Az „Oszakába mentem!” sorozatunkban olyan fiatalok ötleteit mutatjuk be, amelyek a tervezőasztaltól egészen az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjáig jutottak.
A 2025-ös Oszakai Világkiállításon az Építési és Közlekedési Minisztérium egy pályázattal készült azoknak a fiataloknak, akik kreatív, innovatív ötleteikkel csatlakoznának az Expo nyolc tematikus hetének egyikéhez. A különböző művészeti, mérnöki, tervezői szakágakról jelentkező pályázók a jövő, a társadalom változásai, a fenntarthatóság kérdéseit vizsgálták és a legváltozatosabb területekről, a kultúra, a mobilitás, a divat, a tanulás, a biztonság vagy éppen a biodiverzitás hetére reflektálva küldték be terveiket.
A legjobbnak ítélt pályázatok a magyar pavilonban mutatkozhattak be a nagyközönségnek. A második emeleten elhelyezett LCD TV-ken folyamatosan láthatóak voltak a fiatalok ötleteit bemutató vizuális anyagok. A sokszínű pályamunkákat pedig a Hely.hu olvasói is megismerhetik. A tervezőket kérdeztük munkáikról, későbbi céljaikról és motivációikról. Korábbi cikkünkben már bemutattuk Nagy Sára Fruzsina munkáját, ezúttal pedig Nyári Balázs Csongor válaszolt kérdéseinkre.
Nyári Balázs Csongor, a MOME Tárgyalkotás mesterszak hallgatója, kerámiatervező szerint a pályázat kiváló lehetőség volt arra, hogy a nemzetközi színtéren is megmutathassa magát, miközben az egyetemet, illetve a hazai kerámiaművészetet is képviselhette. Projektje fő motivációja a gondolatébresztés, a vitaindítás és egyfajta belső elmélkedésre hívás volt.
„Úgy gondolom, a szemléletváltás egyénenként apró és egyszerű dolgokkal kezdődik, mint például egy ajándéktárgy, mely kissé nevelő célzattal arra kér, hogy törődj vele, gondozd, hogy abból datolya fa nőhessen. Rámutat, hogy pár apró lépés is elegendő lehet, hogy a negatív szokások helyébe minket és a tágabb környezetünket is építő, pozitív szokások lépjenek” – fogalmazott a tervező, majd hozzátette, hogy ez jelenik meg leegyszerűsítve a mindenki által ismert mondásban is, hogy aki a virágokat szereti, rossz ember nem lehet.
Tárgya pedig erre reflektál: egy az emberiség földdel kapcsolatos viszonyának múltját-jelenét-jövőjét feltárni igyekvő, gondosan felépített rendszerre, vagyis egy 12 fogásos vacsora utolsó elemére. Ez elsőre olvasásra nagyon izgalmas, de nehezen értelmezhető, ezért arra kértük Balázst, hogy mutassa be részletesebben a munkáját.
A MOME Tárgyalkotás mesterszak funkcionális tervezés tárgya 2023-ban, mint megtudtuk egy éttermi szituációban fellelhető fenntartható anyaghasználat és tervezői gondolkodásmód köré szerveződött. A tervezés helyszíne a zöld Michelin-csillagos Onyx Műhely volt.
„Miután megismertük az étterem vízióját és jövőbeni célkitűzéseit, egy közös kreatív munka során
olyan fine dining tálalási eszközök tervezése volt a cél, melyek reflektálnak egy az étterem működését érintő problémára, fókuszálva a fellelhető szerves és szervetlen hulladékok feldolgozását támogató bio-kompozit anyagfejlesztésre”
– fejtette ki Balázs és elmondta azt is, hogy a tervezés során lényeges szempont volt az energiahatékony előállítás, a nyersanyagcentrikus tervezés, valamint a tárgyak teljes életciklusának feltérképezése.
Balázs három éve foglalkozik a digitális tárgyalkotó eljárások, a 3D nyomtatású kerámia funkcionális tárgytervezésbe integrálásának lehetőségeivel. Munkája során az Onyx Eather címet viselő degusztációs menüsorának záró akkordjául szánt Új hajnal datolyás fogáshoz kapcsolódó ajándéktárgyat tervezett, melynél a központi elem a datolya magja, melyből minden vendég hazavihet egyet és otthon elültetheti, nevelheti.
A tervező célja egy olyan edukatív tárgy létrehozása volt, amelynek formája rugalmasan alakítható és funkcióközpontú. A gyártás gyorsan, kis szériás módszerekkel is megoldható, az anyag pedig egy könnyű, tápanyagban gazdag, nedvességet tároló, a földben lebomló biokompozit.
Végül Balázs 3D nyomtatással készült, vermikulit ásvány és agyag keverékéből álló kerámia magkeltető amforákat fejlesztett, melyek földdel feltöltve ideális környezetet és tápanyagokat biztosítanak a mag fejlődésének, faluk átmeneti nedvességtartó képessége pedig jelzi a föld vízigényét. Az alkotó arra törekedett, hogy egy természetes, áttört, kis felületekből álló struktúrát hozzon létre, figyelembe véve a tárgy teljes életciklusát, ami hozzájárul a keltetők elaprózódásához az ültetést követően.
Balázs a Föld és biodiverzitás jövője témahétre jelentkezett, mivel úgy gondolta, munkája üzenetét leginkább ez a téma reprezentálja.
„A magkeltetőben elültetett datolya mag azzal a reményteli, pozitív üzenettel bocsátja útjára azokat, akik ajándékba kapják, hogy ha ismét a természet felé fordulunk és értő, érző módon a részei leszünk a körforgásnak, képesek lehetünk az ellenünk fordult bolygónkkal ismét egyensúlyban együtt létezni” – fogalmazott a témahéthez való kapcsolódásáról.
Természetesen kérdeztük Balázst a projekt jövőjéről is. Elmondta, hogy munkája során szorosan együtt dolgozott az Onyx étterem kreatív csapatával Góg Angéla food designer mentorálásával, így a MOME-s fő tervezési feladata közel egy évnyi fejlesztési munka után
a jelenleg is futó Eather degusztációs menüsor ajándéktárgyaként vált az iskolai keretekből kilépő, élő feladattá.
A projekt sikerén felbuzdulva a fiatal tervező tovább dolgozik 3D-nyomtatható biokompozit anyagok fejlesztésén, és olyan felhasználási területeket keres, amelyekre az ötlete hatékony, helyi problémákra fókuszáló megoldásokat kínálhat.
Nyitókép: Nyári Balázs Csongor
