is ideális. A kastélyban múzeum kapott helyet, melynek tervezését a MOME végezte. Továbbá konferenciaközpont, 1940-ben épült Lux Géza-féle szárny emeletén szálloda, a földszinten étterem létesült, és további hangulatos lakosztályok létesültek a kastély emeletén is.

Fotó: MTI/Balázs Attila, Országépítő

A felújítással így nem "ó„csupán” egy értékes reneszánsz várkastély menekült meg az enyészettől, hanem a magyarság egyik legfontosabb történelmi emlékhelye is. Remélhetőleg a helyszín mindinkább bekerül a kollektív tudatba, hiszen a fejedelem küzdelmi a magyar függetlenségért ma is aktuálisak.

A kastély a fejedelem szobrával (Mayer Ede, 1907)
oroksegnapok.gov.hu

A Megújulás kora című albumunk 383 megmentett műemléket mutat be az elmúlt másfél évtizedből, a könyv már elérhető a könyvesboltokban és online!

Érdekel, mi a helyzet nálunk? Iratkozz fel!

* kötelező mező
Adatvédelmi nyilatkozat