Régóta nem hajtogatjuk és forgatjuk már az itt-ott feslett autós térképet az út szélére lehúzódva, csak a navigációra hagyatkozunk. Pillanatok alatt választunk a felajánlott útvonalak közül, rövid ideig babrálunk a telefonnal, görgetünk, pinch-elünk, és a végcélra összpontosítunk. Pedig a boomerek még komplett tájegységek összes településnevét megtanulták, de minimum megismerték, amikor hosszabb autóútra indultak, mert a mitfahrer mindig előre bemondta a soron következő falut. Most meg...
Minap Zala megyében járva megakadt a szemem a Nekeresd elnevezésen, és rögtön magamra is vettem a felszólítást. Nem volt nehéz szót fogadnom, semmi keresnivalóm nem volt ott, de jól megjegyeztem. Szinte minden megyében találhatnánk hasonlóan izgalmas és érdekes település- vagy városrésznevet, és kár is lenne nem odafigyelni ezekre.
Chernelházadamonya, a rekorder
Ha az ember meglátja ezt a helységnévtáblát, önkéntelenül is vesz egy mély levegőt, ez a 18 karakteres név Magyarország egyik leghosszabb egybeírt településneve. A név valójában egy 1925-ös egyesítés szüleménye, amikor Chernelházát és Damonyát egyesítették. Chernelháza neve a híres és ősi Chernel családtól ered, akiknek legismertebb tagja Chernel István ornitológus volt. A név jelentése egyszerűen Chernel háza, vagyis birtoka. Damonya neve lényegesen régebbi és rejtélyesebb, hiszen egy szláv eredetű személynévből Domon származik, ami a latin Dominicus, azaz Domonkos helyi változata lehetett.
Apácatorna, de hol a torony?
A név hallatán egy gótikus zárdatorony ugrik be az embernek, pedig a valóság sokkal földhözragadtabb. A település neve két részből áll, a Torna utótag nem épületre, hanem a Torna-patakra utal. A szó a szláv trń (tövis, tüskés) szótőből ered, azaz eredetileg Tüskés-patakot jelentett. Az Apáca- előtag pedig a történelemből fakad, ugyanis a falu egykor a somlóvásárhelyi apácakolostor birtoka volt, így különböztették meg a többi környező Torna nevű helységtől.
Bősárkány, avagy sárkányölők kíméljenek!
Semmi köze a tűzokádó szörnyetegekhez! Bősárkány neve a honfoglalás kori magyar gondolkodásmód gyönyörű emléke. A név két ősi elemet ötvöz, a Bő előtag törzsfejedelmi rangot vagy vagyonos embert jelentett az ómagyar nyelvben, ebből ered a mai „bőség” szavunk is. A Sárkány rész nem a mesebeli lényre, hanem egy régi magyar személynévre utal, ami a török eredetű sarkan (sárkány, de átvitt értelemben: uralkodó, nagy ember) szóból származik. Bősárkány tehát eredetileg egy tekintélyes, törzsi vezető birtoka volt a Rábaközben.
Beloiannisz, a görög falucska
Magyarország legfiatalabb és legszokatlanabb nevű településeinek egyike. Nem középkori magyar nemesről, és nem is szláv patakról nevezték el. A falut 1950-ben alapították a görög polgárháború elől menekülő görög kommunisták számára, eredetileg Görögfalva néven. 1952-ben vette fel Nikosz Beloiannisz görög kommunista ellenálló és mártír nevét, akit abban az évben végeztek ki Athénban. A település a mai napig a hazai görögség egyik fontos kulturális központja.
Bolhás, ami kissé kellemetlenül hangzik
Bár a látogatók hajlamosak azonnal vakarózni, ha meglátják a helységnévtáblát, a Somogy megyei falu lakóinak semmi okuk a szégyenkezésre. A nyelvészek szerint a Bolhás név a régi magyar nyelvben nem feltétlenül az élősködővel való elárasztottságra utalt. Sokkal valószínűbb, hogy egy Bolha nevű ember (személynévi ragadványnév) birtoka volt, vagy a bolhás jelzőt olyan helyekre használták, ahol apró, nyüzsgő dolgok, például apró kavicsos patakmeder, kicsi, sűrű növényzet jellemezték a vidéket.
Fulókércs, a fuldokló törzs
Ez a csodás abaúji név két rendkívül izgalmas darabból épül fel: a Kércs utótag egy honfoglalás kori magyar törzs, a Kér nevét őrzi, mégpedig kicsinyítő képzővel, a Fuló- előtag pedig a falut birtokló középkori nemesi családra, a Fuló családra utal, akik a nevüket valószínűleg egy félrenyelős, „fuldokló” tulajdonságú ősükről kapták ragadványnévként. Fulókércs tehát: a Fuló család Kércs nevű birtoka.
Gávavencsellő, a szabolcsi ikrek
Hasonlóan Chernelházadamonyához, ez a név is egy egyesítésből született 1971-ben, amikor a két nevet is, Gávát és Vencsellőt összekapcsolták. Mindkét név nyelvi csemege, hiszen Gáva valószínűleg a szláv gava (fej, domb, kiemelkedés) szóból ered, ami a Tisza melletti dombos fekvésre utal. Vencsellő pedig a német Wenzel (Vencel) személynév magyarosodott változata. A középkorban valószínűleg egy Vencel nevű elöljáró vagy birtokos területét jelölte.
Homokbödöge, ahol a homok találkozik a népetimológiával
A Bakony alján fekvő falu neve hallatán a helyiek szeretnek viccelődni, de a név komoly múltra tekint vissza. A Homok- előtag a talaj szerkezetére utal, megkülönböztetve a falut más Bödöge nevű helyektől. A Bödöge (régen Bedege) egy ősi magyar személynévből, a Bede vagy Bedege szóból származik. Ennek gyökere a Bed (összevethető a mai Benedek névvel vagy török eredetű szavakkal).
Kék, a legszínesebb település
Vajon kékre volt festve a templom? Vagy kék volt a víz? Egyik sem! A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kék településnévnek semmi köze a színelnevezéshez. A nyelvészek szerint egy ómagyar személynévből (Kék vagy Kéke) ered, amely a török eredetű kök, azaz gyökér, vagy kék/ég/mennyei szóból származhatott, és az első birtokosát jelölte.
Lábatlan, a végtagok nélküli falu
A Duna-parti település neve szinte vonzza a legendákat: sokan tudni vélik, hogy egy lábát vesztett vitézről kapta a nevét. És ezúttal a legenda nagyon közel jár az igazsághoz! A név egy középkori magyar személynévből származik. A régi magyaroknál szokás volt testi tulajdonságok alapján ragadványnevet adni. A falut egy olyan nemesről, esetleg katonáról nevezték el, akit Lábatlan-nak hívtak, valószínűleg azért, mert egy csatában elveszítette a lábát, vagy születési hibája volt. Az ő birtokából lett a mai város.
Nőtincs, a leghajmeresztőbb név
A hagyomány szerint a falu egy szerelmes nemesről kapta a nevét, aki kikötötte, hogy ott épít várat, ahol kedvesének egy „nőtincse” (haja szála) lehull. A valóság azonban nyelvészetileg sokkal prózaibb, ugyanis a Nőtincs a szláv Netyče vagy Netik személynévből alakult ki a magyar ajkú lakosság körében. A magyar népnyelv a számára ismeretlen szláv nevet a saját szókincséhez igazította, ez az úgynevezett népetimológia, és így lett a szláv névből a romantikusan hangzó „Nőtincs”.
Öskü, a nomád Eskü
A Veszprém megyei, a híres kerektemplomáról ismert falu neve a honfoglaló magyarok koráig repít vissza bennünket. Az Öskü név az ómagyar Esku (eskü, esküvő, szövetség) szóból vagy személynévből származik. A régi törzsi társadalomban az eskü nemcsak a jogi aktust jelentette, hanem egy tisztelt személy vagy nemzetség nevét is adhatta, akik valószínűleg egy fontos szövetségkötésről vagy hitelvi tisztségről kapták a nevüket.
Rum, ahol hiába keresed a kalózok italát
A Vas megyei Rum község táblájánál régen számtalan autós állt meg fotózkodni. Bár a név láttán mindenki a kalózokra vagy a koktélokra gondol, az italnak semmi köze a faluhoz. A név német eredetű: a középkorban a területtel rendelkező Rumi családtól származik. A család neve a német Ruhm (dicsőség, hírnév) szóból vagy a Rumo személynévből ered. A település tehát a "Dicső" család otthona volt.
Tornyospálca: varázspálca helyett gótika
Avagy amikor Pálca falu lakói úgy döntöttek, hogy szintet lépnek. A település neve két részből tevődik össze: a Pálca alapnév egy régi magyar személynévből, vagy a szláv Palka névből származik. A Tornyos- megkülönböztető előtagot a középkorban kapta, amikor a falu templomát vagy udvarházát látható, tekintélyes toronnyal látták el. Ez a korabeli viszonyok között óriási rangot jelentett, így büszkén beépítették a falu nevébe is.
Zsennye, a rejtélyes zsenialitás
A Rába-parti festői kis falu neve, amely a művészek és írók kedvelt alkotóhelyéről vált híressé, szinte kínálja, hogy a „zseni” szóból vezessük le az eredetét. Sajnos a nyelvészet lelohasztja a lelkesedést: a Zsennye név a régi magyar Xene vagy Schene (olvasd: Zsene) személynévből ered. Ez a név valószínűleg a szláv Ženja (a Jenő vagy a Genoveva/Jevgenyij megfelelője), de elképzelhető az is, hogy egy régi török eredetű szótő átvétele lehetett.
Zárásként eláruljuk a bevezetőben emlegetett Nekeresd történetét is. A név hallatán a legtöbben arra gyanakodnak, hogy egy furfangos térképész tréfájáról vagy népmesei kitalációról van szó. Pedig Nekeresd nagyon is létezik: Zala megyében, Zalaegerszeg közvetlen szomszédságában található, ma a város egyik külterületi része. A nyelvészek szerint a név a leghétköznapibb népetimológia és tréfás névadás eredménye. A középkorban és az újkorban a félreeső, nehezen megközelíthető, szegényes vagy elhagyatott pusztai lakóhelyekre aggattak ilyen fricskaneveket a környékbeliek. A üzenet ez lehetett: ide ne is gyere, úgysem találsz itt semmit, ne is keresd!
A szellemes tiltó elnevezés annyira megragadt a helyi köztudatban, hogy hivatalos földrajzi névvé vált, és a mai napig mosolyt csal minden átutazó arcára.
