Minden negyedik új családi háznak rossz a levegője – interjú Bíró Péter épületbiológussal

Gacsályi Sára

Hogyan betegítenek meg minket az épületek? Mit tudunk tenni azért, hogy egészséges és fenntartható terekben éljünk? Egyáltalán mit jelent ez, és hogyan segíthet benne egy épületbiológus?

Ön az ország első épületbiológusa, de pontosan mit takar ez a szó?

Az épületbiológia egy hivatalosan elismert interdiszciplináris tudomány, aminek célja, hogy egészséges és fenntartható élettereket hozzunk létre. Építészek, építőmesterek, egészségügyi szakemberek közös feladata ez.

Egy alig több mint negyvenéves tudományról beszélünk, amit építészek, építőmérnökök és egészségügyi területen dolgozók tapasztalata hívott életre:

a nyolcvanas években az egészségügyi statisztákból kiderült, hogy sok új, ismeretlen eredetű megbetegedéssel találkoznak a doktorok. Rájöttek, hogy az épített környezet okozhat bizonyos elváltozásokat, nem sokkal később pedig pedig leírták a betegépület-szindrómát.

Tehát több mint negyven éve ismert a szindróma, mégis kevesen hallottak róla. Tulajdonképpen mi ez?

Azon tünetek összessége, amiknek kialakulása az épített környezetünkkel összefügg. Tünet lehet enyhébb esetben a bőr- és szemirritáció, a fejfájás, a fáradékonyság és a csökkent teljesítmény, hosszú távon pedig az asztma, az allergia vagy más krónikus betegségek. A WHO 1984-ben irodaépületekkel kapcsolatban írta le a szindrómát, és csak nagyjából tíz év elteltével figyeltek fel arra, hogy családi házakban is jelen vannak a veszélyeztető tényezők.

Miképp betegítenek meg minket az épületek?

Elsősorban a rosszul megválasztott építőanyagok, a nem megfelelő építési technikák, illetve a használati tárgyak okozhatnak tüneteket. Ha összehasonlítjuk építési szokásainkat a száz évvel ezelőttiekkel, azt látjuk, hogy gyorsabban és jóval légtömörebben építkezünk. A felhasznált alapanyagok tele vannak illékony szerves vegyületekkel, amelyek kipárolognak az otthonainkba beépített építőanyagokból, majd a rossz szellőzés miatt – hiszen egyre jobban szigetelünk – bent is ragadnak az épületben. Jelenleg több mint kétezer ilyen anyagról tudunk. Egyébként, mivel az irodaépületekben hamarabb észlelték a problémát, hamarabb is reagáltak rájuk, a modern irodaházak gépi szellőztetésével az ismert veszélyeket minimalizálni lehetett. A lakóházaknál ezzel szemben lemaradásban vagyunk. Kutatások alapján

napjainkban minden negyedik új építésű családi házban rossz a levegő minősége.

És sajnos nagyban hozzájárulunk mi magunk is a problémához, például rossz szellőztetési szokásainkkal.

A helyesen végzett szellőztetés során teljesen átöblítjük a lakás levegőjét
Fotó: Unsplash

Hogyan kellene jól szellőztetni?

Először is: szellőztetni kellene – sokaknál már ez kimarad. A helyesen végzett szellőztetés során teljesen átöblítjük a lakás levegőjét – bukóra nyitott ablaknál erre esély sincsen. Reggel és este kellene 3-4 perces kereszthuzatot csinálni. Ezzel a technikával télen sem hűtjük át a lakást, viszont sokat teszünk azért, hogy ideális legyen a benti páratartalom, és a levegőminőség jó legyen.

A veszélyeztető tényezők között az építőanyagokat említette először. Hogy látja, negyven év alatt, mióta ismerjük a tüneteket és azok okait,  jó irányba változott az építőipar?

A természetes anyagok helyét a 20. század közepétől átvették a mesterséges, vegyi adalékokat tartalmazó építőanyagok, mert ezekkel tudnak olcsók maradni a gyártók, és kiszolgálni a mennyiségi igényeket.

A jelenlegi európai gazdaságpolitika és a klímavédelmi célok azt sugallják, hogy az építőipar komoly változás előtt áll.
Fotó: Kaiser Ákos
Hiába ismerjük az egészségkárosító hatásokat, mai napig a tömeggyártás és az olcsóság diktál.

A bizonyítottan káros anyagok kivezetése lassú folyamat, akár tíz év is eltelhet, mire betiltanak egy köztudottan veszélyes összetevőt tartalmazó terméket. Ugyanakkor a jelenlegi európai gazdaságpolitika és a klímavédelmi célok azt sugallják, hogy az építőipar komoly változás előtt áll.

A cégek szabályozása lehet a változás kulcsa?

Mindenképp szükség lenne a szigorú szabályokra, ahogyan a fogyasztók és a döntéshozók edukációjára is. Nyugat-Európában sok jó gyakorlati példát látni, miképp lehet kényszeríteni a vállalatokat, és ösztönözni a lakosságot, hogy a környezetet és egészséget védő alternatívákat válasszák. Több országban például adókedvezményt kapnak az állampolgárok, ha természetes anyagokkal építkeznek, vagy kamattámogatott hitelt vehetnek fel a készülő házra.

Melyek a legveszélyesebb alapanyagok, és hogyan kerülhetjük el ezeket?

Nem onnan közelítenék, hogy mit kerüljünk, hanem hogy mit keressünk. Azt javasolnám, hogy olyan alapanyagokat válasszunk, amelyeket több ezer éve használ már az emberiség – ezek kiállták az idők próbáját. Újabban ódzkodunk a vályogtól, holott tudjuk, hogy egészségünk szempontjából ez az egyik legjobb építőanyag. Aztán ott van a mész: nem véletlen az, hogy az őseink évente kimeszelték a konyhát, ezzel fertőtlenítettek.

Napjaink egyik legnagyobb kihívás a penészesedés, a vályog és a mész egyaránt védene tőle.

Mégis, hamarabb javasolják egyesek, hogy penészgátló festéket használjunk, mintsem, hogy meszeljük ki az adott falszakaszt egy otthon készített, igazi mészfestékkel. Emellett, keressük azokat a termékeket, amelyeknél a gyártók teljes deklarációt alkalmaznak az adatlapokon, vagyis minden összetevőt feltüntetnek.

Említette, hogy a minket körülvevő tárgyak is fontosak. Miért?

Hadd válaszoljak egy példával! Egy laboratóriumi kísérlet során felépítettek két gyerekszobát. Az egyiket ma klasszikusnak számító, bármely barkácsáruházból beszerezhető anyagokkal, bútorokkal alakították ki, míg a másik épületbiológusok ajánlása alapján készült. Az eredmény szerint harmincszor magasabb volt a károsanyagérték a standard gyerekszobában.

Az épületbiológusok tanácsai alapján készült szobában nem párolgott formaldehid a falakból, nem volt elektroszmog, elég természetes fény és természetes anyag vette körül a gyereket.

Megint csak az ipari forradalom előtti időkre utalnék: ha olyan anyagokkal, olyan anyagokból készült bútorokkal rendezkedünk be, amelyek már akkor elérhetőek voltak, sokat teszünk az egészségünkért.

Az elérhető építőanyagok, bútorok összetételéről honnan tájékozódjunk? Az élelmiszereknél, kozmetikumoknál már különböző plecsnik jelölik, hogy fenntartható, egészséges, bio termékről van szó. Létezik ilyesmi az építőiparban?

Sajnos nem. Egyelőre nincsen olyan standard, ami meghatározza, hogy az építőanyagoknak az egészségünkre ártalmatlannak kell lenniük. Viszont minden gyártó köteles közzétenni, mi van az adott termékében, a WHO listáján pedig egyesével elolvashatjuk, melyik összetevőről mit kell tudni. Ezenkívül olyan listákat találunk még a neten, amelyek veszélyességi kategóriákba sorolják az összetevőket. Természetesen az épületbiológus szakemberek is nagy segítséget jelenthetnek a megfelelő anyag kiválasztásakor.

Egy építkezés, felújítás során az alkalmazott technikák megválasztásakor mire figyeljünk?

Kerüljük a gyors megoldásokat. Ha természetes anyagokat használunk, jellemzően száradási idővel kell számolni, nem lehet túlzottan lerövidíteni a folyamatot. A túl olcsó megoldásokat is érdemes kerülni: a minőségnek megvan az ára. De az egészségünknek is – amikor a gyors és olcsó építkezést választjuk, az egészség lesz az a „luxus”, amit beáldozunk érte. Az is iránymutató lehet, hogy környezetvédelmi szempontból előnyös-e az adott technika.

Általában az embernek is az jó, ami a környezet szempontjából fenntartható.

Hol lehet a helye a jelenlegi piacon a természetes megoldásoknak?

Hiszek abban, hogy napjainkban a „low-tech”, vagyis a régi anyagokat a high-tech gyártástechnológiával kombinálva születnek igazán jó megoldások. Ilyen például a 3D-s vályognyomtató, az üzemi körülmények között gyártott szalmaházak vagy a kenderbetonház. Ezekre alapozva nem vagyunk kitéve az időjárásnak, de relatív gyorsan és fenntarthatóan építkezhetünk. 

Cége, a Naturica Group vállalja kész épületek felmérését. Mit vizsgálnak egy épületbiológiai felmérés során?

Az épületbiológusok munkájának két támpontja van: az egyik az épületbiológusok 25 alapszabálya, a másik az SBM, vagyis a Stand der Baubiologische Messtechnik. Előbbi egy 12 nyelven elérhető, öt témacsoportra bontott lista, amelyen a minőségi, élhető, fenntartható otthonok és munkahelyek megteremtésének alapjait szedték össze. Az SBM egy hosszabb, szárazabb anyag német nyelven, amelyben már konkrét irányelvek és iránymutatások vannak arra vonatkozóan, mit mérjünk egy épületben, milyen felújítási javaslatokat tegyünk bizonyos helyzetekben. A felmérések során a checklistet követjük, adatokat gyűjtünk, majd azokat laboratóriumi elemzésre küldjük. Az eredmények alapján teszünk esetlegesen változtatási javaslatokat.

Miből küldenek ilyenkor mintát?

Többek között a levegőből, a házi porból a porszívó hepa szűrőjét elkérve, de ha szennyezett felület, például egy penészes fal miatt kerestek fel bennünket, akkor az adott épületrészből is. Van, hogy a vakolatból szedünk mintát, máskor a fa felületekről gyalulunk le egy kicsit.

Mit tudnak tenni, ha például egy krónikus beteg keresi meg önöket, és látják, hogy sokféle negatív hatás éri őt az otthonában?

Megvizsgáljuk, hogy a veszélyes anyagok milyen koncentrációban vannak jelen, majd egyesével kezdjük kizárni azokat, amikre biztosan tünetekkel reagál. Elképzelhető, hogy a lakó szokásainak változására vagy felújításra teszünk javaslatot – minden esetben egyedi a helyzet.

A mi cégünk lett az, aki elsőként magyarországi alapanyagból gyártott vályog építőanyagokat
Fotó: Kaiser Ákos

Evezzünk kicsit személyesebb vizekre. Hogyan lett épületbiológus?

Hosszú és érdekes út volt, mert korábban közgazdász végzettséggel az idegenforgalom területén dolgoztam. Ugyanakkor a vályogházak iránti rajongásom egészen régi. Az első otthonunk egy 120 éves vályogház, ami a mai napig megvan, mostanra egy modern, kétszintes, tetőteres családi házzá alakítottuk. Annak a háznak az első körös felújítását teljesen elrontottuk, a kivitelező tanácsára olyan építőanyagokat használtunk, ami penészesedést és épületszerkezeti hibákat okozott. A szomszédunk egy osztrák épületbiológus úriember volt, tőle hallottam először a tudományágról még 2010-ben. Az ő javaslatai szerint, minősített gyári vályogtermékekkel kezdtük el újra átalakítani a házunkat, és ezúttal sikeres volt a projekt, működtek a javaslatai. Ezzel egy időben üzleti kapcsolatot is építettünk, ugyanis ő éppen keresett egy magyar vállalkozót a vályog építőanyagok népszerűsítésére, én pedig örömmel vállaltam a feladatot. A mi cégünk lett az, aki elsőként magyarországi alapanyagból gyártott vályog építőanyagokat. Mindeközben folyamatosan motoszkált bennem, hogy jó volna tanulni, és idővel elvégeztem én is Németországban az épületbiológus-képzést. Szerelemprojekt volt, a mai napig az.

Úgy gondolom, ezzel segíteni tudok az embereknek, és öröm látni, hogy egyre nagyobb igény van a tudásomra.

Mára a szárnyaim alatt elvégezte a képzést még egy kolléga, így már ketten vagyunk épületbiológusok az országban.

Külföldön hogyan dolgoznak az épületbiológusok?

Németországban, ahol jelenleg több mint nyolcvanan vannak, sokan állami cégeknek vagy építészeknek dolgoznak. Emellett vannak regisztrált épületbiológiai tanácsadó helyek, ahová az orvosok elküldhetik azokat a pácienseket, akik szerintük veszélyeztető környezetben élhetnek, de akár építészek vagy felújítás előtt álló magánszemélyek is kérhetnek segítséget.

Idehaza ismerik az építészek az épületbiológia területét, lehetőségeit?

Egyelőre kevesen, de már most sokkal többen, mint három-négy évvel ezelőtt. Az elmúlt évben több előadást tartottam hallgatóknak, és a végzett szakemberekhez is eljut a hírünk. Ha van is lemaradásunk a nyugat-európai országokhoz képest, babacipőben még, de már elindultunk.