Új kiállítóterek, restaurált palotabelsők, megújuló kertek és korszerűbb látogatói terek várják majd azokat, akik a következő években Firenzébe érkeznek. Az Uffizi Galériák mintegy 50 millió eurós fejlesztési programja nemcsak a világhírű képtárat, hanem a Palazzo Pittit, a Boboli-kertet és a Vasari-folyosót is érinti.
Firenze történelmi központjának egyik legfontosabb kulturális együttese jelentős átalakulás előtt áll. Az Uffizi Galériák vezetése mintegy 50 millió eurós fejlesztési programot indított, amely több tucatnyi kisebb-nagyobb beruházást fog össze.
A fejlesztések léptékét jól mutatja, hogy nem pusztán néhány kiállítóterem újrafestéséről vagy technikai korszerűsítéséről van szó.
Az Uffizi főépülete mellett a Palazzo Pitti és a Boboli-kert is látványosan átalakul,
miközben számos olyan műszaki fejlesztés is megvalósul, amelyet a látogatók talán észre sem vesznek majd.
Már a belépés is megváltozik
Az egyik legfontosabb változás magát az Uffizi főépületét érinti.
Új fogadó- és biztonsági területet alakítanak ki, valamint megújul a múzeumba érkezők tájékoztatása is. A tervek szerint egy új bevezető szekció segít majd eligazodni az Uffizi történetében és gyűjteményében, vagyis a látogatói élmény már azelőtt elkezdődik, hogy valaki belépne Botticelli, Leonardo vagy Michelangelo termeibe.
A második emeleti flamand gyűjtemény termei új világítást és átgondoltabb elrendezést kapnak, emellett több történelmi tér is ismét hozzáférhetővé válik.
Az egész múzeumi együttes információs rendszerét korszerűsítik, így a tervek szerint az eligazodás is egyszerűbb lesz.
Egy ekkora és ennyire látogatott múzeumnál ez nem mellékes részlet: az Uffizi népszerűsége régóta komoly kihívás elé állítja az intézményt, különösen a nyári hónapokban.
Új kiállítótér nyílik a Pitti-palotában
A fejlesztés egyik legizgalmasabb része az Arno túloldalán álló Palazzo Pittit érinti.
A palota legfelső szintjén, az úgynevezett Piano degli Occhin mintegy 1000 négyzetméteres kiállítóteret alakítanak ki.
Megújul a nagyhercegek kincstára is, a Galleria Palatina több reprezentatív termében pedig restaurálják a történelmi belsőket, a textilburkolatokat és a világítást.
Ez különösen érzékeny feladat, hiszen a Pitti-palotában maga az enteriőr is a kiállítás része. A festmények freskók, stukkók, aranyozott díszítések és egykori nagyhercegi lakosztályok között sorakoznak, így itt a korszerű technikának úgy kell megjelennie, hogy közben szinte láthatatlan maradjon.
Újra megtelhet élettel a Boboli-kert amfiteátruma
A reneszánsz kertművészet egyik legismertebb európai példájának központi eleme az amfiteátrum, amelyet nemcsak restaurálnak, hanem ismét alkalmassá tesznek kulturális rendezvények és előadások befogadására.
Ez azt jelenti, hogy a történelmi tér újra valódi funkciót kaphat, nem csupán műemlékként lesz látogatható.
Folytatódik a Neptun-kút és más vízi elemek helyreállítása is, miközben az elmúlt években a kert növényállományát is jelentősen bővítették.
Boboli különlegessége éppen abban rejlik, hogy egyszerre történelmi műemlék és élő kert. Szobrok, fasorok, grották, szökőkutak és gondosan kialakított perspektívák váltják egymást, miközben szinte minden útvonal másképp keretezi Firenzét és a környező toszkán tájat.
A háttérben is komoly munka zajlik
A felújítás jelentős része kevésbé látványos, mégis alapvető fontosságú.
Korszerűsítik a klíma- és hűtőrendszereket, új világítást építenek ki, és olyan műszaki fejlesztések készülnek, amelyek biztosítják a festmények, szobrok és történelmi belső terek megfelelő állapotát.
Befejezik a Vasari-folyosó klimatizálását is.
A közel 750 méter hosszú, Firenze épületei fölött vezető átjáró 2024 decemberében nyílt meg újra a látogatók előtt, miután éveken keresztül zárva tartott. Az Uffizit a Ponte Vecchión keresztül a Palazzo Pittivel összekötő folyosó ma az egész múzeumi együttes egyik legkülönlegesebb látványossága, semmiképp sem érdemes kihagyni.
Hivatalból lett világhírű képtár
Az Uffizi történetének talán legérdekesebb részlete, hogy a világ egyik legismertebb képtára eredetileg egészen más célt szolgált.
Nevét is innen kapta: az olasz uffizi szó hivatalokat jelent.
I. Cosimo de' Medici 1560-ban bízta meg Giorgio Vasarit egy olyan épületegyüttes megtervezésével, amelyben Firenze legfontosabb közigazgatási hivatalait egyetlen helyen lehetett elhelyezni.
A hosszú, keskeny udvar köré szervezett épület egyszerre volt praktikus közigazgatási központ és látványos hatalmi gesztus. Közvetlen kapcsolatban állt a Palazzo Vecchióval, és néhány évvel később a Vasari-folyosó révén a Medici család új rezidenciájával, a Palazzo Pittivel is összekötötték.
A város kormányzása, a nagyhercegi rezidencia és a család magánélete így szinte egyetlen építészeti rendszerré állt össze.
A hivatalok fölött megszületett a képtár
A művészet már a kezdetektől jelen volt az épületben.
I. Francesco de' Medici az Uffizi felső szintjén kezdte elhelyezni a család festményeit, szobrait, antik tárgyait és ritkaságait. Itt alakították ki a híres nyolcszögletű Tribunát is, ahol a Medici-gyűjtemény legértékesebb darabjait mutatták be.
A hivatalok fölött így fokozatosan létrejött egy olyan reprezentatív galéria, amely később a modern európai múzeumok egyik előképévé vált.
Ma az Uffizi elsősorban páratlan reneszánsz gyűjteményéről ismert. Itt látható többek között Botticelli Vénusz születése és Primavera című festménye, de Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Tiziano és Caravaggio művei is a gyűjteményhez tartoznak.