Július 1-jével lépett érvénybe a TÉKA, amely meghatározza a hazai településrendezési és építési követelményeket. Alábbi cikkünkben elmagyarázzuk, milyen fontosabb újításokat hoz a korábban érvényben lévő OTÉK-hoz képest.
Az új építési követelményekről szóló kormányrendelet már tavaly megszületett, ám teljes értékűen csak most, július 1-jén lépett érvénybe. A hangsúly az egyszerűbb, fenntarthatóbb és emberközelibb építészet támogatásán van. Mutatjuk, pontosan hogyan.
Alapvető újdonságok
Sok olyan megkötést hoz a TÉKA, mely témákban a korábbi rendszerben egyáltalán nem volt szabályozás. A barnamezők fejlesztésének ösztönzésére például a TÉKA különböző kedvezményeket fogalmaz meg, ám szigorú zöldfelületi követelményeket is hoz. Míg korábban a lakóterületen kialakítható telekméretnek nem volt minimum értéke, újonnan kertvárosias környezetben ezt 600, míg falusiasban 900 négyzetméterben határozták meg.
Szintén teljes mértékben újdonság az, hogy előírják a telkek zöldterületeinek méretét, illetve minőségét, továbbá elősegítik a természetes építőanyagok alkalmazását – az ilyen anyagok használatának előnyeiről, például a vályogéról, korábban már mi is írtunk.
Hasonló jellegű rendelkezés, hogy immár az alapvetés nem a csapadékvíz elvezetése, hanem megtartása.
A TÉKA értelmében a minimum 10 lakásos lakóépületek közlekedőiben bizonyos feltételeknek megfelelő „közös használatú teresedést”, míg legalább 15 lakás esetében már kifejezett közösségi teret kell létrehozni. Társadalmi szempontból különösen fontos az akadálymentes építkezés elősegítése is: az 50 vagy több lakást tartalmazó lakóépületekben mostantól minden megkezdett ötven lakásból legalább egyet adaptálható, azaz épületszerkezetek változtatása nélkül akadálymentessé alakítható lakásként kell kialakítani.
E témában azonban bővebben is fogalmaz a TÉKA: a többlakásos lakóépületek főbejáratát, felvonóját és közösségi tereit is akadálymentesen kell megépíteni,
ahogyan – egy két kivétellel – a legalább 300 négyzetméternyi irodahelyiségeket tartalmazó, de nem közhasználatú épületeket is. Az újdonságok sorát az zárja, hogy a rendelet előírja a telek kerítésének településképbe illeszkedő kialakítását.
Az OTÉK-ban korábban nem esett szó a terepszint alatti beépítésekről, illetve az épületgépészeti berendezések telken belüli elhelyezéséről, amely biztonsági szempontból is igen fontos kérdésnek számít, így a TÉKA e tekintetben is tud újat mutatni.
Finomítások, szigorítások
Bizonyos kérdésekben azonban korábbi rendszer észszerűsítésén volt a hangsúly, a parkolással kapcsolatos kérdésekben például ezentúl nagyobb hatalma lesz a helyi önkormányzatoknak. Szintén a lokális igények megvalósítását segíti elő az, hogy bővültek a helyi építési szabályzattól való eltérés lehetőségei, melynek eseteit pontosan meghatározták.
A megújuló energiaforrás műtárgyait immár tilos lesz természetközeli területen elhelyezni,
ráadásul a napelemek épületen történő elhelyezése – a településkép védelme érdekében – is szigorú szabályozás alá esik majd.
Az OTÉK-kal ellentétben immár nemcsak a budapesti agglomerációban határoznak meg az újonnan kijelölt lakóterületek esetében bizonyos elvárásokat; például az utak, közművek, iskolák és óvodák létrehozása ez esetben országos szinten kötelezővé válik. Emellett az új közterületeknél a zöldfelületekre vonatkozó előírások is szigorodnak. A parkolók árnyékolását legalább 1,5 méter széles fasorral kell megoldani, míg a telken belüli előírások – mint írtuk – teljes újdonságnak számítanak.
A korábbi 8 négyzetméteres minimum lakószobaméretet 10-re növelték a legalább hétlakásos épületekben, a legalább 30 négyzetméter alapterületű lakásokban pedig a lakószoba előírt mérete 16-ról 18 négyzetméterre növekedett. Szintén az imént meghatározott lakásmérettől kezdődően válik kötelezővé legalább egy tárolóhelyiség kialakítása is, ám természetesen a lakóépületek külsejéről sem feledkeztek meg:
a TÉKA szabályai lehetővé teszik a szalagerkélyek alkalmazásának megállítását.
Egységesítésre került a beépítési magasság meghatározása is és új rendelet továbbá egységesen országos előírásként meghatározza az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket. Tömegeket érintő változás az is, hogy a színház- és koncerttermek esetében legalább másfélszeresére nőtt a kialakítandó illemhelyszám.
