A mohácsi csata ötszázadik évfordulójára nem csupán megemlékezésekkel készült az ország. Mohács belvárosának átalakításától a nemzeti emlékhely újjáépítésén és a műemlékek restaurálásán át egészen a Duna-hídig terjed a Mohács 500 néven összefogott fejlesztések köre.
Kevés olyan dátum van a magyar történelemben, amely egyetlen földrajzi névvel szinte önálló fogalommá vált. Mohács ilyen. 1525. augusztus 29-én II. Lajos király hadserege döntő vereséget szenvedett I. Szulejmán oszmán seregétől. Maga a király is életét vesztette, a Magyar Királyság politikai és katonai helyzete pedig alapjaiban változott meg. A csatát követő dinasztikus küzdelmek, majd Buda 1541-es elfoglalása után az ország három részre szakadt. Mohács ezért évszázadok óta nem egyszerűen egy elveszített ütközetet, hanem a középkori Magyar Királyság, sőt Magyarország egész történelmének legsúlyosabb töréspontját jelenti.
Az ötszázadik évfordulóra indított Mohács 500 program léptéke is ezt a jelentőséget igyekezért kifejezni.
Nem egyetlen beruházásról van szó
A program a 2023 áprilisában elfogadott kormányhatározattal kapott átfogó keretet. A dokumentum maga is kimondta, hogy az 1526-os csata évfordulója történelmi, kulturális, nemzetpolitikai, külpolitikai és térségfejlesztési szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű.
A kormányhatározat ezért jóval többet tartalmazott néhány emlékműnél. Mohács és a csatatér mellett térségi közlekedési beruházásokat, turisztikai fejlesztéseket, templomfelújításokat, kerékpárutakat és városrehabilitációt is a programhoz kapcsolt.
Ebből az is világossá vált, hogy a Mohács 500 nem ér véget 2026. augusztus 29-én: egyes beruházások forrását eleve csak 2027-re vagy 2029-re tervezték.
A program koordinációját Hargitai János Mohács 500-ért felelős miniszteri biztosként irányította.
A legfontosabb helyszín: átalakul a Mohácsi Nemzeti Emlékhely
A program legjelentősebb emlékezetpolitikai és építészeti beavatkozása a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékhely rekonstrukciója.
A csaknem ötmilliárd forintos beruházás során megújul a Vadász György által tervezett együttes fogadóépülete, új föld alatti kiállítótér készült, rendezték a kegyeleti tereket és a mintegy 6,5 hektáros kertet, rekonstruálják a Hádész-kaput, valamint új műhelyépületet hoztak létre.
A legfontosabb új építészeti elem azonban az új kápolna és annak altemploma.
Az altemplom egyben osszárium: itt helyezik el a csatatér tömegsírjaiból feltárt emberi maradványokat. A program egyik központi gondolata ugyanis az volt, hogy végre ötszáz év elteltével a csatában elesettek egy része egyéni, keresztény temetési rendnek megfelelő végtisztességet kapjon.
Az új kápolna mögött kialakított Hősök falán a kutatások alapján azonosítható elesettek nevei is megjelennek.
Éppen az évfordulóra készült el a program talán legfontosabb szimbolikus eleme.
Megújult a Csatatéri Emlékkápolna és a Kálvária
A mohácsi Csatatéri Emlékkápolna és környezetének teljes rekonstrukciója is elkészült.
Az épületbe restaurálás után visszakerültek Dorffmaister István festményei, amelyek az 1526-os mohácsi és az 1687-es, úgynevezett második mohácsi csatát örökítik meg.
A közvetlenül mellette található, 1829-ben épített klasszicista Kálvária szintén teljes restauráláson esett át.
A két helyszín azért is fontos, mert a Mohács 500 egyik célja nem egy teljesen új emlékezeti rendszer létrehozása volt, hanem a korábbi évszázadok során kialakult emlékhelyek összekapcsolása és megújítása.
Harmincezer négyzetméteren változik meg Mohács belvárosa
Az évfordulóhoz kapcsolódó fejlesztések leglátványosabb városi eleme a Széchenyi tér és környezetének teljes átalakítása.
A több mint 30 ezer négyzetmétert érintő beruházás során megújul a főtér, a Fogadalmi templom árkádsora, a Szabadság utca és a sétálóutca, valamint a templom mögötti liget és játszótér is.
Az új köztér egységes burkolati rendszert, új utcabútorokat és világítást kap. A tervezők közben megtartják a térre jellemző bazaltkockák mintázatát.
Új rendezvénytér, süllyesztett szökőkút és egy, a mohácsi csata áldozataira utaló „Vérpatak” is készül. Az átalakítás nem csupán felszíni rendezés: a közműveket is cserélik, és nagyméretű föld alatti csapadékvíz-tároló létesül.
A Széchenyi tér jelentőségét jól mutatja, hogy az ötszázadik évforduló központi állami megemlékezését már itt tartják augusztus 29-én.
A teljes belvárosi rehabilitáció ugyanakkor nem feltétlenül zárul le egyetlen nappal: a város korábbi tájékoztatása szerint a fejlesztések eredményeként 2027-re alakulhat ki az egységesen megújult városkép.
A Városháza is visszakapja eredeti teljességét
A Széchenyi tér egyik meghatározó épülete, az Árkay Aladár tervei alapján 1924 és 1928 között épített mohácsi Városháza szintén a program egyik nagy projektje.
A város előbb megvásárolta az épület korábban posta-, majd távközlési funkciót ellátó, nem önkormányzati tulajdonú részét, így lehetővé vált az egész együttes egységes rekonstrukciója.
A beruházás során felújítják a homlokzatokat, cserélik a nyílászárókat, korszerűsítik az energetikai és gépészeti rendszereket, átalakítják a belső udvart, és az eredeti elképzelésnek megfelelően megépítik az eddig hiányzó negyedik tornyot is. Ebben házasságkötő és konferenciatermek kapnak helyet.
Parkolóház épült az egykori Kenyérgyárnál
A főtér átalakítása közlekedési változásokkal is járt, ezért a korábbi felszíni parkolás egy részét új kapacitással váltják ki.
Az egykori Joszt Jakab Gépgyár, később Kenyérgyár néven ismert ipari területén háromszintes parkolóház épült.
A több mint négyezer négyzetméteres épület 88 személyautó és három motorkerékpár számára biztosít helyet. Nyolc elektromos töltőpontot már az első ütemben kiépítenek, a rendszer azonban később 26 elektromos autó egyidejű töltésére is alkalmassá tehető.
A beruházásra a kormány összesen 2,1 milliárd forintos 2025–2026-os keretet határozott meg.
Egyházi örökség is megújul
A Mohács 500 nem kizárólag állami és önkormányzati épületeket érint.
A belvárosi Szent Mihály-plébániatemplom rekonstrukciójára 500 millió forintos kormányzati támogatást különítettek el, a megvalósításért a Pécsi Egyházmegye felel. A Fogadalmi templom árkádsorának felújítása pedig a főtér átépítésével együtt történik.
Az egyházi épületek megújítása közvetlenül is kapcsolódik a csata emlékezetéhez: az 1526-ban elesettek jelentős része keresztény hadseregek katonája volt, a mostani program egyik központi eleme pedig éppen az ő kegyeleti emlékezetük rendezése.
Nagyharsányon a győztes „második Mohács” is bekerül az emlékezeti rendszerbe
A program egyik érdekes eleme, hogy nem áll meg 1526-nál.
A közeli Nagyharsánynál 1687-ben újabb nagy ütközet zajlott az oszmán és a keresztény seregek között. A döntő keresztény győzelmet hagyományosan második mohácsi csatának vagy Harsány-hegyi csatának nevezik.
A Mohács 500 keretében ennek emlékhelyét is továbbépítik. A kiválasztott terv Cseh András DLA és Horváth Daniella Az idő lenyomata című pályaműve, amely köríves építészeti elemmel kapcsolja össze a meglévő emlékezeti pontokat. A fejlesztésre 200 millió forintos keretet határoztak meg.
A szomszédos Nagyharsányi Szoborpark fejlesztése ugyanakkor már lezárult: 2026. március 31-én átadták az új fogadópontot, három új mű készült, további három jelentős alkotást pedig restauráltak.