Végigfutott a magyar sajtón, hogy egy új technológia megoldja a kátyúproblémákat. Az eszköz hasznos, de önmagában nem jelent megoldást Budapest problémáira.
Akár mínusz 10 fokban, néhány tíz perc alatt és a korábbiaknál tartósabban javíthatja az úthibákat egy Budapesten is bemutatkozó mikrohullámú technológia.
Júniusban több magyar portálon is végigfutott a hír a cseh FUTTEC mikrohullámú kátyújavítási technológiájáról. Az Economx beszámolója szerint a rendszer akár fagyban is használható, egy átlagos úthibával pedig néhány tíz perc alatt végezhet.
A tudósítások alapján a vállalat 2026-ban Budapesten is élő bemutatót tervez. Fontos azonban, hogy egyelőre bemutatóról van szó: nyilvánosan még nem jelentettek be fővárosi beszerzést vagy rendszeres alkalmazást.
Hogyan működik a mikrohullámú kátyújavítás?
A FUTTEC rendszere nem egyszerűen hideg aszfaltot tölt a kátyúba. Az FT-3 berendezés mikrohullámokkal átmelegíti az úthibát és a körülötte lévő burkolatot, miközben egy külön mikrohullámú kemencében felmelegítik a javításhoz szükséges, zsákos aszfaltkeveréket.
A megtisztított kátyúba ezután beöntik az új anyagot, elegyengetik, majd tömörítik. A meglévő és az új aszfalt a felmelegített széleken összedolgozható, így nem marad hagyományos, hideg illesztési hézag, amelyen keresztül később víz kerülhetne a burkolatba.
Hasonló technológiát már Budapesten is alkalmaznak
A módszer műszaki megoldása újnak számít, de a burkolat átmelegítésével végzett javítás nem ismeretlen Budapesten. A Budapest Közút eszköztárában a hidegaszfalt, a hengerelt aszfalt és a szórt Patchmatic-eljárás mellett már korábban is szerepelt az infratechnológia.
Az infravörös és a mikrohullámú eljárás nem ugyanaz. Az infra elsősorban a burkolat felső rétegét melegíti, míg a megfelelően beállított mikrohullám mélyebben és egyenletesebben képes átmelegíteni az aszfaltot. A cél azonban hasonló: jobb kapcsolatot létrehozni a régi és az új anyag között, és tartósabb javítást készíteni.
A tapasztalatok ugyanakkor azt is megmutatták, hogy az ilyen, egyenként elvégzett minőségi javítások lassabbak a gyors hidegaszfaltos vagy szórt kátyúzásnál. Ez nem feltétlenül hiba: a lassabban elkészülő, de hosszabb életű javítás összességében gazdaságosabb lehet. Egy több tízezer úthibával küzdő nagyvárosban azonban a teljesítmény is meghatározó szempont.
Budapest méretei mellett néhány gép kevés lenne
Budapesten több tízezer kátyút kell kijavítani egy évben.
Ehhez érdemes viszonyítani az új gép teljesítményét. Ha egy mikrohullámú javítás 30–60 percig tart, akkor egyetlen berendezés egy nyolcórás műszakban elméletileg 8–16 úthibával végezhetne. Ebben még nincs benne a helyszínek közötti közlekedés, a forgalomtechnikai biztosítás, az előkészítés és az esetleges műszaki várakozás.
Öt gép így ideális körülmények között műszakonként 40–80, három műszakban 120–240 javítást készíthetne. Ez már érezhető kapacitás, de még mindig csak töredéke annak, amire egy rendkívüli budapesti kátyúhelyzetben szükség lehet.
A mikrohullámú kátyúzó tehát jól elférne a Budapest Közút gépparkjában, de nem válthatná ki a gyors, nagy mennyiségű hibaelhárításra alkalmas eljárásokat és akkor még nem is beszéltünk a kerületi fenntartású utakról vagy a vidéki településekről.
A kátyú a mélyebb probléma tünete
A technológia másik korlátja, hogy pontszerű burkolathibákat javít. Nem képes helyreállítani a teljesen elöregedett kopóréteget, a megsüllyedt vagy átázott útalapot, a nagy területen hálósan megrepedezett aszfaltot és a hibás vízelvezetést.
A kátyúk végleges megoldása, ugyanis a teljes útfelújítás.
A mikrohullámú kátyúzó jó eszköz lehet az útfenntartók kezében – de nem helyettesíti az útak teljes megújítását.
