A co-housing világszerte terjed: közösség, fenntarthatóság és gazdaságosság egyben. Fedezzük fel együtt, miért lehet ez a jövő városi lakhatása Magyarországon is!
Te is azok közé tartozol, akik úgy laknak egy házban, hogy azt sem tudják, kivel találkoznak nap mint nap a liftben? Ideje újragondolni, hogy a lakhatás csak ennyi-e, vagy esetleg lehet több is. Nyugat-Európától Ausztráliáig már rég rájöttek arra, hogy a lakás több, mint négy fal: közösség, élmény és életforma is.
Ezt hívják co-housingnak
– egy olyan lakhatási modellnek, amelyben a közösség nem mellékes, hanem központi elem.
Brit szemlélet: mindenki külön, mégis együtt
Nagy-Britanniában a co-housing mozgalom robbanásszerű fejlődést mutat az elmúlt években. Itt nem kommunákról van szó, hanem modern, jól szervezett lakóközösségekről, ahol mindenkinek saját lakása van, de a közösségi terek, mint például a konyha, nappali vagy kert, közös használatban vannak. És nem, nemcsak hippik vagy alternatív életformát élők lakják őket: a brit közösségi lakásokban éppúgy találhatók fiatal családok, egyedülálló szülők, idősek és sikeres üzletemberek is.
A brit modell sikerének titka egyszerű: a közösségi döntéshozatal és fenntarthatóság. Ilyen például a leedsi LILAC projekt, ahol szalmaszerkezetű házak épültek, közösségi finanszírozással. Essexben a Cannock Mill Cohousing közösség 23 házzal működik, ahol a döntéseket mindig konszenzussal hozzák meg. Londonban pedig az első női időskori co-housing közösség – a New Ground Cohousing – bizonyítja, hogy ez a modell kortalan.
Miért robbant be Nagy-Britanniában?
Angliában a jogszabályok és a társadalmi támogatás is egyértelműen kedvez a co-housing típusú fejlesztéseknek. Emellett speciális finanszírozási formák is elérhetők, mint például a közösségi bankok vagy lakáskooperatívák.
Ezek együtt garantálják, hogy a modell nemcsak életképes, hanem gazdaságilag is vonzó legyen.
A világ már co-housing lázban ég
Dánia, a co-housing szülőhazája, már az 1960-as évektől bizonyítja, hogy ez nem csak divatjelenség: több mint 150 közösség működik sikerrel. Hollandiában az időskori co-housingot külön állami támogatások ösztönzik. Ausztráliában az építésügyi szabályok külön kategóriaként ismerik el ezt a lakhatási formát, míg az Egyesült Államokban Kalifornia, Oregon és Colorado élen járnak az öko-falu és a „tiny house” falukoncepciók kialakításában.
Tanulságok Magyarország számára – Hogyan érdemes belevágni?
Magyarországon még újdonságként kezeljük a co-housing koncepciót, pedig rengeteg lehetőséget tartogat. Az építőipar és a városfejlesztés számára is egyértelmű, hogy új típusú ingatlanfejlesztésekre van szükség:
olyan projektekre, amelyek fenntarthatóbbak, gazdaságosabbak és élhetőbbek.
A co-housing modellje erre kínál megoldást: a közösségi terek megosztása lehetőséget ad kisebb lakóegységek tervezésére, csökkentve az egyéni költségeket és növelve az életminőséget.
Kulcsfontosságú, hogy Magyarországon a jogi szabályozást, finanszírozási konstrukciókat és a tervezési folyamatokat is megújítsuk, hogy ez a forma nálunk is életképes legyen. A participatív tervezés – vagyis a leendő lakók aktív bevonása már a tervezési fázisban – biztosítaná a piaci igények pontos leképezését, miközben az energiahatékony és környezettudatos megoldások alapkövetelményekké válhatnának.
Co-housing, a városi élet új szintje
A co-housing nem csupán egy lakhatási alternatíva, hanem egy városfejlesztési stratégia is lehet, amely választ ad a klímaválságra, a társadalmi izolációra és a növekvő lakhatási költségekre. Ez nem utópia, hanem egy már bevált, globális sikerű modell, amely előtt Magyarországon is nyitva áll az út. A kérdés már csak az:
ki meri először komolyan meglépni ezt a fejlesztést, hogy ne csak szomszédokat, hanem valódi közösségeket hozzon létre?
https://www.lilac.coop/ https://cannockmillcohousing.co.uk/ https://www.newgroundcohousing.uk/
Borítókép: Bába István, Dánia
