A Magyar Művészeti Akadémia jövőképét nem a félelem, hanem a nemzeti identitás erősítése határozza meg – erről beszélt egy Indexnek adott interjúban Turi Attila, az MMA elnöke, aki az intézmény jövőjével kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Interjúszemle.
Az akadémia „nem folytat pártpolitikai tevékenységet”, ugyanakkor alkotmányos köztestületként kötelessége az érdemi párbeszéd a mindenkori kormányzattal – nyilatkozta az Indexnek Turi Attila. Az MMA elnöke szerint az intézmény működésének alapja továbbra is a szakmaiság és a sokszínűség, és a szervezet „a magyar kulturális élet meghatározó közösségévé vált” az elmúlt évtizedekben.
Meggyőződése, hogy az akadémia feladata nem a választási eredmények értékelése, hanem a művészeti értékek létrehozása és a kulturális hagyományok ápolása, az MMA és az új kulturális kormányzat együttműködése pedig „a nemzet szolgálata érdekében minden érintettnek elemi érdeke”. A finanszírozással és jogi környezettel kapcsolatos egyeztetéseket természetesnek tartja, hiszen – mint mondta – ez az akadémia törvényi kötelezettsége.
Nem csak tükröt tartunk
Interjú Csáji László Koppánnyal, az MMA MMKI igazgatójával
A szervezet politikai beágyazottságát érintő kritikákra reagálva
kiemelte, hogy az MMA tagjai sokféle nézetet képviselnek,
és a köztestület működését nem egyetlen ízlés határozza meg. Hivatkozott egy Medián által végzett felmérésre is, amely szerint az akadémia 72 százalékos elégedettségi mutatóval rendelkezik a közvélemény körében.
A jövőre vonatkozóan Turi nem belső reformokban gondolkodik, hanem a magyar kultúra egészét érintő stratégiai célokban. Felidézte, hogy az MMA 2024-ben kulturális stratégiát készített a kulturális tárca számára, amely szerinte ma is érvényes. Ebben az oktatás megújítása, a nemzetközi és Kárpát-medencei kulturális kapcsolatok fejlesztése, valamint a regionális gondolkodás erősítése szerepel kiemelt célként.
„Ezeknek a dilemmáknak a megfontolását ajánljuk jó szívvel az új kormányzat figyelmébe is”
– fogalmazott ezekkel kapcsolatban.
Az akadémia által képviselt alapértékekről szólva az elnök azt mondta, nem lehet egyetlen elemet kiemelni, szerinte a társadalmi és gazdasági válságok mögött gyakran az anyagi és szellemi javak egyensúlyának megbomlása áll, és a minőségi kultúra háttérbe szorulása hosszú távon a nemzeti közös nevező gyengüléséhez vezet.
Úgy fogalmazott:
„Paradigmaváltásra van szükségünk”
, és a kultúrába való befektetés az egyik legfontosabb közpolitikai cél, mert meghatározza, „milyen felkészültségű, mennyire tudatos polgárok fogják alkotni ezt a nemzetet”.
Forrás: Index
Nyitókép: Hatházi Tamás | MTI
