A legtöbben a futurisztikus Astana (korábban Nur-Szultán) nevet ismerik, de kevesen tudják, hogy a kazah metropolisz mindössze harminc év alatt vált a szovjet éra Celinográd nevű központjából a globális építésgazdaság legmerészebb laboratóriumává. Ez a drámai átalakulás nem a véletlen műve, hanem egy tudatos, olajbevételekkel támogatott masterplan eredménye, amely a nemzeti presztízs és a gazdasági diverzifikáció szolgálatába állította az építészeti innovációt.
A legtöbben a futurisztikus Astana (korábban Nur-Szultán) nevet ismerik, de kevesen tudják, hogy a kazah metropolisz mindössze 30 év alatt vált a szovjet éra Celinográd városából a globális építésgazdaság legmerészebb laboratóriumává. Ez az átalakulás nem volt véletlen, hanem egy tudatos, állami masterplan és a legmagasabb szintű építészeti innováció eredménye, amelynek célja a nemzeti presztízs és a gazdasági diverzifikáció volt. Vizsgáljuk meg, hogyan lett a kőolajbevételekkel megtámogatott stratégia a befektetői kedv növelésének kulcsa.
Astana - 25 év átalakulása
A drámai kontraszt és a szimbiotikus masterplan
A város 1985-ben még Celinográd néven működött, építészeti arculatát pedig a szovjet korszakra jellemző funkcionalista, esztétikailag alacsony hozzáadott értékű tömbök határozták meg.
A radikális fordulat az 1997-es főváros-áthelyezéssel kezdődött, amihez a japán sztárépítész, Kisho Kurokawa forradalmi koncepciója adta a keretet.
Kurokawa nyerte meg a masterplan pályázatot azzal a filozófiával, amely a metabolizmus (folyamatos növekedés és változás) és a szimbiózis (együttélés) elvét érvényesítette. Tervében a történelmi folytonosság jegyében megtartotta és újrafejlesztette a régi, szovjetkori városmagot a folyó jobb partján, ugyanakkor a modern kormányzati és üzleti központokat egy teljesen új területen, a folyó bal partjára telepítette, megteremtve ezzel a történelem és a jövő szimbiózisát. Ez a Lineáris övezeti rendszer lehetővé tette a rugalmas fejlődést, szakítva a merev, hagyományos tervekkel.
A gazdasági tőke injekciója és a tervezés innovációja
A nagyszabású építészeti ambíciókat elsősorban Kazahsztán bőséges olaj- és gázbevételeiből származó, célzott állami tőkeinjekciók fedezték. A pénzügyi döntés azonnal megteremtette az üzleti és oktatási lehetőségeket, és megnyitotta a kapukat a globális szakértelem előtt.
1985 vs. 2025
A modern főváros új, komplex arculatának kialakításáért a brit sztárépítész, Norman Foster és irodája felelt, aki olyan építészeti csodákat hozott létre, amelyek messze túlmutattak a szovjet hagyományokon.
Khan Shatyr: technológiai válasz az extrém klímára
Norman Foster nevéhez fűződik a Khan Shatyr Fővárosi Sátormúzeum tervezése, amely a város egyik legfontosabb szimbóluma és a mérnöki innováció remekműve. Az építésznek olyan megoldást kellett találnia, amely a szélsőséges kontinentális klímával (a tél -40°C, a nyár +35°C) is megbirkózik.
A 150 méter magas építményt, amelyet mérete miatt „a sátrak királyának” is neveznek, 100 ezer négyzetméteres alapterületen borítja be egy speciális, ETFE fólia, amely ellenáll a hatalmas hőmérséklet-ingadozásoknak. Ennek köszönhetően a hatalmas sátor belsejében egzotikus botanikus kertek, golfpálya és strandok is helyet kaphattak, stabil, meleg mikroklímát teremtve a fagyos sztyeppe közepén.
Mit hozott a befektetés Astanának?
A nagyszabású építészeti projektek kézzelfogható gazdasági hozamot generáltak. Az új, modern infrastruktúra és a nemzetközi presztízst sugárzó városkép automatikusan vonzóvá tette Asztanát a külföldi befektetők és a globális cégek számára, növelve a tőkebeáramlást.
Az ikonikus épületek és a rendezvények, mint az EXPO-2017, sikeresen alakították a várost regionális turisztikai célponttá és globális párbeszédplatformmá.
Ez a státusz megerősítette a város szerepét a kazah gazdaság motorjaként,
mivel folyamatosan vonzza a külföldi szakembereket és a befektetési projekteket, ezzel igazolva, hogy az építészet a 21. században az egyik leghatékonyabb gazdaságélénkítő eszköz.
Forrás: Kisho Kurokawa, Astana Times
