De az is kiderült, az egyház szerint mi okozhatta a szerencsétlenséget.
A Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház közlése szerint nem volt előre jelezhető a XV. századi muzsnai erődtemplom 9 méter magas északi várfalának múlt szombati összeomlása. A szakemberek helyszíni vizsgálata alapján a falomlást több, egymást erősítő tényező okozhatta: az elmúlt évek szélsőséges időjárása, a falazaton megtelepedett növényzet, valamint a műemlék közvetlen közelében zajló nehézgépjármű‑forgalom által keltett rezgések.
A tulajdonos egyház ideiglenesen biztonságossá tette az érintett területet, és jelenleg is zajlik a szakértői felmérés a műemlék állapotáról. A román kulturális minisztérium emlékeztetett: a várfal északi oldalán legutóbb 2017-ben végeztek sürgősségi állagmegőrzési munkálatokat, ám a projekt nem jutott túl a régészeti feltárás szakaszán, így a beavatkozást hivatalosan nem vették át.
A falomlás nyomán a román kulturális minisztérium kedden közvitára bocsátotta az épített örökség védelmének átszervezésére vonatkozó tervét.
A tárca szerint rendszerszintű problémák jellemzik a jelenlegi struktúrát; elavult intézményi felépítés, a felelősségi felhatalmazások tisztázatlansága és egymással versengő érdekcsoportok nehezítik a műemlékvédelmet. A minisztérium közleményében úgy fogalmazott: „Az összeomló műemlékek nem elszigetelt balesetek, hanem vészjelzések”.
A tervezet célja a független szakértők státuszának megerősítése, az állami intézmények feladatainak tisztázása és egy hatékonyabb, regionális működésű örökségvédelmi rendszer kialakítása. A tárca szerint a változtatáshoz mentalitásváltás is szükséges, mert „az örökség nem tartozhat semmilyen szakmai testülethez, intézményhez, befolyási hálózathoz”.
Az elmúlt években több erdélyi műemléktemplomi falomlás hívta fel a figyelmet a problémák súlyosságára:
a szilágycsehi református templom bejárati fala idén februárban omlott le, korábban pedig Szászveresmart és Rádos templomtornyai dőltek össze. A minisztérium adatai szerint Romániában több mint 600 műemléképület áll az összeomlás szélén, és különösen a gazdátlanul maradt szász templomok vannak veszélyben.
A muzsnai templom Erdély egyik legértékesebb későgótikus műemléke, amelyet 1480 és 1486 között építettek Andreas Lapicida vezetésével. A háromhajós templomot tornyokkal megerősített parasztvár övezi, falai 9 méter magasak, és a komplexum az erdélyi szász építészet kiemelkedő, A‑kategóriás műemléke.
Forrás: MTI
Nyitókép: Ministerul Culturii
