Prága, Párizs, London, Madrid vagy éppen Athén. Olyan úticélok, ahol már vagy jártunk vagy gyakori szereplői a nyári utazós bakancslistánknak. A The Guardian ezúttal a népszerű nagyvárosok parkjait vizsgálta és összeállított egy tízes listát a legjobb, zöld rejtekhelyekről, ahova érdemes ellátogatni. Nem titok, hogy Budapest is helyet kapott a listán.
Ha egy rövid időre elmenekülnénk a nyári hőség és a turisták tömege elől, remek választás lehet felkeresni a város parkjait. Akad néhány olyan is, amely egyfajta rejtett oázisként, kevésbé frekventált helyen várja a látogatóit. A cikkben 10 olyan kertet mutatunk Európa nagyobb városaiban, ahova érdemes egy rövid sétára betérni, mert számtalan érdekességet találhatunk, miközben elbújhatunk a város zajától.
El Capricho Park, Madrid
A Madrid külvárosában található El Capricho a város kevésbé ismert parkjai közé tartozik. 1784-ben építette Osuna hercege és hercegnője, és olyan 18. századi művészek látogatták, mint Francisco de Goya. A 17 hektáros kertet Jean Baptiste Mulot tervezte, aki a versailles-i palota Petit Trianon kertjein is dolgozott.
A kert három részből áll: olasz, francia és angol stílusú. A parkban egy kis tó, labirintus, zenepavilon és egy kastély is található. Érdekes látnivaló a spanyol polgárháború idején, 1937-ben épített földalatti bunker, amely hétvégén ingyenes tárlatvezetéssel látogatható.
Onion Garden, London
Londonban gyakorlatilag „minden sarkon” egy kertbe botlunk, hiszen a város mintegy 20 százaléka nyilvános zöldterület, beleértve a körülbelül 3000 parkot. Nem is csoda, hogy
2019-ben a világ első nemzeti parkvárosává vált.
A nyolc királyi park és a Hampstead Heathhez hasonló hatalmas zöldterületek mellett a város számos rejtett menedéket is kínál. Az egyik ilyen a Victoria állomás és a St James’s Park közelében található apró Onion Garden.
A park 2021 végéig ez egy „elhagyatott betoncsarnok” volt, amikor elkezdték átalakítani „Westminster függőkertjévé”. A zsebparkban ma több mint 200 növényfaj található – köztük jó néhány hagyma – és mozaikfalak, szobrok és más műalkotások is láthatók. Van egy kávézó, és rendezvényeket is szerveznek, például zenés, kézműves foglalkozásokat és versfelolvasásokat.
Anne Frank-kert, Párizs
Ez a kevéssé ismert, fallal körülvett kert a Marais negyed egyik zsákutcájában található, és egykor a Hotel de Saint-Agnanhoz tartozott. A szálloda ma a Musée d’Art et d’Histoire du Judaisme (mahJ) múzeumnak ad otthont, a kertet pedig Anne Franknak szentelték és megnyitották a nyilvánosság előtt.
A középső rész a 17. században épült, és egy kis gyümölcsös, veteményeskert, pergola és játszótér található benne.
A kert legkülönlegesebb eleme egy gesztenyefa, amelyet 2007-ben ültettek egy olyan fa oltványából, amelyet Anne Amszterdamban az ablakából látott, és naplójában is leírt.
A múzeum mellett a Pompidou Központ is csak egy rövid sétára található.
Brera Botanikus Kert, Milánó
Milánó központjában, a Palazzo Brera déli fala mögött rejtőzik egy ősi gyógynövénykert. A 14. században a humiliáták – egy középkori keresztény vezeklő spirituális mozgalom tagjai – termesztettek itt növényeket és meditáltak, aztán őket a jezsuiták követték. 1775-ben Mária Terézia osztrák császárnő elrendelte, hogy botanikus kertté alakítsák, 1935 óta pedig a Milánói Egyetem kezeli.
Az 5000 négyzetméteres kert még mindig eredeti elrendezésében látható: két ovális tóval, egy arborétum két évszázados ginkgo biloba fával és más egzotikus növényekkel, valamint tematikus virágágyásokkal (gyógynövények, mediterrán növények, festésre, textilgyártásra, papírgyártásra használt növények stb.).
Centralbadets kert, Stockholm
Stockholm központjában, a Drottninggatan fő bevásárlóutcájától nem messze található egy rejtett udvaros kert. A 18. században ez volt az építész Carl Hårleman farmjának kertje: két ma is álló körtefa valószínűleg ebből az időszakból származik.
Egy másik építész, Willhelm Klemming 1901-ben megvásárolta az ingatlant, felújította a kertet, és 1904-ben megépítette a Centralbadets épületét, amely ma is megfizethető nappali wellness-központként működik. A buja kis kertben található egy tó vízi szoborral, emellett virágágyások, kanyargós ösvények és árnyas pihenőhelyek tarkítják.
A Királyi Könyvtár kertje, Koppenhága
A Christiansborg-palota és a Királyi-könyvtár között, Koppenhága történelmi részén található egy csendes nyilvános kert. A kertet 1920-ban építették a Tøjhushavnen, egy régi tengeri kikötő helyén. A tengeri múltra emlékeztet a kert közepén található tó, amelynek közepén egy nyolc méter magas oszlop áll, amely minden órában vízsugarat lövell a magasba.
Itt áll a dán filozófus, Søren Kierkegaard szobra is, akinek kéziratai a könyvtár gyűjteményében találhatók, és alkalmanként ki is állítják őket. A fák alatt padok állnak, ahol csendben le lehet ülni, akár egy könyvvel.
A Varsói Egyetem tetőkertje, Varsó
A Varsói Egyetem könyvtárának tetején található parkosított kert több mint egy hektárral
Európa egyik legnagyobb tetőkertje.
2002-ben nyílt meg, és még mindig kevéssé ismert menedék a forgalmas Powiśle kerületben. Az alsó kertbe egy lankás lejtő vezet, ahol kacsa-tó és gránit szobrok találhatók.
A felső kert négy színes részre oszlik: arany, ezüst, piros és zöld. A területeket ösvények, hidak és pergolák kötik össze, az alsó és felső részt pedig egy vízesés. A kertből lenyűgöző kilátás nyílik Varsó városára.
Vrtba kert, Prága
Bár olyan látnivalók közelében található, mint a Károly-híd és a Malá Strana, vagyis a Kisváros tér vagy Kis tér, mégis egyedülálló látnivaló ez a teraszos kert a Petřín-dombon. A kereső látogatókat egy igazi barokk szépség várja.
Az olasz stílusú kertet 1720 körül hozták létre a Vrtbovský-palota egykori szőlőültetvényeinek helyén. A lépcsőkkel összekötött háromteraszos platformon többek között tiszafák, valamint több tízezer virág és cserje található. A kertet szobrok, vázák és festmények díszítik, és évente kétszer ünnepélyes kivilágítást tartanak itt. A legfelső terasz pavilonjából kilátás nyílik a várra, a katedrálisra, illetve az óvárosra és az újvárosra.
Diomedes Botanikus Kert, Athén
Az athéni belvárosban található Nemzeti Kert egy népszerű látnivaló, de a városnak van egy kevésbé ismert botanikus kertje is, amely 20 perces buszútra fekszik a központtól. A 186 hektáros hatalmas zöldterület nagy része természetes élőhelyként maradt meg, de 11 százaléka (körülbelül 20 hektár) művelés alatt áll, és
több mint 2500 növényfajt tartalmaz.
A látogatók sétálhatnak az arborétumban, ahol a különböző kontinensekről származó fák találhatók, a dísznövény-részlegen, ahol 15 virágágyás és 25 tó van, a történelmi növény-részlegen, ahol az ókori görögök által feljegyzett fajok láthatók és még sok más gyógynövény, gazdasági jelentőségű növény, üvegházi növény, valamint egyéb ritka fajok.
Károlyi-kert, Budapest
A Palotanegyedben rejtőző Károlyi-kert Budapest legrégebbi kertje, ahol állítólag
Magyarország legöregebb eperfája is található.
A hely egykor a Károlyi-palota magánkertje volt, 1932 óta pedig nyilvános park annak ellenére, hogy kovácsoltvas kerítés veszi körbe. Stílusát tekintve eléggé vegyes képet mutat: geometrikus központi virágágyások és szökőkút, angol stílusú ösvények egyaránt találhatók az udvarban. Játszótere népszerű a helyiek körében, de talán még ennél is ismertebb a Károlyi-kert híres nyúl szobra, amelyet a park egykori lakója, Károly, a belga óriásnyúl tiszteletére állítottak.
Karcsira néhány hónappal húsvét után találtak rá évekkel ezelőtt a kert gondozói az egyik bokor alatt és az ekkor még fiatal nyulat befogadták. Rövid önkormányzati ügyintézés után a nyúl saját ketrecet kapott a parkban, a kertészek pedig etették-itatták és néha szabadon is engedték a zöld területen.
Karcsi hat boldog év után hagyta el a Károlyi-kertet,
de rövidesen a ketrecbe új lakó költözött a II. Károly, vagyis Tapi névre hallgató nyuszi. Fekete Géza Dezső 2016-ban átadott szobra, illetve Turbuly Lilla A Károlyi-kert nyuszija című mesekönyve pedig azóta is őrzi a Károlyi-kert első hosszú fülű lakójának emlékét.
Talán Karcsi történeténél kevésbé ismert, hogy már jóval korábban is akadt állandó lakója a parknak. Az Énbudapestem bukkant rá egy korabeli cikkre, amelyben Pistikéről, a mókusról írnak, aki két társával érkezett a kertbe, akik sajnálatos módon vélhetően egy macska karmai közé kerültek, ezért a magányos Pisti az emberekkel kezdett el barátkozni. Egy idő után a barátságos mókusnak állandó látogatói lettek, régebbi vendégeit pedig megismerte és a vállukra is ugrott.
Forrás: The Guardian, Énbudapestem, Arcanum
