A természetvédelem, a fenntarthatóság kérdései mellett a mentális jólét, az emberi életminőség szempontrendszere is kirajzolódik az új Magyar építészetről szóló törvényből, ahogy feltűnnek azok a civilizációs újítások is, amik az életünk részévé váltak az elmúlt években. Összeszedtük, milyen, a hétköznapjainkat is meghatározó jelenségeket érint a friss szabályozás.
Természetvédelem, fenntarthatóság
Közismert tény, mégsem lehet eleget hangsúlyozni, hogy világviszonylatban
a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékáért az építőipar és az épületüzemeltetés, vagyis az építkezések és az épületek fenntartása felelősek.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarország zöld- és agrárterületének 10 százaléka vált belterületté, nyilvánvalóvá válik, hogy a természetvédelem, illetve a fenntarthatóság miért játszik főszerepet az új törvényben, illetve az ehhez tartozó követelményekben.
Zöld helyett barna
A Magyar építészetről szóló törvény alapján semmilyen körülmények között nem lehet új, érintetlen természeti területet beépíteni, ha a település már beépítésre kijelölt területén belül van olyan szabad, építési tevékenységgel nem érintett vagy barnamezős terület, amely az új beépítést előirányzó rendeltetésnek és használatnak megfelel. A TÉKA is arra törekszik, hogy bizonyos beépítési határértékekre adott kedvezményekkel ösztönözze a barnamezős területek fejlesztését, ugyanakkor a barnamezős területeken a zöldfelületi követelmények ugyanolyan szigorúak, mint máshol.
Zöld és zöldebb
A TÉKA az új közterületek kialakítása kapcsán is számos zöld intézkedést foganatosít, mivel eddig a lakóterület kijelölések esetén – nyilván gazdasági okokból – nagyon kevés esetben gondoskodtak a fejlesztők a zöldterületek és rekreációs területek kialakításáról.
Az új követelmény értelmében az új lakóterület kijelölésre vonatkozó szabályok kiegészülnek a zöldfelületi előírásokkal,
például játszóterek, minimum 500 négyzetméteres közkertek létesítésével. A közterületek egyik legsivárabb formája, a parkolók zöldítése is célja a TÉKA-nak. Az új alapszabályzat elődje, az OTÉK is a parkoló fásítás terén mennyiségi előírásokat határozott meg, illetve meghatározta, hogy a várakozóhelyek 30 százalékát fedhetik le napelemek, a kivágott famennyiséget pedig telken belül vagy a településen máshol pótolni kellett eddig is.
A TÉKA újdonsága, hogy az OTÉK által is előírt parkolófásítást már egy 1,5 méter széles zöldfelületbe telepített fasorral kell megoldani. A parkolóban elhelyezett árnyékoló napelem esetén pedig 500 méteren belül kell a fákat pótolni.
A kerítés mögött is
A TÉKA nemcsak a közterületek kapcsán fogalmaz meg zöldfelületi elvárásokat, hanem a magántulajdonon belül is. Nem is akármilyen részletességgel.
Az új alapszabályzat meghatároz a telek zöldfelületére vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat.
Megszabja a teljes értékű zöldfelület arányát, a telkek minimum fásítási értékét, a telepítési távolságokat, illetve az árnyékolást is, továbbá azok a megoldásokat, amelyek a zöldfelületbe beszámítható felületek bővítésére szolgálnak. Ilyen például a zöldfal, más néven növényfal. Szintén ide tartoznak a terepszint alatti előírások is, amik korábban nem szerepeltek az OTÉK-ban. Ezek révén, például a földbe épített pincék, garázsok esetében biztosítható, hogy az ezeket fedő föld a növények számára kellő mélységű legyen, így a telek zöldfelülete fenntartható maradjon.
Mivel építkezzünk?
A zöld szabályozás egyértelműen támogatni kívánja a természetes építőanyagok használatát, ezen keresztül pedig a tradicionális építési megoldások életben tartását is.
Ha például valaki az egyre népszerűbb vályogtéglás épület felhúzása mellett dönt, beépítési kedvezményre számíthat,
a felépülő ház akár 20 százalékkal nagyobb lehet a nem természetes anyagból felépülőhöz képest.
Vízkérdés
A „zöld rendelkezések” bemutatását a csapadékvíz-megtartásával zárjuk. A TÉKÁ-val ezen a területen is igazi paradigmaváltás történt, amelynek célja a fenntarthatóság megteremtése volt.
Mivel globális és regionális szinten egyre kevesebb a csapadék, illetve ennek eloszlása nem egyenletes, a vízmegtartás minden ingatlan számára kulcskérdéssé válik. Így a TÉKA rendelkezéseinek értelmében az ingatlanok, illetve ezek környezetének megtervezésekor a vízmegtartás kiemelt céllá válik.
Életminőség, mentális jólét
Az életminőség vagy a mentális jólét kifejezésre számos definíció létezik. E fogalmak, életjelenségek építészeti vonatkozásairól részletesebben is írtunk már, most elég itt annyit felidézni, hogy a mentális jólét, a minőségi életmód lehetővé teszi az emberek számára, hogy megbirkózzanak a hétköznapi élet okozta stresszel, önismeretre tegyenek szert, hatékonyan tanuljanak, dolgozzanak, illetve megtalálják közösségeiket és pozitív módon hassanak azokra.
Természetesen ezen képességek kialakításához az egyén akarata, befektetett munkája is szükséges, ugyanakkor az emberi életkörnyezet kialakításáért felelős tervezési munka során nagyon fontos szempontokat adnak ezek a célok és feladatok.
A privát és közösségi épített környezet hatással van mentális egészségünkre, és ez a felismerés a TÉKA több rendelkezésében is visszaköszön.
Legyen világosság!
A benapozás kifejezés az építészet világában kevésbé jártas olvasónk számára is érthető lehet, mert valóban arról van itt szó, hogy az ablakunkon besüt-e a Nap, és ha igen, mikor teszi ezt. A TÉKA elődjéül szolgáló OTÉK alapján eddig követelmény volt, hogy a lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen. A lakás vagy munkahely fényviszonya ugyanis egy olyan tényező, amely nagyban befolyásolja életminőségünket, mentális állapotunkat.
A TÉKA elsőre talán meglepő módon a lakás benapozásával kapcsolatos korlátozó előírást eltörölte és helyette a természetes megvilágítást helyezte előtérbe.
Ennek oka az, hogy a benapoztatás nem minden esetben oldható meg, de ettől függetlenül egy nem benapozott lakás is lehet világos, jó adottságú. A modern nyílászárók, nagy ablakfelületek általában biztosítják a szükséges fényigényt.
Belmagasság
Mentális szempontból nagyon fontos szempont a belmagasság kérdése. Az alacsony mennyezet bezártság érzetet szülhet, elég, ha felidézzük, egy pláza alacsony belmagasságú garázsában milyen depresszív hangulat fogja el az embert. Amint arról írtunk, a kétméter feletti átlag belmagasság a 19. században vált általánossá, addig az arisztokrácia és a módos polgári családok kiváltsága volt.
A TÉKA tovább viszi a mentálisan szükséges magasabb belmagasság ügyét, hat lakás alatt még megadja a szabadságot az építtetőnek és a tervezőnek arra, hogy a lakás belmagasságát meghatározza. Hat lakás felett viszont az élhetőségi szempontok miatt elvárt, hogy a korábbi 2,5 méter helyett minimum 2,7 méter belmagasságú tereket hozzanak létre.
Térélmény
A belmagasság mellett mentális, életminőségi szempontból a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek mérete is meghatározó. Az OTÉK szerint korábban a lakószoba méretének minimum 8 négyzetméternek kellett lennie, a 30 négyzetméternél kisebb lakásban pedig minimum 16 négyzetméteres lakószobát kellett kialakítani. A TÉKA az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében a lakószoba méretét minimum 10 négyzetméterre növelte
a minimum 7 lakásos lakóépületekben, a 30 négyzetméternél kisebb lakásokban pedig mostantól minimum 18 négyzetméterre nőtt a lakószoba mérete.
Közösségi szempontok
A mentális jólét definíciója az egyén pozitív közösségélményére is felhívja a figyelmet, illetve az egészséges közösségi élet a helyben élők rezilienciájának, alkalmazkodó-, „életképességének” megőrzéséhez is szükséges. A TÉKA ennek érdekében a tervezők számára szabályozza a közösségi terek kialakítását. A legalább tizenöt lakást tartalmazó lakóépületben meghatározott jellemzőkkel bíró közösségi teret kell kialakítani, amely ideális környezetet teremt a helyi közösségi élet számára.
Mentsük meg az agglomerációt!
Szintén a közösségi érdekeket veszi figyelembe az az intézkedés, amely főleg az agglomerációkban jelentkező élhetetlen viszonyokra reagálva garanciális szabályokat biztosít az új beépítésű lakóterületek megfelelő úthálózatának, közmű ellátottságának, illetve intézményrendszerének (óvoda, iskola stb.) kialakítására.
Szintén az agglomerációra jellemző a lakótelkek elaprózódása, ami által élhetetlen zsúfolt lakóterületek alakulnak ki abból fakadóan, hogy a telkeket felaprózzák 300-400 négyzetméteresre, és azokon akár két lakást is kialakítanak. Emiatt a TÉKA a kertvárosi és falusias lakóterületen a kialakítható minimális telekméretet 600, illetve 900 négyzetméterben határozta meg.
Akadálymentesítés mindenhol
A mentális jólét kérdése még nagyobb beavatkozást igényel a megváltozott képességű emberek esetében. Ezért az akadálymentesítés, illetve az adaptálható, tehát az épületszerkezet megváltoztatása nélkül akadálymentessé alakítható lakások kialakítása kiemelt célja a TÉKA-nak.
A TÉKA a közhasználatú épületek körén kívüli szabályokat is megfogalmaz. Például a többlakásos lakóépületek főbejáratát és közlekedőit (felvonóját), közösségi tereit egyenlő eséllyel hozzáférhető módon kell kialakítani. A többlakásos lakóépületekben minden 50 lakás után egy adaptálható lakás kialakítása lesz kötelező. A nem közhasználatú épületeket is akadálymentesen kell kialakítani, ha az épület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó irodarendeltetést tartalmaz (kivéve a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű épületet).
Vissza a természetbe
A mentális jólét megteremtése a városlakók számára jelenti a legnagyobb kihívást. Nem véletlen tehát, hogy egyre többen fordítanak hátat a beton dzsungelnek és költöznek ki vidékre, a természetbe. Ezt a természetes válaszreakciót, illetve az új életkörnyezetet választó családokat, egyéneket is támogatja több TÉKA rendelkezés.
Például az új szabályzat kedvezni kíván a tanyasi életforma elterjedésének. A korábbi szabályozással szemben a beruházónak több ideje van arra, hogy az állandó életvitel számára készülő épületeket megvalósítsa, illetve a tanyára vonatkozó szabályok egyértelműsítése, pontosítása is megtörtént a TÉKA-ban. A „kiköltözők” másik célállomásai a különböző zártkertek, mezőgazdasági területek, ahol az eddigi szabályozás alapján nem lehetett lakóépületet elhelyezni. A TÉKA alapján, a helyi döntéshozatalra lesz bízva, hogy ahol a közmű és infrastruktúra kapacitásai adottak, ott meghatározott telekméreten lehetőséget biztosítsanak a lakóépület elhelyezésre.
A belvárosi plázakorszaknak vége
A közösségi célok bemutatását zárjuk a pláza jelenségével. A korábbi gyakorlattal szemben, amikor is a bevásárló központokat a települések központjában hozták létre, az új szabályozás ezeket a kereskedelmi központokat, a maguk nagy forgalmi terhelésével együtt a települések határában található kereskedelmi és gazdasági övezetben engedi csak felépülni.
Beköltöznek a csomagautomaták
Az egyre gyorsuló technikai fejlődés, innováció, illetve a változó világ szülte új szolgáltatások a kapcsolódó épített környezetben, infrastruktúrákban, így az ezeket szabályozó TÉKA-ban is tetten érhetővé vált. Például a koronavírus-járvány hétköznapjaink részévé tette az online vásárlást, a webshopok látogatását, amivel párhuzamosan megjelentek a csomagküldő szolgáltatások és a csomagautomaták. Éppen ezért a TÉKA megállapít a szolgáltató automaták elhelyezésére vonatkozó előírásokat is.
Új gépek, új helyen
Az épületgépészet számos új berendezéssel (hőszivattyú, légkondicionálók stb.), ezáltal kényelmi szolgáltatással ajándékoz meg minket. Mivel eddig nem voltak az épületgépészeti berendezések telken való elhelyezésére vonatkozó szabályok, a TÉKA az épületgépészeti berendezések elő-, oldal- és hátsókerti elhelyezésére vonatkozó szabályokat vezet be. Erre nemcsak a településkép miatt volt szükség, az általában nagyobb zajhatással működő berendezések számos konfliktus, birtokháborítási eljárás forrásai voltak.
A megújuló energiaforrások egyre ismertebbek és keresettebbek Magyarországon is, ugyanakkor ezek elhelyezése kapcsán számos természetvédelmi és településképi kérdést kellett tisztáznia a TÉKA-nak. Ennek alapján mostantól tilos lesz a megújuló energiaforrások műtárgyainak – háztartási méretű kiserőmű kivételével – erdő-, mezőgazdasági- és természetközeli területen való elhelyezése. A napelemek épületen való elhelyezése kapcsán egyértelmű keretek határoz meg a szabályozás. A napelemes rendszerek tetőn való elhelyezését például a vegyes és gazdasági építési, illetve barnamezős övezetekben ösztönzi a szabályozás.
Felhasznált irodalom
https://magyarepitok.hu/kirakat/2023/09/hogy-lehet-zoldebb-az-epitoipar
